Szabályzóink

133/2013. (XII. 29.) VM rendelet/

on . Beküldve: Törvények

133/2013. (XII. 29.) VM rendelet

a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról

A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 72. § (1) bekezdés 1., 2., 3., 4., 6., 7., 9., 11., 12., 13., 14., 16., 17., 18., 19., 22., 23., 24., 25., 26., 27., 28., 30., 31., 32. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § j) pontban meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

1.1 aktív halászeszköz: minden olyan hagyományos, nem tiltott halászeszköz, a különböző emelő, dobó vagy egyéb hálókat is beleértve, ahol a hal megfogásához az eszköz mozgatása vagy folyamatos felügyelete szükséges;

2. fogási méret: a halak oldalán, az orrcsúcstól a farokúszó tövéig mért testhosszúság;

3. passzív halászeszköz: olyan állított, hagyományos, nem tiltott, nem mozgó halászeszköz, amelynek fogási elve a hal csapdába ejtésén alapul és emberi beavatkozást csak a rendszeres ellenőrzéskor igényel;

4. ökológiai célú halászat: az őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen, invazív halfajok állományának felmérése és gyérítése, illetve őshonos halfajok ökológiai szempontból indokolt faj-, illetve méretszelektív halászata;

5. gyermek horgász: a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) 40. § (3) bekezdésében meghatározott személy;

6. ifjúsági horgász: 18 év alatti, valamint az adott naptári évben 18. életévét betöltő, gyermek horgásznak nem minősülő személy.

2. Az Alapvető rendelkezések alcímhez

2. § (1) Más halgazdálkodási hasznosítási módnak minősül:

a) a rekreációs célú halászat,

b) a kereskedelmi célú halászat,

c) az ökológiai célú, szelektív halászat, illetve

d) a haltermelés,

amelyeket a halgazdálkodási tervben a horgászati hasznosítás kiegészítő tevékenységeként lehet tervezni.

(2) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen más halgazdálkodási hasznosítási mód kizárólagosan, horgászati hasznosítás nélkül akkor folytatható, ha

a) az adott vízterület vízjogi üzemeltetési engedélye szerint víztározó és a halgazdálkodásra jogosult azt a halgazdálkodási jog hasznosítására irányuló pályázatában vagy a halgazdálkodási terv módosítására irányuló kérelmében jelzi és részletesen indokolja, vagy

b) a Hhvtv. vagy más jogszabály alapján az adott vízterületen a horgászat nem megengedett tevékenység.

3. A hal élőhelyének védelme alcímhez

3. § (1) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a halgazdálkodásra jogosult, hullámtéren elhelyezkedő nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen pedig a hullámtérhez tartozó folyó halgazdálkodásra jogosultja köteles minden olyan esetben elvégezni a veszélyeztetett őshonos halállományok túlélését biztosító mentést, amikor a halmentés becsült költsége nem haladja meg a menthető halállomány halgazdálkodási értékét és a természetvédelmi célokkal nem ellentétes. A hal mentése történhet a vízpótlás biztosításával is.

(2) A halgazdálkodási hatóság azokon a halgazdálkodási vízterületeken, ahol nincs halgazdálkodásra jogosult, a Hhvtv. 8. § (2) bekezdése szerinti őshonos halállomány mentését bármely halgazdálkodásra jogosulttal elvégeztetheti. A halmentésre történő kijelölésnél a határozatot a következők figyelembevételével kell meghozni:

a) csatlakozó mederrel bíró, kapcsolódó nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén annak halgazdálkodásra jogosultja, több kapcsolódó halgazdálkodási vízterület esetén a kijelölt halgazdálkodásra jogosult köteles a halmentést elvégezni;

b) ha az adott halgazdálkodási vízterületen lévő hal beazonosítható nyilvántartott halgazdálkodási vízterületről származik, akkor a származás helye szerinti halgazdálkodásra jogosult köteles a halmentést elvégezni;

c) mérlegelni kell az őshonos halállományok mentése során a természetvédelmi és egyéb kockázatokat, különös figyelemmel az idegenhonos fajok esetleges betelepítésére, behurcolására és a természetes ökológiai folyamatok megzavarására.

(3) A (2) bekezdés szerinti halmentést végző halgazdálkodásra jogosult a mentett őshonos halat a halgazdálkodási jogosultságában lévő nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre - figyelembe véve a víztest ökológiai állapotát és őshonos halfauna összetételét - a halgazdálkodási hatóság hozzájárulásával helyezheti ki.

(4) Halmentési tevékenység a halgazdálkodási hatóság által kiadott engedély alapján végezhető. A halmentésre vonatkozó engedély meghatározott halgazdálkodási vízterületre vonatkozóan, határozott időtartamra, de legfeljebb 2 évre adható ki. Ha a kérelmező nem a halgazdálkodásra jogosult, a kérelemhez csatolni kell a jogosult hozzájárulását. Az engedélyes a Hhvtv. 47. § (1) bekezdése alapján halmentésre engedélyezett eszközöket és módszereket csak az előzetesen bejelentett halmentési tevékenységhez használhatja.

(5) A halmentésre vonatkozó engedély alapján végzett egyedi halmentések a halgazdálkodási hatósághoz megtett előzetes bejelentés alapján végezhetők. A bejelentésnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a mentésre jogosult személy neve;

b) az ivadék-, illetve halmentés okai;

c) a mentés helye, időpontja;

d) az alkalmazott eszközök és módszerek;

e) a mentendő halak becsült tömege, faj és korosztály-összetétele;

f) az áttelepítés helye és ideje.

(6) A bejelentés e-mail vagy fax útján is teljesíthető.

(7) A tervezett halmentés akkor kezdhető meg, ha a halgazdálkodási hatóság az (5) bekezdés szerinti bejelentést követő 8 napon belül a halmentés megtiltása tárgyában nem hoz döntést.

(8) Ha a mentendő halállomány kevesebb mint 80%-a az őshonos fajokhoz tartozó egyed, a halmentés során fogott halállományból csak az őshonos egyedek helyezhetők vissza, illetve helyezhetők ki a (3) bekezdés szerinti halgazdálkodási vízterületre.

(9) Az elvégzett halmentésekről az (5) bekezdés szerinti tartalommal és formában adatszolgáltatást kell teljesíteni a halgazdálkodási hatóságnak a halmentést követő 15 napon belül.

(10) A nyilvántartott és a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken élő őshonos halfajok halgazdálkodási értékét, valamint a kiszámítás módját az 1. melléklet tartalmazza.

4. § (1) A halgazdálkodási hatóság a telelő és szaporodó helyek ökológiai szerepének külön vizsgálata nélkül halgazdálkodási kíméleti területet (a továbbiakban: kíméleti terület) jelöl ki

a) a 200 ha-nál nagyobb vízterületű, vagy

b) folyóvíz esetén a 20 kilométernél hosszabb

nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken.

(2) A kíméleti terület kijelölése iránti eljárást az (1) bekezdés szerinti esetkörben a halgazdálkodásra jogosultnak kell kérelmeznie. Ha a halgazdálkodási vízterület nem éri el az (1) bekezdésben foglalt méretküszöböt, a kíméleti terület kijelölése a Hhvtv.-ben foglalt feltételek fennállása esetén kérelmezhető, vagy a kijelölést a halgazdálkodási hatóság hivatalból végzi el.

(3) A kíméleti terület kijelölésére irányuló kérelemhez az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakterületeken a szakértői tevékenység végzésének feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti szakértői névjegyzékben (a továbbiakban: szakértői névjegyzék) szereplő halászati szakértő, vagy a 38. § (1) bekezdés szerinti országos kutatási engedéllyel rendelkező személy által készített, a kíméleti terület helyét és méretét alátámasztó véleményt kell mellékelni.

(4) Ha a kijelölés iránti eljárásra hivatalból kerül sor, a halgazdálkodási hatóság szakértőként a szakértői névjegyzékben szereplő halászati szakértőt vagy a 38. § (1) bekezdés szerinti országos kutatási engedéllyel rendelkező személyt vesz igénybe. A szakértői közreműködés a kíméleti terület helyének és méretének megállapítására terjed ki.

(5) A kíméleti területeket a halgazdálkodási hatóság, valamint az Országos Halgazdálkodási Adattár (a továbbiakban: Adattár)

a) a kíméleti területet kijelölő GPS koordinátákra,

b) a kíméleti területként kijelölt vízterület méretére,

c) a kíméleti terület telelő vagy szaporodó helyként történő kijelölésére

vonatkozó adatokkal tartja nyilván.

(6) A kíméleti terület meghatározott nyilvántartott halgazdálkodási vízterület szakaszokra vagy részekre, ötéves időtartamra jelölhető ki. A kíméleti terület kijelölése hivatalból vagy kérelemre újabb ötéves időszakra meghosszabbítható. A kíméleti terület kijelölése a halgazdálkodásra jogosult kérelmére módosítható.

5. § (1) A kíméleti területre érvényes tilalmak és korlátozások megismertetéséről a halgazdálkodásra jogosult köteles gondoskodni.

(2) A halgazdálkodásra jogosult a területi jegyen, vagy a területi jeggyel együtt átadott nyomtatott tájékoztatóban gondoskodik a kíméleti terület határai részletes leírásának, valamint a kíméleti területre vonatkozó halfogási tilalom időbeli hatályának megismertetéséről.

(3) A halállományok telelő és szaporodó helyeinek védelme érdekében kijelölt kíméleti területen a 4. § (5) bekezdés c) pontja szerinti telelő helyen legalább november 15-től február 28-ig, szaporodó helyen legalább március 1-jétől június 15-ig tartó halászati és horgászati tilalmat kell elrendelni. A tilalom nem érinti az őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen, invazív halfajok gyérítése érdekében a halgazdálkodásra jogosult által végzett tevékenységeket.

6. § (1) A halgazdálkodási hatóság a halállományt veszélyeztető gerinces állatfajok Hhvtv. 10. § (1) bekezdés b) pontja szerinti gyérítésére, riasztására kötelezheti a halgazdálkodásra jogosultat az alábbi feltételekkel:

a) a gyérítést a halászati őrök, illetve a halgazdálkodási vízterületet magába foglaló vagy ennek hiányában a halgazdálkodási hatóság által kijelölt szomszédos vadászterület vadászatra jogosultjának hivatásos vadászai, sportvadászai végezhetik el, továbbá

b) a kijelölt vadászatra jogosult a gyérítésében és riasztásában költségtérítés ellenében köteles együttműködni, illetve azt elvégezni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezés szerinti, a vadászatra jogosult kárókatona gyérítés és riasztás miatt felmerült költségét az érintett halgazdálkodásra jogosult köteles megtéríteni.

(3) A gyérítés és a riasztás az okszerű gazdálkodás mértékéig végeztethető.

7. § (1) A Hhvtv. 10. § (3) bekezdése szerinti kötelezés a halgazdálkodási terv hivatalból történő módosításának minősül, és annak megvalósítását a halgazdálkodásra jogosultnak a kötelezésről szóló döntés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül meg kell kezdenie.

(2) A Hhvtv. 10. § (4) bekezdése szerint jelentős ökológiai hatásnak kell tekinteni különösen a busafajok, valamint a törpeharcsafajok tömeges előfordulását minden 200 hektárnál nagyobb állóvízi vagy 20 kilométernél hosszabb folyóvízi nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen.

8. § (1) A halgazdálkodási vízterületeken bekövetkező tömeges hal-, vagy más hasznos víziállat pusztulás esetén

a) a tetemek eltávolítása,

b) a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerinti megsemmisítési helyre való szállítása, valamint

c) a megsemmisítés költségeinek viselése

a halgazdálkodásra jogosult kötelessége.

(2) A hal- vagy más hasznos víziállat pusztulást tömegesnek kell tekinteni, ha adott tevékenység vagy esemény legalább 50 kg/ha hal, illetve más hasznos víziállat pusztulását okozza.

(3) Ha az érintett halgazdálkodási vízterületen nincs halgazdálkodásra jogosult, vagy a halgazdálkodásra jogosult nem tesz eleget az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, a halállomány vagy élőhelyének védelme érdekében a Hhvtv. 11. § (1) bekezdés b) pontja szerinti élőhely- és állományvédelmi intézkedést kell elrendelni. Az intézkedés elrendelése során a halgazdálkodási hatóság bármely halgazdálkodásra jogosultat kijelölheti a haltetemek összegyűjtésére és elszállíttatására, valamint a megsemmisítés megrendelésére. A kijelölt halgazdálkodásra jogosult igazolt költségeit a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodási jogosultja, halgazdálkodásra jogosult hiányában a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) az elszámolás elfogadását követő 30. napig téríti meg a Hhvtv. 63. § (4) bekezdése szerinti bevételeinek felhasználásával.

(4) Ha a tömeges halpusztulás járványos állatbetegség jelenlétére utal, a haltetemekkel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozóan a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló miniszteri rendeletben meghatározott intézkedések az irányadók.

4. A halak és a halállományok védelme alcímhez

9. § (1) Őshonos halnak halgazdálkodási vízterületről mesterséges körülmények közötti szaporítás céljából történő kifogásának engedélyezése során a határozatban meg kell határozni a kifogható mérettartományt, továbbá az egyedszámot.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély kizárólag kutatási vagy haltermelési célból adható meg. A haltermelési célból kiadott engedélyben meg kell határozni a szaporításból származó és visszatelepítendő kifogott tenyészhal és ivadék mennyiségét.

(3) Fajlagos tilalmi időben a tilalmi időszakkal érintett halfaj egyedeinek begyűjtése nem végezhető.

10. § (1) A halgazdálkodásra jogosult kérelmére történő fajlagos tilalmi idő megrövidítését, az alóli, illetve a méret- vagy mennyiségi korlátozás alóli felmentés engedélyezése iránti kérelmet 20 ha-nál nagyobb nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén a szakértői névjegyzékben szereplő halászati szakértő által készített engedélyezési dokumentációval kell alátámasztani.

(2) A fajlagos tilalmi idő megrövidítésére, az alóli, illetve a méret- vagy mennyiségi korlátozás alóli felmentésre irányuló döntéseket a halgazdálkodási hatóság hivatalból is meghozhatja.

(3) Fajlagos tilalmi idő, illetve méret- vagy mennyiségi korlátozás alól felmentést - a Hhvtv. 8. § (1) és (2) bekezdés szerint történő állománymentés és a mesterséges körülmények közötti szaporítási célból fogott halak halgazdálkodási hatóság engedélyével végzett telepítésének kivételével - a halgazdálkodási hatóság a területegységre nagyobb mennyiségben rendszeresen telepített halfajokra vonatkozóan engedélyezhet, ha a halgazdálkodásra jogosult a halgazdálkodási tervben foglalt előírásoknak maradéktalanul eleget tesz, továbbá a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen az adott halfaj rendszeres szaporulata nem észlelhető.

(4) A halgazdálkodási hatóság - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a fajlagos tilalmi időtől eltérést legfeljebb egy naptári évre engedélyezhet a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre vagy annak egy részére.

(5) Nyilvántartott halgazdálkodási területen a ponty faj esetében a fajlagos tilalmi idő alóli felmentést 5 éves időtartamra a halgazdálkodásra jogosult kérelmére engedélyezi a halgazdálkodási hatóság, ha a ponty rendszeres telepítése a halgazdálkodási terv szerint eléri vagy meghaladja a 100 kg/ha/év mennyiséget.

(6) A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, nem fogható halfajok fogási tilalma alól a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodásra jogosult kérelmére időszakos felmentést adhat. A felmentés csak a kifogható mérettartomány és a kifogható darabszám megadásával, illetve a fogási tilalom alóli felmentési kérelem céljának megjelölésével adható ki. A felmentést a halgazdálkodási hatóság akkor adhatja meg, ha

a) az adott halfaj vizsgálatokkal igazoltan, stabil, önfenntartó populációval rendelkezik az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen,

b) a halgazdálkodásra jogosult az adott halfajt telepíti és az engedélyben a telepítési egyedszámnak megfelelő kifogható összes mennyiség megállapítását kéri, vagy

c) a halgazdálkodásra jogosult mesterséges szaporításra alkalmas törzsállomány befogására kér engedélyt.

(7) A (6) bekezdés szerinti felmentés

a) március 1. és május 31. közötti időszakra nem adható,

b) kecsege esetében legalább 50 cm-es, széles kárász esetében legalább 20 cm-es példányokra adható, továbbá

c) úgy adható, hogy a b) szerinti halfajokra is érvényesek a napi darabszám-korlátozással védett őshonos halfajokra vonatkozó előírások: halfajonként legfeljebb 3 darab, a többi darabszám-korlátozással védett halfajjal együtt legfeljebb 5 darab fogható ki belőlük.

(7a) A halgazdálkodási hatóság kérelemre a természetvédelmi oltalom alatt nem álló, nem fogható halfajok fogási tilalma alól a visszatelepítéshez szükséges telepítő anyag előállítását célzó mesterséges szaporításhoz nélkülözhetetlen anyahalak begyűjtésére időszakos, az anyahalak begyűjtésének idejére vonatkozó felmentést adhat. A kérelem elbírálása során a (6) és (7) bekezdést nem kell alkalmazni. A felmentés megadásának feltétele, hogy a visszatelepítés a Hhvtv. 63. § (2) bekezdés b) vagy d) pontja szerinti támogatásban részesüljön.

(8) Az élelmezési célra alkalmas kifogott hal - a 8. §-ban, valamint a Hhvtv. 8. §-ában foglaltak kivételével - kizárólag élelmezési célra használható fel.

(9) A halgazdálkodásra jogosult e rendeletben meghatározott fajlagos tilalmi idők bővítését, a kifogható halak mérettartományának további korlátozását, valamint új fajok fajlagos tilalmi idővel és kifogható mérettartománnyal történő védelmét halgazdálkodási tervében rögzíti.

11. § (1) Tömeges halpusztulás esetén - a vízvédelmi hatóság értesítése mellett - a halgazdálkodási hatóság a vízszennyezés, illetve vízminőség romlás körülményeinek vizsgálata érdekében önállóan is jogosult vízmintavételre.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vízmintavételt a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltak szerint kell elvégezni.

(3) A vízszennyezés vizsgálata érdekében vett vízminta, valamint a halpusztulás kivizsgálása körében felmerült költségek egyéb eljárási költségnek minősülnek.

(4) A Hhvtv. 18. § (3) bekezdése szerinti vízélettani laboratórium feladatait

a) területi illetékességgel a növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal (a továbbiakban: növény- és talajvédelmi hatóság),

b) több megyét érintő illetékességgel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Gödöllői Vízélettani Laboratóriuma, valamint a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Halászati Kutató Intézet Akkreditált Környezetanalitikai Laboratóriuma

látja el.

(5) A szennyvízből, valamint a befogadó vízből a szennyvíz betorkollása alatt és felett 3-3 hatósági vízmintát kell gyűjteni a növény- és talajvédelmi hatóság, illetve a halgazdálkodási hatóság képviselőjének jelenlétében. Egy-egy sorozat vízminta a halgazdálkodásra jogosultnál, illetve a feltételezett károkozónál marad, a minta harmadik sorozata a vizsgálatok elvégzésére szolgál.

(6) Halbetegség gyanúja esetén a halgazdálkodásra jogosult köteles értesíteni az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalt (a továbbiakban: állategészségügyi hatóság), amely megteszi a szükséges intézkedéseket. A beteg halat vagy a friss haltetemet a halgazdálkodásra jogosult az állatorvos vizsgálati megrendelésével juttatja el az állategészségügyi hatóságnak.

12. § A Pannon biogeográfiai régión kívülről származó - azon kívül fogott vagy termelt - halak haltermelési létesítménybe az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról szóló 708/2007/EK tanácsi rendeletben megfogalmazott szabályok szerint telepíthetőek.

5. A halgazdálkodási vízterületek és nyilvántartásuk alcímhez

13. § (1) Ha a halgazdálkodásra jogosult a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen tulajdonjoggal rendelkezik, köteles a Hhvtv. 34. § (3) bekezdés b)-d) pontjában felsorolt ingatlan-nyilvántartási adatoknak ingatlanát érintő változásáról a halgazdálkodási hatóságot a változást követő 60 napon belül értesíteni.

(2) A Hhvtv. 34. § (3) bekezdés e) pontját az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer víztér-tipológiai törzsadattár alapján kell meghatározni.

14. § Ha a nem mentett oldalon több egyedileg nyilvántartott folyóvíz is található, a Hhvtv. 35. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti egyedileg nem nyilvántartott vízterületek azon főmeder részének minősülnek, amelyhez közelebb helyezkednek el.

6. A halfogásra jogosító okmányok alcímhez

15. § Ha a Hhvtv. és a végrehajtására kiadott rendeletek másként nem rendelkeznek, nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen, továbbá olyan nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen, amelyen a halgazdálkodási jogot az állam nem engedte át, tilos a halászat, valamint az őshonos halfajok bármilyen halász- vagy horgászeszközzel, illetve -módszerrel történő kifogása, kivéve az engedélyezett halmentés és kutatás eseteit. Nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen, továbbá olyan nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen, amelyen a halgazdálkodási jogot az állam nem engedte át, horgászni csak állami horgászjegy és fogási napló birtokában, őshonos halfajokra csak azok egyedeinek megfogása és visszaengedése céljából, a horgászatra vonatkozó jogszabályok betartásával lehet. Ezeken a halgazdálkodási vízterületeken az idegenhonos halfajok kifoghatók, és a fogási naplóba bejegyzendők.

16. § (1) Halászati engedély annak a személynek adható, aki a (2) bekezdés szerinti halászati, halgazdálkodási képesítéssel rendelkezik.

(2) Halászati, halgazdálkodási képesítésnek minősül

a) a halász szakmunkás végzettség,

b) az 5 éves természetesvízi halászati gyakorlat, amely halászati munkakört tartalmazó munkaszerződéssel vagy halász területi jeggyel igazolható,

c) az e törvény hatálybalépése előtt tett, állami halászjegy kiváltására jogosító halászvizsga, valamint felsőfokú agrárvégzettség, vagy

d) a 32. § (1) bekezdésében felsorolt felsőfokú halászati, halgazdálkodási szakirányú végzettség.

17. § (1) Halászati engedély

a) kereskedelmi célú halászat,

b) ökológiai célú, szelektív halászat, illetve

c) más hasznos víziállat kereskedelmi célú gyűjtése

céljából 1 naptári évre adható ki. A halászati engedélyben meg kell jelölni a kiadás célját.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjára vonatkozó halászati engedély kiadásához nem szükséges a 16. § (1) bekezdés szerinti feltétel teljesülése.

(3) A halászati engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelmező rendelkezzen az érintett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodásra jogosultjával kötött, a halászati tevékenység végzésének részletes feltételeit tartalmazó szerződéssel (a továbbiakban: halászati szerződés). A halászati szerződés megszűnése esetén a halászati engedélyt a halgazdálkodási hatóság visszavonja.

(4) A halászati szerződésben a halgazdálkodásra jogosult meghatározza a Hhvtv. és e rendelet előírásainak keretében azokat a fogási eszközöket és módokat, amelyeket a halászati engedélyes használhat, továbbá meghatározza a kifogható halak mennyiségét, valamint azt az ellenértéket, amellyel a halászati engedélyesnek évenként hozzá kell járulnia a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodási tevékenységéhez, a haltelepítésekhez.

(5) A halászati engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a halászati szerződés egy eredeti példányát, kivéve, ha az kérelmező a halgazdálkodásra jogosult is egyben, és

b) a 16. § (2) bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelés igazolására szolgáló dokumentumok másolatát.

(6) Ha a halászati engedélyt igénylő jogi személy, az engedély kiadásának előfeltételeivel a jogi személy szervezetében a halászatért felelős vezetőnek vagy legalább egy fő munkatársnak kell rendelkeznie. A jogi személy halászati engedélyében meg kell határozni, hogy az engedély birtokában hány halász folytathat halászati tevékenységet.

(7) A jogi személy részére kiadott halászati engedély alapján, az engedélyben rögzített eszközök alkalmazására, a jogi személy által munkavállalói jogviszonyban alkalmazott, halász munkakörben vagy beosztásban lévő munkavállalók jogosultak.

(8) Jogi személy számára kiadott halászati engedélyben az engedélyező halgazdálkodási hatóság e rendelet figyelembevételével állapítja meg az alkalmazható eszközök méretét és mennyiségét.

(9) A Hhvtv. 38. § (4) bekezdése szerinti fogási tanúsítvány nyomtatványtömbön fel kell tüntetni a halászati engedélyes azonosító adatait, aki kizárólagosan jogosult az engedéllyel fogott hal kereskedelmi forgalomba hozatalára. A fogási tanúsítvány nyomtatványtömb és a halászati engedély egyéb adattartalmát a 2. melléklet tartalmazza. A fogási tanúsítvány nélküli vagy a nem valós adatokkal kitöltött fogási tanúsítvánnyal igazolt hal vagy haltermék igazolatlan eredetűnek minősül.

(10) Kereskedelmi célú halászati engedéllyel csak az abban foglalt méretű és darabszámú eszköz használható, amelynek meghatározásakor a következő előírásokat kell betartani:

a) egyedileg használatos aktív eszköz esetében a hálóterület dobó- és emelőhálók esetében nem lehet több, mint 16 m2, egyéb hálók esetében 150 m2,

b) csoportosan használatos aktív eszköz esetében az egy időben halfogásra használt hálóterület nem lehet több, mint 300 m2,

c) passzív eszközből adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen hektáronként legfeljebb 1 db engedélyezhető, ami

ca) varsa esetén legfeljebb 2 m első karika-átmérőjű,

cb) egyéb eszköz esetén pedig legfeljebb 21 m2 hálóterületű halászeszköz lehet.

(11) A kereskedelmi célú halászati engedéllyel rendelkező az általa használt valamennyi passzív halászeszközt úgy köteles megjelölni, hogy abból az engedélyes egyértelműen azonosítható legyen. A használni tervezett megjelölést a halászati engedély iránti kérelemhez mellékelni kell.

(11a) A halgazdálkodási hatóság a (11) bekezdés szerinti jelölésről bárki számára térítésmentesen felvilágosítást nyújt.

(12) A kereskedelmi célú halászati engedélyes köteles bejelenteni a halgazdálkodásra jogosultnak

a) legkésőbb a halászat megkezdése előtt 24 órával, hogy hol és mikor halászik,

b) a fogási zsákmány GPS koordinátákkal meghatározott kirakodási helyét, valamint idejét.

(13) A halászati engedélyes kizárólag a (12) bekezdés szerint bejelentett helyen és időben rakodhatja ki a fogási zsákmányt.

(14) A kereskedelmi célú halászati engedély jogosultja által használt passzív halászeszközök csak úgy helyezhetők ki, hogy az eszközök között mért távolság sehol nem lehet kevesebb az alkalmazott eszköz teljes hosszának tízszeresénél, de legalább 50 méternél.

(15) A halászati szerződésben a halgazdálkodásra jogosult kereskedelmi célú halászati engedély esetében a (9)-(14) bekezdésben meghatározottaktól szigorúbb korlátozásokat írhat elő, ha ezt halgazdálkodási tervében rögzíti.

(16) Más hasznos víziállat gyűjtése során a halgazdálkodásra jogosult a halászati szerződésben köteles meghatározni a gyűjthető hasznos víziállat megnevezését, a használható gyűjtőeszközt és módszert, valamint a gyűjtés engedélyezett időszakát és a más hasznos víziállat gyűjthető mennyiségét.

(17) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként legfeljebb 10 db vagy 2000 hektárnál nagyobb nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén legfeljebb 200 hektáronként 1 db kereskedelmi célú halászatra jogosító halászati engedély adható ki, ide nem értve a más hasznos víziállat gyűjtésére kiadott halászati engedélyt.

(18) Nem jogi személy számára kiadott halászati engedéllyel a halászati szerződésben meghatározott mennyiségű hal fogható, amely őshonos halakból nem haladhatja meg a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerint értékesíthető éves mennyiséget.

(19) Jogi személy számára kiadott halászati engedélyben legfeljebb hektáronként 20 kg őshonos hal kifogása engedélyezhető évente.

(20) Ha adott halászati engedélyes az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt halászati engedéllyel is rendelkezik, egyidejűleg csak az egyik halászati engedélye alapján végezhet halászati tevékenységet.

(21) Ha a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület két vagy több halgazdálkodási hatóság illetékességi területén helyezkedik el, a halászati engedélyt kiadó halgazdálkodási hatóság a halászati engedélyt, valamint az annak visszavonásáról szóló határozatot, továbbá a kiadott fogási napló és fogási tanúsítvány egyedi azonosító adatait megküldi a nyilvántartott halgazdálkodási vízterülettel érintett többi halgazdálkodási hatóságnak.

18. § (1) Az állami halászjegyet a halgazdálkodási hatóság adja ki.

(1a) Az állami halászjegy kiadásának napjától kezdve a következő év január 31. napjáig érvényes.

(2) Az állami halászjegy adattartalmát a 3. melléklet tartalmazza.

(3) Az állami halászjegy 1 db, legfeljebb 16 m2 háló területű aktív halászeszköz, és 3 db, az engedélyes azonosítására alkalmas jelöléssel ellátott, legfeljebb 2 méter karika átmérőjű varsa egyidejű alkalmazására jogosít fel. A varsákat úgy lehet alkalmazni, hogy az eszközök között mért távolság sehol nem lehet kevesebb az alkalmazott varsa és terelő elemei teljes hosszának tízszeresénél, de legalább 50 méternél.

(4) Az állami halászjegy váltására feltételként előírt állami halászvizsga a halgazdálkodási hatóság által szervezett díjköteles tanfolyam eredményes elvégzésével szerezhető meg.

(5) Az állami halászvizsgán a jelöltnek számot kell adni:

a) halgazdálkodási és halvédelmi jogszabályokról;

b) a rekreációs célú halászat részletes szabályairól, feltételrendszeréről;

c) a vízi életközösséggel kapcsolatos legfontosabb ökológiai ismeretekről;

d) a Magyarországon élő halfajok meghatározásáról, biológiájáról;

e) a halászat eszközeiről és azok karbantartásáról;

f) a zsákmánnyal történő kíméletes bánásmódról;

g) a halak tartósításának módjairól;

h) a halászati őrzés ismeretéről, továbbá

i) a halászati tevékenységgel kapcsolatos biztonsági, vízügyi, természet- és környezetvédelmi szabályokról.

(6) Az állami halászvizsga tanfolyam részletes szakmai anyagát a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) a NÉBIH bevonásával állítja össze.

(7) Az állami halászvizsga bizonyítványok kiadásáról a halgazdálkodási hatóságok gondoskodnak. Az állami halászvizsga bizonyítvány adattartalmát a 3. melléklet tartalmazza.

(8) Az állami halászvizsgát tett személyekről a halgazdálkodási hatóság nyilvántartást vezet.

(9) Az állami halászvizsga tanfolyam szervezésének költségeit a tanfolyamon résztvevők viselik.

19. § (1) Az állami horgászjegy adattartalmát a 4. melléklet tartalmazza.

(2) Állami horgászjeggyel rendelkező személy legfeljebb kettő - egyenként legfeljebb három, darabonként legfeljebb háromágú, horoggal felszerelt - horgászkészséget, valamint egyidejűleg egy darab, 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó emelőhálót használhat.

(3) Az állami horgászjegy kiadásának vagy hosszabbításának napjától kezdve a következő év január 31. napjáig érvényes. Az állami horgászjegy érvényessége legfeljebb négy alkalommal érvényesítő bélyeggel meghosszabbítható.

(4) Az állami horgászjegy érvényessége akkor hosszabbítható meg, ha a kérelmező megfelel a Hhvtv. 40. § (2) bekezdésében foglaltaknak.

(5) A gyermek horgász, továbbá az ifjúsági horgász a 12. melléklet 6. pontjában meghatározott kedvezményes állami horgászvizsgadíjra jogosult.

19/A. § (1) Az állami halászjegy díját, az állami horgászjegy díját, az állami horgászjegy meghosszabbításának díját, az állami halászvizsga díját, az állami horgászvizsga díját, az állami horgászvizsga díját gyermek és ifjúsági horgász részére, a turista állami horgászjegy díját, az állami halász és horgász fogási napló díját, a fogási tanúsítvány (nyomtatvány tömb) díját a 12. melléklet tartalmazza.

(2) A 12. mellékletben meghatározott díjat az igénylő fizeti meg - amennyiben e rendelet eltérően nem rendelkezik - az eljáró hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett, 13. mellékletben meghatározott számlájára, átutalás vagy fizetési számlára történő készpénzbefizetés útján.

(3) A turista állami horgászjegy díját az igénylőnek az online vásárlást megelőzően bankkártyás fizetéssel kell átutalnia a 13. melléklet 1. pontjában meghatározott számlára.

(4) A halgazdálkodási hatóság, illetve a vizsgáztatásra feljogosított szervezet az állami horgászvizsga díjbevételeit havonta, a tárgyhót követő 5. napig köteles átutalni, illetve befizetni a 13. melléklet 2. pontjában meghatározott számú bankszámlára. A kiadott állami horgászvizsga bizonyítványokkal a vizsgáztatásra feljogosított szervezet negyedévenként, a negyedévet követő hónap 15. napjáig a halgazdálkodási hatóság felé, a halgazdálkodási hatóság pedig a tárgyévet követő év január 31-ig köteles a NÉBIH felé elszámolni.

(5) A fogási tanúsítvány (nyomtatvány tömb) és a fogási napló díját a halgazdálkodási hatóság, illetve annak megbízottja negyedévente a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig köteles átutalni a 13. melléklet 1. pontjában meghatározott számlára.

20. § (1) A Hhvtv. 40. § (1) bekezdés alapján a halgazdálkodási hatóság által megbízott szervezet is elláthatja az állami horgászjegy kiadásával összefüggő feladatokat.

(2) A halgazdálkodási hatóság az állami horgászjegy értékesítésére, érvényesítésére, hosszabbítására megbízást kizárólag a NÉBIH honlapján közzétett szerződésminta alapján létesíthet.

(3) A halgazdálkodási hatóság megbízást csak azzal a szervezettel köthet (a továbbiakban: Megbízott),

a) amelynél biztosítható az állami horgászjegyek érvényesítéséhez és hosszabbításához kapcsolódó feltételek és a (6) bekezdésben meghatározottak betartása, és

b) amely a halgazdálkodási jog jogosultja vagy a megbízási szerződésben vállalja, hogy évente legalább 100 db állami horgászjegyet ad ki vagy érvényességet hosszabbít meg.

(4) A megbízási szerződés megkötésére vonatkozó kérelmet írásban kell benyújtani a halgazdálkodási hatósághoz. A jelentkezőnek a kérelemhez mellékelni kell

a) a forgalmazás pontos helyének leírását,

b) a forgalmazás személyi és infrastrukturális eszközeinek leírását,

c) az önhibából okozott anyagi károk halgazdálkodási hatóság részére történő megtérítésére rendelkezésre álló biztosítékok leírását, valamint

d) nyilatkozatot arról, hogy a (3) bekezdésben foglalt előírásoknak megfelel.

(5) A Megbízott csak a megbízási szerződésben foglalt telephelyeken végezheti az állami horgászjegyek forgalmazását. A Megbízott a tagszervezetein kívül más szervezet részére a halgazdálkodási hatóság által rendelkezésére bocsátott nyomtatványokat nem adhatja át, azok tovább forgalmazására semminemű jognyilatkozatot nem tehet.

(6) A Megbízott a Hhvtv. 42. § (1) bekezdésében foglalt nyilvántartási kötelezettségének teljesítése érdekében, az állami horgászjegy érvényesítését vagy érvényességének hosszabbítását követően a Hhvtv. 42. § (2) bekezdés a)-c) pontjaiban felsorolt adatokat a megbízási szerződésben foglaltalak szerint, haladéktalanul megküldi a halgazdálkodási hatóságnak, amely a nyilvántartásában rögzíti az adatokat. Kivételt képeznek az előre nem látott és a Megbízottnak fel nem róható helyzetek, amelyekről a halgazdálkodási hatóságot haladéktalanul értesítenie kell.

(7) A Megbízott köteles az általa kiadott vagy az állami horgászjegy váltásakor hozzá leadott fogási naplók gyűjtéséről és adatfeldolgozásáról gondoskodni, valamint az előző évi fogási naplók összesített zsákmányadatait nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként faj szerinti bontásban minden év május 1-jéig átadni a halgazdálkodási hatóság részére.

(8) Azzal a Megbízottal, aki az e jogszabályban előírt, valamint a megbízási szerződésben vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, az állami horgászjegy forgalmazásával összefüggésben további megbízási szerződés a tárgyévet követő 3 évig nem köthető.

(9) A Megbízott az általa gyűjtött és feldolgozott fogási naplókat köteles az adatfeldolgozást követő év utolsó napjáig megőrizni és azokba a halgazdálkodási hatóság számára betekintést engedni. A halgazdálkodási hatóság mintavételi eljáráson alapuló módszerrel ellenőrzi a fogási naplók adatfeldolgozását.

21. § (1) Állami horgászvizsgát a halgazdálkodási hatóság által meghirdetett vizsganapon lehet tenni. A halgazdálkodási hatóság köteles kéthavonta legalább egy állami horgászvizsga megtartásáról gondoskodni. E vizsgával egyenértékűnek minősül az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, továbbá az olyan államban tett vizsga, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez. Az így szerzett és a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvényben foglaltak alapján elismert vizsga egyenértékűségéről a halgazdálkodási hatóság szükség szerint különbözeti vizsga előírásával dönt.

(2) A halgazdálkodási hatóság olyan szervezetet jogosíthat fel a horgászvizsgáztatásban való közreműködésre, amely

a) valamely nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halgazdálkodásra jogosult, vagy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény alapján működik és alapszabály szerinti céljai között szerepel a horgászok képzése és vizsgáztatása,

b) belső működési szabályzatában olyan horgászvizsga bizottságot hoz létre, amely legalább 3 fő horgászati és halgazdálkodási ismeretekkel rendelkező tagból áll,

c) a bizottság tagjainak halgazdálkodási ismereteit a 32. § (1) bekezdés szerinti végzettséggel vagy társadalmi halőri illetve halászati őri vizsgával igazolja.

(3) A (2) bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelést igazoló dokumentumokat a székhely vagy a halgazdálkodási vízterület szerint illetékes halgazdálkodási hatósághoz kell benyújtani.

(4) A halgazdálkodási hatóság a (2) bekezdésben meghatározott szervezettel írásbeli megállapodást köt a horgászvizsgáztatásban történő közreműködésre. A megállapodást a halgazdálkodási hatóság évente felülvizsgálja.

(5) A halgazdálkodási hatóság az általa meghirdetett horgászvizsgák pontos helyszínét és időpontját, a vizsgák megtartása előtt legkevesebb 15 nappal köteles honlapján vagy egyéb formában közzétenni, illetve értesíteni az illetékességi területén található horgászszövetséget vagy -szövetségeket.

(6) A vizsgáztatásra feljogosított szervezet a meghirdetett horgászvizsgák pontos helyszínét és időpontját, a vizsgák megtartása előtt legkevesebb 15 nappal köteles honlapján vagy egyéb formában közzétenni.

(7) A horgászvizsgáztatás részletes szabályzatának elkészítéséről, a horgászvizsga felkészítő anyagáról a minisztérium a NÉBIH bevonásával gondoskodik.

(8) A vizsgalapot a halgazdálkodási hatóság 5 évig köteles megőrizni. A vizsgalap kizárólag a vizsgázó által a vizsganapon, vagy belföldi jogsegély keretében tekinthető meg.

(9) Az állami horgászvizsgán a következő ismeretekről kell számot adni:

a) a halgazdálkodási és halvédelmi jogszabályokról;

b) a Magyarországon élő halfajok meghatározásáról, főbb biológiai jellemzőiről;

c) az alapvető horgászmódszerekről;

d) a horgászzsákmánnyal való kíméletes bánásmódról;

e) a vízparti és a csónakból történő horgászat legfontosabb biztonsági szabályairól;

f) a halászati őrzés horgászokat érintő alapvető ismereteiről;

g) a horgászattal kapcsolatos legfontosabb vízügyi, természet- és környezetvédelmi szabályokról;

h) az egyesületi tagságból eredő jogokról és kötelezettségekről, a horgász szervezetek szerepéről;

i) a horgászattal kapcsolatos helyszíni hatósági és rendészeti intézkedésekről;

j) a horgászrendi szabályozások szerepéről, valamint

k) a horgászetikáról.

(10) A sikeres állami horgászvizsgát követően, a halgazdálkodási hatóság, vagy az általa vizsgáztatásra feljogosított szervezet az 5. mellékletben foglalt tartalmú állami horgászvizsga bizonyítványt állít ki, amelyet a vizsgáztató ad át a vizsgázónak.

(11) A kiadott állami horgászvizsga bizonyítványok adatait a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága a NÉBIH által meghatározott forma szerint rögzíti.

(12) Elvesztett vagy megsemmisült állami horgászvizsga bizonyítvány pótlására állami horgászvizsga bizonyítványt a halgazdálkodási hatóság jól olvasható másolat bemutatása vagy állami horgászjegy bemutatása esetén megismételt vizsga nélkül is kiállíthat.

(13) A (2) bekezdés szerint a horgászvizsgáztatásban közreműködő szervezetet költségei fedezésére a 12. melléklet 5. pont szerinti vizsgadíjból vizsgázónként 1500 Ft, a 12. melléklet 6. pont szerinti vizsgadíjból vizsgázónként 500 Ft részesedés illeti meg.

22. § Az állami horgászjegy, az állami halászjegy, illetve a halászati engedély kiadója köteles az állami horgászjegyet, illetve az érvényesség meghosszabbítását igénylőt - a tizenötödik életévét be nem töltött személy kivételével - írásban nyilatkoztatni a 6. mellékletben foglalt tartalommal. A kiadást vagy az érvényesség meghosszabbítását végző szervezet az igénylők nyilatkozatait három évig köteles megőrizni és szükség szerint a halgazdálkodási hatóság rendelkezésére bocsátani.

23. § (1) A turista állami horgászjegy adattartalmát a 7. melléklet tartalmazza.

(2) A turista állami horgászjeggyel rendelkező személy egy - legfeljebb három, darabonként legfeljebb háromágú, horoggal felszerelt - horgászkészséget, valamint egyidejűleg egy darab, 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó emelőhálót használhat.

(3) A turista állami horgászjegy az alapvető szabály- és fajismeret igazolását is lehetővé tévő online értékesítési rendszerben értékesíthető.

(4) A turista állami horgászjegy a váltás időpontjától számítva a 90. nap végéig érvényes, mely nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen az érvényességi időtartamán belül szintén érvényes területi jeggyel jogosít horgászatra.

(5) Ha a turista állami horgászjeggyel rendelkező személy a jegy érvényességi ideje alatt eleget tesz az állami horgászjegy kiváltása Hhvtv. 40. § (2) bekezdés szerinti követelményeinek, turista állami horgászjegyét, annak érvénytelenítése mellett, díjmentesen állami horgászjegyre cserélheti a halgazdálkodási hatóságnál.

24. § (1) A Hhvtv. 40. § (3) és (5) bekezdésében foglalt esetekben az állami horgászjegy birtokában egy darab, egy - legfeljebb háromágú - horoggal felszerelt horgászkészség, valamint egyidejűleg egy darab, 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó emelőháló használható.

(2) A Hhvtv. 40. § (3) bekezdése alapján kiadott állami horgászjeggyel és az ahhoz kiadott területi jeggyel rendelkező gyermek horgász kizárólag nagykorú személy felügyelete mellett horgászhat.

25. § (1) A Hhvtv. 41. § (2) bekezdés c), d) vagy e) pontja szerinti személy számára az állami horgászjegy megfizetése alóli mentesség igazolását a lakóhely szerint illetékes halgazdálkodási hatóság állítja ki a számára benyújtott dokumentumok alapján.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultság akkor igazolható, ha a halgazdálkodási hatóság számára benyújtott dokumentumokból egyértelműen megállapítható a 25. § (1) bekezdés szerinti fogyatékossági szint.

26. § Az állami halászjegy vagy állami horgászjegy váltásától történő eltiltás időtartamába - ha az állami halászjegy, illetve állami horgászjegy a cselekmény elkövetésének időpontjában visszatartásra került, vagy az engedélyes azt a közigazgatási döntés jogerőre emelkedését megelőzően a halgazdálkodási hatóságnak leadta - a visszatartás, illetve a leadás időtartamát be kell számítani.

7. A területi jegy alcímhez

27. § (1) A területi jegyen a halgazdálkodásra jogosult köteles feltüntetni

a) a jegyet kiadó nevét (cégnevét), címét (székhelyét),

b) az engedélyes nevét,

c) a halgazdálkodási vízterületet, amelyre a területi jegy érvényessége vonatkozik,

d) a területi jegy érvényességének időtartamát,

e) a területi jegy kizárólag csak horgászatra jogosít, vagy a rekreációs célú halászat esetében e rendelet szerint alkalmazható halász eszközt vagy eszközöket, a halgazdálkodásra jogosult által meghatározott területi korlátozásokat,

f) a halgazdálkodásra jogosult által megállapított, jogszabályoktól eltérő bármilyen fogási korlátozást,

g) az egyes halfajok kifogható mérettartományától, illetve fajlagos tilalmi idejétől való eltéréseket, melyeket a halgazdálkodási hatóság állapított meg,

h) a kíméleti terület vagy területek határainak részletes leírását és időbeli hatályát,

i) a területi jegy váltásának időpontját (év, hónap, nap, óra, perc),

j) az állami horgászjegy, állami halászjegy vagy turista állami horgászjegy számát,

k) a területi jegy érvényességével érintett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület (vagy vízterületek) víztérkódját (vagy víztérkódjait), valamint

l) az adózás rendjéről szóló törvény azon adattartalmi előírásait, amely a nyugtaadási feltételek szerinti megfelelőségét biztosítják.

(2) A területi jegynek a nyomon követhetőség érdekében sorszámozottnak és tőpéldányosnak kell lennie.

(3) Az (1) bekezdés f), g) és h) pontja szerinti adatok a területi jegy helyett az azzal együttesen, annak mellékleteként kiadott tájékoztatóban is feltüntethetőek.

(4) Országhatárral metszett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetében a területi jegynek az (1) bekezdés c)-h) pontja szerinti tartalmát a szomszédos ország hivatalos nyelvén is elérhetővé kell tenni elektronikus vagy nyomtatott formában.

8. A halászat és a horgászat rendje alcímhez

28. § (1) A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló miniszteri rendeletben szereplő halfajok, körszájúak és más hasznos víziállatok nem foghatóak. E fajokra és a velük végzett tevékenységekre a természet védelmére vonatkozó jogszabályok előírásait kell alkalmazni.

(2) A halgazdálkodási vízterületeken fogható és az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó, nem fogható őshonos halfajok felsorolását, valamint a vizeinkben rendszeresen előforduló idegenhonos halfajok jegyzékét a 8. melléklet tartalmazza.

(3) A halgazdálkodási vízterületeken az egyes halfajok kifogható mérettartományát a 9. melléklet tartalmazza.

(4) A halgazdálkodási vízterületeken egyes halfajok szerinti tilalmi idők meghatározását a 9. melléklet tartalmazza.

(5) A Hhvtv. 15. § és 16. § alapján, a 9. mellékletben rögzítettektől egyes halgazdálkodási vízterületeken a halgazdálkodási hatóság - hivatalból vagy a jogosult kérelmére - határozatában eltérhet.

(6) Az (5) bekezdés szerinti eltéréseket a halgazdálkodási hatóság meghatározott időre, de legfeljebb egyéves - a ponty esetében 10. § (5) bekezdés szerint legfeljebb 5 éves - időtartamra állapíthatja meg, amelyet a jogosultnak az adott évi területi jegyen vagy a 27. § (3) bekezdés szerinti területi jegy mellékleten fel kell tüntetnie.

(7) Az (1)-(4) bekezdésben foglalt korlátozások, valamint az azoktól való, az (5) bekezdés szerinti eltérés a halászati és horgászati módszerekkel történő halfogásra érvényesek. A Hhvtv. 67. § (1) bekezdés l) pontja szerinti jogosulatlan kifogás az (5) bekezdésben meghatározott eltérésekben rögzített fogási korlátozások és tilalmi idők megszegésével is megvalósul.

(8) Valamely fogási tilalom alá eső faj véletlenül megfogott egyedét vagy a méret- és mennyiségi korlátozások által tiltott halat - a halászeszközből kíméletesen eltávolítva vagy a horogtól óvatosan és gyorsan megszabadítva, vagy ha ez sérülésmentesen nem lehetséges, akkor a zsinórt a szájnyílás előtt elvágva, a halászháló szemét átvágva - haladéktalanul vissza kell helyezni élőhelyére, akkor is, ha sérült, beteg vagy elpusztult.

(9) A 9. mellékletben megállapított fajlagos tilalmi idők az első nap nulla órakor kezdődnek és az utolsó nap huszonnegyedik órájában végződnek. Ha az első nap szombatra vagy pihenőnapra esik, a tilalom az azt követő munkanapon lép érvénybe. Ha a tilalmi idő utolsó napja esik szombatra vagy pihenőnapra, a tilalom a közvetlenül megelőző munkanapon végződik.

(10) Állami halászjeggyel vagy állami horgászjeggyel rendelkező személy nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen e rendelet 9. melléklete szerinti napi darabszám-korlátozás alá tartozó őshonos halfajokból naponta fajonként 3 darabot, összesen legfeljebb 5 darabot foghat ki. A kifogott halat - a (13) bekezdés esetét is ideértve - korábban kifogottal kicserélni tilos.

(11) Állami halászjeggyel vagy állami horgászjeggyel rendelkező személy nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a napi darabszám-korlátozással nem érintett őshonos halfajokból naponta összesen 10 kg-ot foghat ki.

(12) A Hhvtv. 40. § (3) és (5) bekezdés szerinti horgász a 9. melléklet szerinti napi darabszám-korlátozás alá tartozó halfajokból naponta összesen 1 darabot, a napi darabszám-korlátozás alá nem eső őshonos halfajokból naponta összesen 5 kg-ot foghat ki.

(13) Ha a horgász vagy a rekreációs halász olyan őshonos, napi darabszám-korlátozással nem érintett halat fog, amellyel a (11) és (12) bekezdésben megszabott súlyhatárt átlépi, a halat megtarthatja, de aznap további napi darabszám-korlátozással nem érintett őshonos halat nem foghat ki.

(14) Tilos a megfogott halak kínzása. A megfogott és kifogott halakkal úgy kell bánni, hogy az azok számára okozott fizikai sérülés ne haladja meg a halászmódszerből, illetve a horgászmódszerből adódó szükséges minimumot. A megtartani nem kívánt halat - a 30. § (1) bekezdés alá eső horgászverseny kivételével - azonnal vissza kell helyezni a vízbe. A kifogott halakat azok elpusztításáig maradandó sérülést nem okozó módon élve kell tartani, vagy azonnal le kell ölni.

(15) Horogra kívülről és nem a fejrészen akadt halat megtartani tilos.

(16) Az állami horgász-, illetve halászjegy jogosultja által szabályosan kifogott és elvinni kívánt halat a vízpartról elszállítani gyorsan és kíméletesen leölve szabad. A 30 cm-nél kisebb testhosszúságú hal elszállítható élve is, kizárólag olyan tárolóedényben, amely biztosítja a számára a szükséges oxigéntartalmú vizet, és minimalizálja az állatot érő stresszhatásokat.

(17) Az őshonos halállomány védelme érdekében máshonnan származó idegenhonos halakat a vízbe engedni, és az inváziós idegenhonos halakat - a (15) bekezdés szerinti kívülről akadás, valamint a 30. § (2) bekezdése szerinti esetet kivéve - visszaengedni tilos. Idegenhonos élő csalihallal csalizni kizárólag azon a halgazdálkodási vízterületen szabad, ahol az idegenhonos hal kifogásra került.

(18) Tilos a szemetelés, vízi és vízparti növényzet csonkítása, kiirtása, a partvédelmet szolgáló építmények megbontása, károsítása.

(19) November 1. és március 15. közötti időszakban a vermelő halállományok védelme érdekében szonár használata a halfogási tevékenységhez tilos.

(20) A horgászat vagy a halászat megkezdésekor a horgász vagy a halász tollal, kitörölhetetlen módon köteles megjelölni a fogási naplóban szereplő 13 hónapra kiterjedő naptárban a horgászati vagy a halászati tevékenység megkezdésének napját. Vízi járműből végzett horgászat esetén a vízi jármű indulása számít a horgászat megkezdésének.

(21) A horgászat vagy a halászat során, legkésőbb a kifogott hal tömegének feljegyzésekor a fogási napló fogásösszesítő táblázatában fel kell tüntetni a halgazdálkodási vízterület megnevezését, víztérkódját, valamint a fogás dátumát. Darabszám-korlátozás alá eső hal kifogása esetén a fogás időpontja (óra, perc) is beírandó.

(22) A horgászatra jogosító okmányok birtokában a horgász más hasznos víziállatot saját használatra csalizás céljából gyűjthet.

28/A. § (1) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen egy személy egyidejűleg horgászati és rekreációs halászati tevékenységet nem végezhet.

(2) Halfogásra alkalmas horgászkészség halfogási célú használata során annak folyamatos felügyeletét úgy kell biztosítani, hogy a horgász az aktív halfogáshoz szükséges beavatkozásokat az adott módszerhez igazodó időn belül végrehajthassa. E kötelezettség nem vonatkozik azokra az esetekre, amely alatt a horgász másik, jogszerűen használt készségével halat fáraszt vagy annak végszerelékét vízbe juttatja, vagy jogszerűen használt csalihalfogó emelőhálót kezel.

(3) Ha a horgász a horgászhelyét tartósan elhagyja, a horgászkészséget halfogásra alkalmatlan állapotba kell hozni, és a végszereléket ki kell venni a vízből.

29. § (1) A halgazdálkodási hatóság - hivatalból vagy a halgazdálkodásra jogosult kérelmére - meghatározott időre, de legfeljebb ötéves időtartamra a Hhvtv.-ben, valamint e rendeletben foglalt szabályozáshoz képest szigorúbb követelményeket is meghatározhat, amelyet a halgazdálkodásra jogosultnak a halgazdálkodási tervében és az adott évi területi jegyen is fel kell tüntetnie.

(2) Nyakzóhálónak - a halgazdálkodási terv szerinti vagy eseti - a Hhvtv. 47. § (3) bekezdése szerinti alkalmazására akkor kerülhet sor, ha azt a halászati engedély vagy a Hhvtv. 55. §-a szerinti engedély tartalmazza.

30. § (1) Ha horgászverseny, illetve a horgászat, a halászati hagyományok, a halételek megismertetése és népszerűsítése érdekében tartandó rendezvény (a továbbiakban együtt: rendezvény) megtartásához a rendezvény jellege alapján a Hhvtv. 16. §-a szerinti felmentés, vagy az adott naptári időszakra a 9. melléklet szerint nem kifogható halak visszaengedésének kötelezettsége alóli felmentés szükséges, a halgazdálkodási hatóság a felmentést a következő feltételek fennállása esetén adhatja meg:

a) a rendező vagy a halgazdálkodásra jogosult a felmentés iránti, a rendezvény részletes leírását, a halfogás szabályait, valamint a kérelmezett felmentést bemutató kérelmét a rendezvény kezdetét megelőzően benyújtja,

b) a rendező a kérelméhez mellékeli a halgazdálkodásra jogosult rendezvényhez való hozzájárulását, és

c) a rendezvény nem veszélyezteti a hal élőhelyét és a halállományt.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt felmentés megadására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 15 nap.

(3) A Hhvtv. 16. §-a alóli felmentéssel megtartott horgászversenyek esetében a megfogott halakat élve kell tartani és legkésőbb a horgászverseny végén, a kíméletes mérlegelés után vissza kell engedni.

9. A halgazdálkodás tervszerűsége alcímhez

31. § (1) Nem minősül a halgazdálkodási tervtől való jelentős eltérésnek és a halgazdálkodási terv módosítása nélkül végezhető:

a) a halgazdálkodási tervben meghatározott halfajokból a terv szerinti mennyiség 150%-át meg nem haladó telepítés, amely a halgazdálkodási hatóság számára bejelentett terv feletti telepítésként végezhető,

b) a halgazdálkodási tervben nem szereplő őshonos halfajok kísérleti telepítése, amelynek egyedszáma illetve tömege nem haladja meg az adott korosztályból tervezett összes telepítés 10%-át,

c) a helyi horgászrend olyan módosításai, amelyek nem érintik a jogszabályi rendelkezéseket, vagy

d) a halgazdálkodási tervben szereplő halfajok és korosztályok éves telepítési mennyiségeitől történő legfeljebb 20%-os eltérés, ha a telepítési mennyiségek 5 éves tervben rögzített összes mennyisége teljesül.

(2) Különleges rendeltetésű halgazdálkodási vízterületre vagy 200 hektárnál nagyobb kiterjedésű vagy folyóvíz esetében 20 kilométernél hosszabb halgazdálkodási vízterületre halgazdálkodási tervet csak halászati, halgazdálkodási felsőfokú szakirányú képzettséggel rendelkező személy készíthet.

(3) A halászati, halgazdálkodási felsőfokú szakirányú képzettséget a terv benyújtásával egyidejűleg kell igazolni a halgazdálkodási hatóság felé.

(4) Az ötéves halgazdálkodási tervet az előző halgazdálkodási terv lejáratát megelőzően legalább 90 nappal kell a halgazdálkodási hatósághoz benyújtani.

(5) A halgazdálkodási terv érvényességét indokolt esetben a halgazdálkodásra jogosult kérelemére, a halgazdálkodási hatóság legfeljebb 90 nappal meghosszabbíthatja.

31/A. § (1) Felszíni vízi összeköttetésű és a halak számára átjárható kapcsolódású nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek esetén a halgazdálkodási terv kidolgozása során az érintett halgazdálkodásra jogosultak kötelesek egymással együttműködni a hasznosítási, valamint az őshonos halállományok védelmi és fejlesztési célkitűzéseinek összehangolása érdekében. Az együttműködés részletes tartalmát megállapodásban kell rögzíteni, amelyet a halgazdálkodási hatóságnak meg kell küldeni.

(2) Országhatárral metszett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén a halgazdálkodásra jogosult az (1) bekezdés szerinti, más országbeli halgazdálkodásra jogosulttal való együttműködés lehetőségét keresni köteles. Ha együttműködés jön létre, ennek eredményéről a halgazdálkodási hatóságot tájékoztatni kell.

32. § (1) Halászati, halgazdálkodási felsőfokú szakirányú képesítéssel rendelkező személynek minősül, aki

a) halászati szak-üzemmérnök,

b) halászati szakmérnök,

c) halászati-halgazdálkodási szakmérnök,

d) külföldi egyetemen szerzett halászati mérnök végzettséggel rendelkezik,

e) halászati, halgazdálkodási témában dr. univ., PhD, CSc vagy DSc fokozatot szerzett, vagy

f) felsőfokú mezőgazdasági végzettségű, és rendelkezik ötéves halászati, halgazdálkodási szakmai gyakorlattal.

(2) Ha a Hhvtv. 50. §-a szerinti nagyságú halgazdálkodási vízterület jogosultja természetes személy, és rendelkezik a (1) bekezdés szerinti képesítéssel a halgazdálkodási hatóságnál kérheti - képzettségének igazolásával - a Hhvtv. 50. §-a szerinti kötelezettség alóli mentesítését.

33. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 31. § (3) bekezdése, illetve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról szóló 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdés g) pontjának alkalmazása során a halállomány mennyiségének, összetételének, illetve a hasznosításnak a jelentős változását okozza az a módosítás, amely a halgazdálkodási tevékenység olyan megváltozását idézi elő, mely az elérhető legjobb tudományos eredmények alapján veszélyeztethet közösségi jelentőségű fajt vagy élőhelyet.

(2) E § alkalmazása során közösségi jelentőségű fajnak, illetve élőhelynek az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló kormányrendeletben felsorolt fajokat és élőhelytípusokat kell érteni.

10. A halgazdálkodási adatok szolgáltatása és gyűjtése alcímhez

34. § (1) A Hhvtv. 52. § (1) bekezdése szerinti hal telepítése csak a halkeltető állomások üzemeltetéséről, valamint a tenyészhalak és hal szaporítóanyag felajánlásáról, értékesítéséről szóló rendeletben, valamint a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló rendeletben előírt Országos Adatbázisban nyilvántartott haltermelő telephelyről végezhető a tenyésztett víziállatok tenyésztési és állománypótlási célú forgalomba hozatalára vonatkozó általános követelményeinek betartásával.

(2) A Hhvtv. 52. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzés során a halgazdálkodási hatóság ellenőrzi a telepíteni kívánt halfajokat, azok mennyiségét, az állategészségügyi dokumentumok meglétét, a hal származására, eredetére vonatkozó igazolásokat.

(3) A halgazdálkodási hatóság a (2) bekezdés szerinti ellenőrzése során a telepítendő haltételből mintát vehet, és azt a területileg illetékes állategészségügyi hatóságnak további vizsgálat céljából átvételi elismervény ellenében átadhatja.

(4) A haltelepítés pontos helyszínét és időpontját a Hhvtv. 52. § (1) bekezdése szerint be kell jelenteni. A tervezett haltelepítés bármilyen okból bekövetkező elmaradása, meghiúsulása esetén azt soron kívül be kell jelenteni a halgazdálkodási hatóságnak.

35. § (1) A halász fogási naplók és a horgász fogási napló tartalmi követelményeit a 10. melléklet tartalmazza.

(2) Az állami horgászjegyhez kiadott, (1) bekezdés szerinti fogási naplót legkésőbb a fogási naplón feltüntetett tárgyévet követő év február 28. napjáig köteles leadni annak a szervezetnek, amelynél az állami horgászjegyét kiváltotta vagy a következő évi állami horgászjegyét kiváltani szándékozik. A fogási napló tulajdonosa köteles úgy átadni a fogási naplóját, hogy éves fogási adatait nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként és halfajonként összesíti, valamint összegzi a horgászattal eltöltött napok számát.

(3) A határidőben és megfelelően összesített formában leadott horgász fogási naplóról a Megbízott az átvétel ellenében igazolást ad, és nyilvántartást vezet. Igazolás kiadása nem szükséges abban az esetben, ha a horgász nyilatkozik, hogy e szervezetnél kívánja állami horgászjegyének érvényességét meghosszabbítani, vagy új állami horgászjegyét kiváltani.

(4) A Hhvtv. 40. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítése esetén a Megbízott a határidőn túl leadott, hibásan kitöltött vagy le nem adott fogási napló esetén is kiadhatja az állami horgászjegyet.

(4a) A (4) bekezdés szerinti esetben az állami horgászjegy díja a Hhvtv. szerinti díjmentességben nem részesülő személyek esetén a mindenkori díj kétszerese, díjmentességben részesülő személyek esetén az állami horgászjegy díjának megfelelő összeg. A Megbízott a (4) bekezdés szerinti jegyváltás tényéről köteles feljegyzést készíteni és elszámolásában tájékoztatni az illetékes halgazdálkodási hatóságot.

(5) Az engedélyes a kifogott és megtartani kívánt, darabszám-korlátozás alá eső halat horgászat esetén a horogtól való megszabadítás után, illetve rekreációs célú halászat esetén a halászeszközből történő kivétel után azonnal köteles a fogási naplóba tollal, kitörölhetetlen módon bejegyezni. A megtartani nem kívánt, a fogást követően haladéktalanul elengedett halat a fogási naplóba nem kell bejegyezni. A darabszám-korlátozással nem védett halfajok mennyiségét azok össztömegében kifejezve a horgászat vagy a rekreációs célú halászat befejezését követően, a vízpart elhagyása előtt köteles a fogási naplóba bejegyezni. A bejegyzést naponta akár többször is el kell végezni, ha a horgász vagy a rekreációs halász a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületet napközben elhagyja, azaz ismét el kell végezni, ha ugyanazon a napon horgászva vagy halászva ismét darabszám-korlátozással nem védett halfajokat fog ki.

(6) A halászati engedélyesnek a halászat befejezése után, a fogás kirakodása előtt, halászatonként kell a kifogott mennyiségeket a fogási naplóban rögzíteni. A bejegyzést naponta többször is meg kell tennie, ha a vízpartot bármely időpontban elhagyja, majd ugyanazon a napon ismét halászik és halat fog ki.

(7) A turista állami horgászjegyhez kiadott fogási naplót a turista állami horgászjegy érvényességének lejártát követő 30 napon belül kell megküldeni a NÉBIH-nek. A turista állami horgászjeggyel rendelkező személy e kötelezettségét az online értékesítési rendszeren keresztül is teljesítheti. Ha fogási napló leadási kötelezettségét nem teljesíti, akkor a következő évben nem válthat turista állami horgászjegyet.

(8) A horgász fogási napló az azon feltüntetett sorszámú állami horgászjegy érvényességi idejéig használható.

(9) Az állami halászjegyhez kiadott fogási naplót legkésőbb a fogási naplón feltüntetett tárgyévet követő év február 28. napjáig kell leadni a halgazdálkodásra jogosultnál.

(10) A halászati engedélyhez kiadott fogási naplót legkésőbb a fogási naplón feltüntetett tárgyévet követő év január 31. napjáig kell leadni a halgazdálkodásra jogosultnál.

(11) A (9) és (10) bekezdés szerinti fogási napló tulajdonosa köteles úgy átadni a fogási naplóját, hogy éves fogási adatait nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként és halfajonként összesíti, valamint összegzi a halászattal eltöltött napok számát.

36. § (1) A halgazdálkodásra jogosult évente május 1-ig köteles jelenteni a halgazdálkodási hatóságnak az előző évre vonatkozóan

a) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen telepített hal,

b) a nem őshonos halfajok esetében továbbnevelési célból kifogott hal,

c) a kereskedelmi illetve ökológiai célú halászat keretében kifogott hal,

d) a rekreációs célú halászat keretében kifogott hal

fajonkénti mennyiségét, valamint telepítés esetén a korosztályra és méretre vonatkozó adatokat. A jelentés alapját a fogási naplóösszesítők, illetve a halgazdálkodási hatóság által előzetesen jóváhagyott becslési módszerrel megállapított adatok képezik.

(2) A halgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) az Adattár működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására a NÉBIH-et jelöli ki. A NÉBIH felelős az Adattár üzemeltetéséért és karbantartásáért, az adatok védelméért, az információs rendszer számítógépparkjának és programjainak folyamatos fejlesztéséért.

(3) Az Adattár tárgyévi állapotának előállítása után az előző évi állapotú Adattárat archiválni kell.

(4) Az online adatlekéréshez előzetesen regisztrálni szükséges és az Adattár részére meg kell jelölni az adatlekérés célját.

37. § (1) A miniszter által kiadott kutatási célú halfogási engedély Magyarország valamennyi halgazdálkodási vízterületén feljogosít halak és más hasznos víziállatok tudományos kutatására, felmérésére és a vizsgálatokhoz szükséges minták gyűjtésére. Védett természeti területen végzett gyűjtés, illetve természetvédelmi oltalom alatt álló fajok begyűjtése ezen engedélyen túlmenően a természet védelméről szóló törvényben előírt egyéb engedélyek birtokában végezhető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység végzése csak az engedélyben felsorolt eszközök alkalmazásával lehetséges.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kutatási célú halfogási engedéllyel - a halgazdálkodásra jogosulttal egyeztetett mennyiségben - laboratóriumi vizsgálatokhoz minta gyűjthető.

(4) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységet az engedélyes köteles a tevékenység megkezdése előtt legalább 24 órával egyidejűleg bejelenteni az érintett vízterületen halgazdálkodásra jogosultnak és a halgazdálkodási hatóságnak faxon vagy e-mailen. A bejelentésnek tartalmaznia kell

a) a halászat időpontjának és helyeinek megjelölését, több napos folyamatos halászat esetén a kezdő és a záró napot,

b) a mintaként begyűjteni kívánt halak egyedszámát és tervezett össztömegét,

c) a mintavételhez alkalmazni kívánt eszközöket, valamint

d) a kutatás célját.

(5) Védett természeti területen történő mintavétel esetén a halászatot a működési területe szerint érintett nemzeti park igazgatóságának is be kell jelenteni az (5) bekezdés szerinti módon.

(6) A kutatási célú halfogási tevékenység teljes ideje alatt az abban résztvevők kötelesek jól látható megkülönböztető jelzést viselni, amelyen szerepel a „HALKUTATÁS” felirat.

(7) Az (1) bekezdés szerinti engedélyesnek a kutatás ideje alatt a helyszínen kell tartózkodnia. A kutatási segédek az engedélyes irányítása alatt, bármely az engedélyben szereplő halászeszköz használatában segédkezhetnek, de azokat önállóan csak kutatási célú halfogási engedély birtokában használhatják.

(8) A bejelentett utolsó kutatási nap után 30 napon belül a kutatónak egyszerűsített jelentést kell elektronikus formában küldenie a halgazdálkodási hatóságnak, valamint a vizsgált nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodási hasznosítójának, illetve a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságnak. A jelentésnek tartalmaznia kell:

a) a kutatást végző személy vagy személyek nevét;

b) a kutatást végző munkáltatóját;

c) a mintavétel kezdő és befejező időpontját (év, hó, nap, óra, perc formátumban);

d) a mintavétel helyszínét (halgazdálkodási vízterület megnevezése; földrészlet, vagy km szelvény, vagy GPS koordináták megadása; térkép másolat csatolása);

e) a kutatás célját;

f) a megfogott halak fajlistáját, valamint

g) a mintaként begyűjtött és kifogott halak kutatási naplóban is rögzített faját, darabszámát és össztömegét.

(9) Ha az engedélyes, a (2)-(8) bekezdésben foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, a halgazdálkodási hatóság a cselekmény súlyára és ismétlődésére tekintettel kezdeményezheti a kutatási engedély visszavonását a miniszternél.

38. § (1) Az országos kutatási célú halfogási engedély kiadására irányuló eljárásban a miniszter kikéri a Hhvtv. 62. §-a szerinti testület véleményét.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély a kiadásától számított 2 évig érvényes és az engedélyes kérelmére, ha az engedélyes megfelel az engedély kiadásának alapjául szolgáló feltételeknek, további 2 évvel meghosszabbítható.

(3) Az engedélykérelem tartalmazza:

a) a kutatást végző személy szakmai önéletrajzát, haltani kutatások szempontjából releváns publikációs listáját,

b) a 2 éves várható kutatási munkatervet, különös tekintettel a nemzetközi vagy hazai kutatási programok keretében megvalósuló kutatásokra,

c) az alkalmazni kívánt eszközök típusát, méretét, mennyiségét, és

d) egyenáramú elektromos eszköz alkalmazása esetén a Hhvtv. 46. § (6) és (7) bekezdésében foglaltakat igazoló dokumentumok másolatát.

(4) Az elektromos eszköz érintésvédelmi felülvizsgálaton való megfelelését a (2) bekezdés időtartama alatt kétévente igazolni kell.

11. A halászati őrzés alcímhez

39. § (1) Halászati őrként a halgazdálkodásra jogosult képviselője kivételével nem alkalmazható olyan személy, aki az adott halgazdálkodási vízterületre érvényes halászati engedéllyel, illetve érvényes halászati területi jeggyel rendelkezik.

(2) Ha a Hhvtv. 56. § (1) bekezdése szerinti halgazdálkodásra jogosult képviselője rendelkezik a halgazdálkodási hatóság előtt tett halászati őri vizsgával, úgy elláthatja a jogosult halászati őr feladatát a saját kezelésében lévő halgazdálkodási vízterületen.

(3) A halgazdálkodási hatóság a halászati őrök és társadalmi halőrök számára tanfolyamot és a Hhvtv. 56. § (2) bekezdésében meghatározott halászati őri vizsgát szervez. A halgazdálkodási hatóság a sikeres vizsgát követően a 11. melléklet szerinti adattartalmú vizsgabizonyítványt állít ki.

(4) A halászati őr és társadalmi halőr kétévente köteles a halászattal és a horgászattal, a halvédelemmel, valamint a halászati őrzéssel összefüggő jogszabályokkal kapcsolatos továbbképzésen részt venni. A továbbképzésen való részvételt követő sikeres továbbképzési vizsgát követően a halgazdálkodási hatóság a 11. melléklet szerinti adattartalmú vizsgabizonyítványt állít ki.

(5) A (3)-(4) bekezdésben foglalt vizsgák részletes szakmai anyagának meghatározásáról a minisztérium a NÉBIH bevonásával gondoskodik.

40. § (1) A vizsgát tett halászati őr jelölt foglalkoztatását és a társadalmi halőr jelölt megbízatását megelőzően a működésének helye szerinti halgazdálkodási hatóság előtt köteles esküt tenni. A halászati őr és társadalmi halőr eskü szövegének adattartalmát a 11. melléklet tartalmazza.

(2) A halgazdálkodási hatóság az eskü letételéről esküokmányt ad ki. Az eskü letételéről szóló esküokmányt a halgazdálkodási hatóság őrzi.

41. § (1) A halgazdálkodási hatóság az esküt tett társadalmi halőr részére a 11. melléklet szerinti adattartalmú társadalmi halőr szolgálati igazolványt állít ki. Az igazolvány visszavonásig érvényes.

(2) Az esküt tett halászati őr és a társadalmi halőr részére a halgazdálkodási hatóság a 11. mellékletben foglalt adattartalmú szolgálati naplót ad ki.

(3) Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény alapján az esküt tett halászati őr részére a szolgálati igazolványt, valamint a szolgálati jelvényt a rendvédelmi hatóság a szolgálati naplóban rögzített, nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodásra jogosultja, mint munkáltató, illetve megbízó kezdeményezésére állítja ki.

(4) A halászati őr szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény leírását a 11. melléklet tartalmazza. A rendvédelmi hatóság a kiállított szolgálati igazolványt és szolgálati jelvényt 30 napon belül postai úton juttatja el a halgazdálkodási hatósághoz. A halgazdálkodási hatóság az esküt tett halászati őr részére - a halgazdálkodásra jogosult tájékoztatásával egyidejűleg - átadja a szolgálati igazolványt és szolgálati jelvényt. A tájékoztatás tartalmazza a szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény számát és az átadás-átvétel időpontját.

(5) Az (1), (2) és (4) bekezdés szerinti okmányok és jelvény elvesztését haladéktalanul be kell jelenteni a halgazdálkodásra jogosultnál és a halgazdálkodási hatóságnál is. A halgazdálkodási hatóság a rendvédelmi hatóságnál kezdeményezi a szolgálati igazolvány körözését.

(6) A halászati őr a megbízatása vagy foglalkoztatása megszűnése esetén, illetve a (9) bekezdésben meghatározott esetekben 5 napon belül köteles a szolgálati igazolványt és a szolgálati jelvényt a halgazdálkodásra jogosultnak átadni, amely az átvételről igazolást állít ki és a szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvény számát, valamint az átadás-átvétel időpontját illetően tájékoztatja a halgazdálkodási hatóságot.

(7) A társadalmi halőr megbízatása vagy foglalkoztatása megszűnése esetén, illetve (9) bekezdésben meghatározott esetekben 5 napon belül köteles a társadalmi halőr igazolványt a halgazdálkodási hatóságnak leadni.

(8) A halgazdálkodásra jogosult a szolgálati naplót a kiadásától számított öt évig köteles megőrizni.

(9)Ha a halgazdálkodási hatóság bejelentés kivizsgálása után vagy szakmai felügyeleti ellenőrzés keretében megállapítja, hogy a halászati őr vagy a társadalmi halőr nem a vonatkozó jogszabályok szerint látja el feladatát, akkor a halászati őr szolgálati igazolványának, szolgálati jelvényének visszavonását kezdeményezheti a rendvédelmi hatóságnál, illetve a társadalmi halőr igazolványát és szolgálati naplóját visszavonja.

(10) A NÉBIH foglalkoztatásában, illetve megbízásában álló állami halászati őr és állami halászati őr jelölt tekintetében a 39. § (3)-(4) bekezdése szerinti halászati őri tanfolyam, vizsga, továbbképzés és továbbképzési vizsga szervezésével, a vizsgabizonyítvány kiállításával kapcsolatos, a 40. § (1)-(2) bekezdése szerinti eskütétellel, esküokmány kiadással, esküokmány őrzéssel kapcsolatos, valamint a 41. § (2)-(6), (8) és (9) bekezdése szerinti szolgálati naplóval, szolgálati igazolvánnyal, szolgálati jelvénnyel kapcsolatos feladatokat a NÉBIH látja el.

(11) A NÉBIH állományában álló ugyanazon személy egyidejűleg állami halászati őri és halgazdálkodási hatósági feladatokat is elláthat.

42. § (1) A halgazdálkodásra jogosult a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület Hhvtv. 56. § (1) bekezdése szerinti halászati őrzését társadalmi halőr megbízásával is végezheti.

(2) Minden 10 hektárnál nagyobb, de 50 hektárnál kisebb egybefüggő vízfelületű nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a jogosult köteles legalább 5 fő társadalmi halőr megbízásával vagy 1 fő halászati őr foglalkoztatásával vagy megbízásával eleget tenni a Hhvtv. 56. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségeinek.

(3) Ha az ugyanazon halgazdálkodásra jogosult által hasznosított, nyilvántartott halgazdálkodási vízterület vagy vízterületek együttes mérete az 50 hektárt meghaladja, a halgazdálkodásra jogosult az alábbiak szerint köteles halászati őr alkalmazására:

a) 50-100 hektár területű halgazdálkodási vízterületen legalább 2 fő,

b) 100-2000 hektár területű halgazdálkodási vízterületen legalább 4 fő,

c) 2000-4000 hektár területű halgazdálkodási vízterületen legalább 6 fő,

d) 4000-6000 hektár területű halgazdálkodási vízterületen legalább 8 fő,

e) minden 6000 hektár feletti halgazdálkodási vízterületen legalább 10 fő.

(4) A (3) bekezdés szerinti halászati őr létszám társadalmi halőrrel nem helyettesíthető, de halászati őr több jogosult általi közös foglalkoztatására illetve megbízásával a halgazdálkodási hatóság engedélyével lehetséges.

43. § A Hhvtv.-ben és e rendeletben szereplő nyomtatványok és érvényesítő bélyegek beszerzéséről a NÉBIH gondoskodik.

44. § Az állami halászjegy díját, továbbá az állami horgászjegy díjának a Hhvtv.-ben meghatározott mértékű részesedéssel csökkentett összegét a halgazdálkodási hatóságnak, illetve az általa forgalmazásra feljogosított szervezetnek - negyedéves elszámolás alapján - kell átutalnia az „Állami halgazdálkodási feladatok előirányzat-felhasználási keretszámlára”, amelynek számlaszáma: 10032000-01220191-51600000.

12. A halgazdálkodási hatóság által alkalmazható jogkövetkezmények alcímhez

45. § A halgazdálkodási bírság és a halvédelmi bírság összegét a halgazdálkodási hatóság határozatához mellékelt készpénz-átutalási megbízáson kell megfizetni a határozatban feltüntetett számú számlára. A kiadott készpénz-átutalási megbízáson a halgazdálkodási hatóság feltünteti a fizetendő bírság jogcímét és összegét, valamint a határozat számát.

13. Záró rendelkezések

46. § Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.

47. § (1) A rendelet hatálybalépése előtt elfogadott halgazdálkodási tervek módosítására e rendelet szerinti előírások csak abban az esetben alkalmazandók, ha azok az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre vonatkozó hatályos halászati haszonbérleti szerződéssel nem ellentétesek. A halgazdálkodásra jogosult ilyen esetben is nyilatkozhat úgy a halgazdálkodási hatóság felé, hogy aláveti magát a megváltozott előírásoknak.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a halgazdálkodásra jogosult a rendelet hatálybalépése előtt elfogadott halgazdálkodási tervét módosítani köteles, ha abban valamely hasznosítási mód alkalmazását kizárta, különösen, ha horgászati célú területi engedélyt nem adott ki, vagy az ökológiai célú szelektív halászat feltételeit nem teremtette meg.

(3) A 4. § (1) bekezdésében meghatározott kíméleti terület kijelölését a halgazdálkodásra jogosultnak 2015. december 31-ig kell kérelmeznie. A határidő elmulasztása esetén a halgazdálkodási hatóság a kijelölést hivatalból végzi el.

(4) A halgazdálkodásra jogosultaknak a 42. § szerinti feltételeket legkésőbb 2014. december 31-ig kell teljesíteniük.

(5) A 2015. június 1-jét megelőzően rekreációs célú halászat végzéséhez megváltott állami halászjegy és halász fogási napló 2016. január 31-ig érvényes.

48. § Ez a rendelet a természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény- és állatvilág védelméről szóló 1992. május 21-i 1992/43/EGK tanácsi irányelv 14-15. cikkének, valamint V. mellékletének való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez148 

A nyilvántartott és a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken élő őshonos halfajok halgazdálkodási értéke, valamint a kiszámítás módja 

Kistermetű fajok  

Fajnév

Tudományos név
100 gramm egyedsúly alatt
Ft/db
100 gramm egyedsúly felett Ft/kg*  
bodorka Rutilus rutilus 10 1000  
vörösszárnyú keszeg Scardinius erythrophthalmus 10 1000  
domolykó Leuciscus cephalus 10 1000  
jászkeszeg Leuciscus idus 10 1000  
szélhajtó küsz Alburnus alburnus 10 1000  
karikakeszeg Blicca bjoerkna 10 1000  
dévérkeszeg Abramis brama 10 1000  
laposkeszeg Abramis ballerus 10 1000  
bagolykeszeg Abramis sapa 10 1000  
szilvaorrú keszeg Vimba vimba 10 1000  
paduc Chondrostoma nasus 100 1000  
garda Pelecus cultratus 100 2000  
compó Tinca tinca 100 2000  
széles kárász Carassius carassius 100 2000  
sebes pisztráng Salmo trutta 200 3000  
menyhal Lota lota 200 3000  
sügér Perca fluviatilis 10 2000  
vágó durbincs Gymnocephalus cernuus 10 1000  
kősüllő Sander volgensis 200 3000  
Nagyobb termetű fajok  

Fajnév

Tudományos név

100 gramm alatt Ft/db
100 gramm egyedsúly felett Ft/kg*  
kecsege Acipenser ruthenus 500 4000  
angolna Anguilla anguilla - 3000  
balin Aspius aspius 100 2000  
márna Barbus barbus 100 2000  
ponty Cyprinus carpio 100 1000  
harcsa Silurus glanis 100 2000  
csuka Esox lucius 100 2000  
fogassüllő Sander lucioperca 200 3000  
* Megjegyzés: A méret-, vagy darabszám-korlátozással, vagy fajlagos tilalmi időszakkal védett halfajok méreten aluli, vagy kifogható darabszámot meghaladó, vagy fajlagos tilalmi időben jogosulatlanul kifogott, illetve a helyi horgászrendben felső méretkorlátozással védett halfajok felső méretet elérő vagy meghaladó egyede esetében a halgazdálkodási érték példányonként a táblázat szerint számított érték ötszöröse.  

2. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez 

I. rész 

Fogási tanúsítvány adattartalma 

Fogási tanúsítvány nyomtatvány tömb fedőlapján

1. Név (cégnév)

2. Lakóhely (székhely)

3. Halászati engedély száma

4. Kiállítás helye, időpontja

5.149 Kiállító halgazdálkodási hatóság aláírása, bélyegzője

Fogási tanúsítvány belső lapjain

1. Fogási tanúsítvány

2. Belföldi halértékesítéshez

3. Bizonylat száma

4. Halászati engedélyes

a) neve

b) lakcíme (székhelye)

c) halászati engedélyének száma

5. Vásárló

a) neve

b) lakcíme (székhelye)

6. Nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezése, illetve víztérkódja

7. Értékesített halfaj

a) megnevezése

b) mennyisége (kg)

c) mennyisége (db)

8. Bizonylat kiállításának helye, időpontja

9. Halászati engedélyes aláírása

10. Vásárló aláírása

II. rész 

A halászati engedélynek - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl - a következőket kell tartalmaznia 

1. Halászati engedély időbeli hatálya

2. Halgazdálkodásra jogosult megnevezése

3. Halászható nyilvántartott halgazdálkodási vízterület vagy vízterületek megnevezése, vízfolyás esetében a halászható km szelvények

4. Alkalmazható halászeszközök

a) megnevezése

b) darabszáma

c) szembősége

d) egyedi jelölése

e) kifogható egyes halfajok éves mennyisége (kg)

5. Halászati szerződés kelte, időbeli hatálya

6. Halászati engedély azonosító száma

3. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez 

I. rész 

Állami halászjegy adattartalma 

1.150 Kiállító halgazdálkodási hatóság megnevezése

2.151 Állami halászjegy kiállításának éve, az alábbi szöveg feltüntetésével: „Az érvényesítést követő év január 31-éig érvényes.”

3. Állami halászjegy sorszáma

4.152 Állami halászjegy díja; illetve a díjmentesség jelzése, a díjmentességet igazoló jogszabályi hely megjelölésével

5. Engedélyes

a) neve

b) születési hely, ideje

c) lakóhelye

6.153 Figyelemfelhívó szöveg az alábbiak szerint: „Csak személyi azonosító okmánnyal együtt érvényes! Az állami halászjegy a területi jegyen feltüntetett vízterületen, a területi jeggyel és a fogási naplóval együtt kizárólag rekreációs célú halászatra jogosít, másra átruházni tilos!

7. Kiállítás helye, időpontja

8.154 Kiállító halgazdálkodási hatóság aláírása, bélyegzője

9. Hatósági, illetve halászati őri megjegyzések rovat

II. rész 

Állami halászvizsga bizonyítvány adattartalma 

1. „Állami halászvizsga bizonyítvány” felirat

2.155 Kiállító halgazdálkodási hatóság megnevezése

3. Sorszám

4. Vizsgázott személy

a) neve

b) születési helye, ideje

c) anyja leánykori neve

d) lakóhelye

5. „Igazolom, hogy ..................... (név) a mai napon a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló rendelet szerinti ismeretekből sikeres állami halászvizsgát tett.”

6. Kiállítás helye, időpontja

7.156 Kiállító halgazdálkodási hatóság aláírása, bélyegzője

4. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez 

Állami horgászjegy adattartalma 

1.157 Kiállító halgazdálkodási hatóság megnevezése, illetve a halgazdálkodási hatóság által forgalmazással megbízott neve, címe

2.158 Állami horgászjegy díja; illetve az emelt díjas állami horgászjegy díja, az emelt díjas értékesítés jelzése rájegyzéssel és az emelt díj megállapítására vonatkozó jogszabályi hely megjelölésével; illetve a díjmentesség jelzése, a díjmentességet igazoló jogszabályi hely megjelölésével

3.159 Díjmentesség esetén a használható horgászkészségek számának megjelölése aláhúzással (1 vagy 2 darab), valamint annak jelzése, hogy emellett egyidejűleg egy darab, 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó emelőháló használható

4. Kiállítás éve

5. Állami horgászjegy sorszáma

6. Engedélyes

a) neve

b) születési helye, ideje

c) anyja leánykori neve

d) lakóhelye

e) horgászszervezeti tagsága (egyesület neve, címe)

7.160 Figyelemfelhívó szöveg az alábbiak szerint: „Csak személyi azonosító okmánnyal együtt érvényes! Valamennyi halgazdálkodási vízterületen csak a fogási naplóval, továbbá nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a területi jeggyel együtt érvényes. Az állami horgászjegyet másra átruházni tilos!”

8. Kiállítás helye, időpontja

9.161 Kiállító halgazdálkodási hatóság, vagy a halgazdálkodási hatóság által forgalmazással megbízott aláírása, bélyegzője

10. Érvényesség meghosszabbításának helyei, időpontjai

11. Érvényességet meghosszabbító aláírása, bélyegzője

12. Az érvényesség meghosszabbításánál az alábbi szöveg feltüntetése: „Az érvényesítést követő év január 31-éig érvényes.”

5. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez 

Állami horgászvizsga bizonyítvány adattartalma 

1.162 Kiállító halgazdálkodási hatóság, illetve az általa vizsgáztatásra feljogosított szervezet megnevezése, címe

2. Bizonyítvány sorszáma

3. Vizsgázott személy

a) neve

b) születési hely, ideje

c) anyja leánykori neve

d) lakóhelye

4.163 (vizsga esetén kitöltendő)

„Igazolom, hogy ................... (név) a mai napon a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló VM rendelet 21. § (9) bekezdés szerinti ismeretekből, a .......... megyei kormányhivatal, illetve az általa vizsgáztatásra feljogosított szervezet állami horgászvizsga bizottsága előtt sikeres állami horgászvizsgát tett.”

5. (pótlás esetén jelölendő)

„Nevezett személy részére az állami horgászvizsga bizonyítvány a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló VM rendelet 21. § (12) bekezdés alapján kiállítva.”

6. Kiállítás helye, időpontja

7.164 Kiállító halgazdálkodási hatóság, illetve az általa vizsgáztatásra feljogosított szervezet aláírása, bélyegzője

6. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez 

Állami horgászjegyet, állami halászjegyet, illetve halászati engedélyt igénylő személy a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény szerinti nyilatkozatának adattartalma 

Nyilatkozat állami horgászjegy, állami halászjegy, illetve halászati engedély igényléséhez

Sorszám

Név

Anyja leánykori neve

Születési hely, idő

Állandó lakóhely

Állami horgászjegy, állami halászjegy, illetve halászati engedély száma

Horgászszervezetének neve, címe:

Halászati engedélyes esetén a halgazdálkodásra jogosult neve (cégneve), címe (székhelye)

Nyilatkozat az alábbi szövegezéssel:

A) Nyilatkozom, hogy a halászattal, horgászattal, illetve hal fogásával (gyűjtésével) összefüggésben szabálysértési, illetve büntetőjogi felelősségemet nem állapították meg, továbbá nem állok ezekből eredő korlátozás hatálya alatt.

B) Nyilatkozom, hogy a halászattal, horgászattal, illetve hal fogásával (gyűjtésével) összefüggésben szabálysértési, illetve büntetőjogi felelősségemet állapították meg, melynek hatálya alatt állok .............................................-ig.

C) Nyilatkozom, hogy érvényes állami horgászjeggyel (ideértve a turista állami horgászjegyet is), állami halászjeggyel, illetve halászati engedéllyel nem rendelkezem.

D) Nyilatkozom, hogy fogási naplómat leadtam.”

Nyilatkozat helye, időpontja

Igénylő aláírása

7. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez 

A turista állami horgászjegy adattartalma:

1. Kiállító halgazdálkodási hatóság megnevezése

2. Turista állami horgászjegy díja

3. Kiállítás időpontja (év, hó, nap)

4. Érvényessége (év, hó, nap)

5. Engedélyes

a) neve

b) születési hely, ideje

c) anyja leánykori neve

d) lakóhelye

6. Fogható halfajok fajlagos tilalmi ideje, kifogható mérettartománya, valamint a horgászatra vonatkozó napi kvótája (táblázat)

7. Elektronikus érvényesség igazolás

8. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez

I. rész165

Őshonos halfajok

magyar név tudományos név fogható nem fogható közösségi jelentőségű faj  
kecsege Acipenser ruthenus   X X  
angolna Anguilla anguilla X      
bodorka Rutilus rutilus X      
vörösszárnyú keszeg Scardinius erythrophthalmus X      
domolykó Leuciscus cephalus X      
jászkeszeg Leuciscus idus X      
balin Aspius aspius X   X  
szélhajtó küsz Alburnus alburnus X      
karikakeszeg Blicca bjoerkna X      
dévérkeszeg Abramis brama X      
laposkeszeg Abramis ballerus X      
bagolykeszeg Abramis sapa X      
szilvaorrú keszeg Vimba vimba X      
garda Pelecus cultratus X   X  
paduc Chondrostoma nasus X      
compó Tinca tinca X      
márna Barbus barbus X   X  
széles kárász Carassius carassius   X    
ponty Cyprinus carpio X      
harcsa Silurus glanis X      
csuka Esox lucius X      
sebes pisztráng Salmo trutta X      
menyhal Lota lota X      
sügér Perca fluviatilis X      
vágó durbincs Gymnocephalus cernua   X    
fogassüllő Sander lucioperca X      
kősüllő Sander volgensis X      

II. rész

Vizeinkben rendszeresen előforduló idegenhonos halfajok

magyar név tudományos név inváziós spontán jövevényfaj  
lénai tok Acipenser baeri      
lapátorrú tok Polyodon spathula      
amur Ctenopharyngodon idella      
fekete amur Mylopharingodon piceus      
razbóra Pseudorasbora parva X    
ezüstkárász Carassius gibelio X    
busa Hypophthalmichtys sp. X    
törpeharcsa Ameiurus nebulosus X    
fekete törpeharcsa Ameiurus melas X    
pettyes harcsa Ictalurus punctatus      
afrikai harcsa Clarias sp., Heterobranchus sp.      
pataki szajbling Salvelinus fontinalis      
szivárványos pisztráng Oncorhynchus mykiss      
tüskés pikó (beleértve 
a nyugati pikót is)
Gasterosteus aculeatus (in. G. 
gymnurus)
     
naphal Lepomis gibbosus X    
pisztrángsügér Micropterus salmoides      
amurgéb Perccottus glenii X    
folyami géb Neogobio fluviatilis   X  
csupasztorkú géb Neogobius gymnotrachelus   X  
Kessler-géb Neogobius kessleri   X  
feketeszájú géb Neogobius melanostomus   X  
tarka géb Proterorhinus marmoratus   X  
kaukázusi törpegéb Knipowitschia caucasica   X  

9. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez

Őshonos, fogható halfajok fajlagos tilalmi ideje, kifogható mérettartománya, valamint a horgászatra és a rekreációs célú halászatra vonatkozó napi kifogható darabszáma

magyar név fajlagos tilalmi időszak kifogható halak mérettartománya naponta kifogható 
darabszám
 
csuka 02. 01 - 03. 31. legalább 40 cm 3 db  
balin 03. 01 - 04. 30. legalább 40 cm 3 db  
sügér 03. 01 - 04. 30. minden    
fogassüllő 03. 01 - 04. 30. legalább 30 cm 3 db  
kősüllő 03. 01 - 06. 30. legalább 25 cm 3 db  
garda 04. 15 - 05. 31. legalább 20 cm    
domolykó 04. 15 - 05. 31. legalább 25 cm    
jászkeszeg 04. 15 - 05. 31. legalább 20 cm    
szilvaorrú keszeg 04. 15 - 05. 31. legalább 20 cm    
paduc 04. 15 - 05. 31. legalább 20 cm    
márna 04. 15 - 05. 31. legalább 40 cm 3 db  
ponty 05. 02. - 05. 31. legalább 30 cm 3 db  
compó 05. 02 - 06. 15. legalább 25 cm 3 db  
harcsa 05. 02 - 06. 15. legalább 60 cm, fajlagos tilalmi időszakban legalább 100 cm 3 db  
sebes pisztráng 10. 01 - 03. 31. legalább 22 cm 3 db  
menyhal - legalább 25 cm 3 db  

10. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez

A halász, illetve horgász fogási napló kötelező adattartalma

1.166 Kiállító halgazdálkodási hatóság, illetve a halgazdálkodási hatóság által megbízott

2. Forgalmazással megbízott neve, címe

3. Fogási napló halfogások összesítéséhez a tárgyév számának feltüntetésével

4. Állami horgászjegy, állami halászjegy, vagy halászati engedély száma

5. Engedélyes neve

6. Tájékoztató a fogási napló érvényességére, leadási határidejére, a leadás helyére, a fogási napló adatainak összesítésére vonatkozó szabályokról

7. Kiállítás helye, ideje

8.167 Kiállító halgazdálkodási hatóság, vagy a halgazdálkodási hatóság által megbízott aláírása, bélyegzője

9. Tájékoztató a fogási napló vezetésének szabályairól

10.168 Éves, illetve 13 hónapra kiterjedő, a tárgyév január 1-jétől a következő év január 31-ig terjedő naptár a horgászat, illetve a halászat időpontjának megjelöléséhez

11. Horgászattal vagy halászattal eltöltött napok száma, melyet az engedélyes összesít a fogási napló leadása előtt

12. Fogásösszesítő táblázat a fogási napló tárgyévére, mely tartalmazza

a)169 A halgazdálkodási vízterület megnevezését, víztérkódját;

b)170 A fogás időpontját (hónap, nap, emellett a napi darabszám-korlátozás alá eső halak rovatainál óra, perc feltüntetésével);

c) Kifogott halak mennyiségi adatait

ca) az alábbi halfajokat faj szerinti bontásban, egyedszám (soronként 1 egyed) és kilogramm szerint kell megadni: ponty, compó, balin, márna, sebes pisztráng, csuka, fogassüllő, kősüllő, harcsa, menyhal, továbbá - fogási tilalom alóli felmentés esetén - kecsege, illetve széles kárász;

cb) Az alábbi halfajokat faj szerinti bontásban, kilogramm szerint kell megadni: garda, amur, angolna;

cc) ezenkívül az egyéb őshonos halfajokat együttesen kilogrammban, valamint az egyéb idegenhonos halfajokat együttesen szintén kilogrammban kell megadni;

d)171 Az alábbi iránymutatásokat tartalmazó szöveget: „A fogási naplóba a hal becsült testtömegadatait 0,5 kg pontossággal kell beírni. A napi darabszám-korlátozás alá tartozó halfajok testtömegadatait egyedenként (darabonként) kell rögzíteni. A nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken kifogott (idegenhonos halfajok egyedeiből álló) zsákmányt is be kell írni dátummal és a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezésével, a víztérkód rovat kihúzásával.”

13. Tájékoztatás a védett és fokozottan védett fajokról, a fogható és a nem fogható őshonos halfajokról, valamint a vizeinkben rendszeresen előforduló idegenhonos halfajokról, továbbá ezen fajokra vonatkozó legfontosabb tudnivalókról

14. Tájékoztatás az őshonos, fogható halfajok fajlagos tilalmi idejéről, kifogható mérettartományáról, valamint a horgászatra és a rekreációs célú halászatra vonatkozó napi kifogható darabszámokról

15.172 Éves, illetve 13 hónapra kiterjedő fogásösszesítő táblázat, amely tartalmazza:

a) a halgazdálkodási vízterület megnevezését, víztérkódját;

b) az év, illetve a 13 hónap során kifogott halak mennyiségi adatait halgazdálkodási vízterületenként a 12. c) pontban szereplő bontásban;

c) az év, illetve a 13 hónap során összesen kifogott halak mennyiségi adatait a 12. c) pontban szereplő bontásban.

11. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez

I. rész173

Halászati őr és társadalmi halőr esküjének letételéről szóló esküokmány adattartalmáról

Kiállító halgazdálkodási hatóság megnevezése

Ügyiratszám

Név

Születési helye, ideje

Lakcím

A jogszabályi helyek megjelölése a halászati őr és a társadalmi halőr szolgálati esküjéről

A hatósági nyilvántartásba vétel sorszámának feltüntetése

Szolgálati igazolvány és az azonos sorszámú szolgálati napló (társadalmi halőr esetében), vagy szolgálati napló sorszáma (halászati őr esetében)

A hatósági nyilvántartásba vétel sorszáma

Kiállítás helye, időpontja

Kiállító halgazdálkodási hatóság aláírása, bélyegzője

Szolgálati eskü szövege:

„Én, .............................. esküszöm, hogy a rám bízott halgazdálkodási vízterület (halastó) halállományára és élőhelyére, valamint a halgazdálkodási, halászati és horgászati létesítményekre, berendezésekre lelkiismeretesen vigyázok. Feladataimat a jogszabályok rendelkezéseinek, a szakmai szabályoknak és a kapott megbízásnak, utasításnak megfelelően teljesítem. A halászati, horgászati előírásokat sértő cselekmények és károkozások megelőzésére a szükséges intézkedéseket megteszem. A hatályos jogszabályoknak megfelelően mindazokkal a személyekkel szemben eljárok, akik a halgazdálkodási vízterületen (a halastavon) vagy annak partján jogosultság hiányában halásznak, horgásznak, továbbá a halállományt és a halgazdálkodási vízterületek élőhelyeit és környezetét sértik vagy veszélyeztetik.”

Eskütétel helye, időpontja

Eskütevő aláírása

Esküvevő aláírása

II. rész174

Halászati őri vizsga és továbbképzési vizsga bizonyítványának adattartalma

Kiállító halgazdálkodási hatóság megnevezése

Sorszám

Név

Születési helye, ideje

Lakcíme

Vizsgatípus megjelölése (halászati őri vizsga vagy továbbképzési vizsga)

Jogszabály megjelölése az adott vizsgatípust illetően

Kiállítás helye, ideje

Kiállító halgazdálkodási hatóság aláírása, bélyegzője

III. rész

A halászati őr szolgálati igazolványa

A rendészeti feladatokat ellátók szolgálati igazolványa az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 10. § (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal rendelkező

1. Az ISO 7810 (1995) vagy azzal egyenértékű szabványnak megfelelő, ID-1 méretű, többrétegű, melegen laminált, műanyag kártya, amely megfelel az „A” okmányvédelmi kategóriának.

2. Az alapanyagba integrált arckép méretének legalább 30x24 mm-nek kell lenni. Az arcképmezőn belül az áll és a fejtető közötti résznek a teljes képmagasság 70-80%-a közöttinek kell lenni.

IV. rész

A halászati őr szolgálati jelvénye

1. A szolgálati azonosító jelvény 80 mm magas, 60 mm széles ovális, felül „RENDÉSZETI FELADATELLÁTÁS” felirat, alul sorszám található. A középső síkban, 45 mm átmérőjű egyedi logó kap helyet, melynek alsó széle az alapjelvény aljától 10 mm-re van. A jelvényen található sorszám 6 számjegyből áll.

2. A szolgálati azonosító jelvény fekete bőralátéten rögzített, mely gombolásos kivitelű. A bőralátét 2 mm-rel szélesebb a fémjelvénynél, felül a gombolás céljára lyukasztott és hasított.

3. Egyedi logó: Sötétkék kör alakú mezőben a ponty faj (Cyprinus carpio) fehér színű, jobbra néző sematikus ábrázolása helyezkedik el, alatta fekete színű „HALÁSZATI ŐR” félkör felirat található.

IV/A. rész175

Az állami halászati őr szolgálati jelvénye176

1.177 A szolgálati azonosító jelvény 80 mm magas, 60 mm széles ovális, felül „RENDÉSZETI FELADATELLÁTÁS” felirat, alul sorszám található. A középső síkban 45 mm átmérőjű egyedi logó kap helyet, melynek alsó széle az alapjelvény aljától 10 mm-re van. A jelvényen található sorszám 6 számjegyből áll.

2.178 A szolgálati azonosító jelvény fekete bőralátéten rögzített, mely gombolásos kivitelű. A bőralátét 2 mm-rel szélesebb a fémjelvénynél, felül a gombolás céljára lyukasztott és hasított.

3.179 Egyedi logó: Sötétkék kör alakú mező közepén 14 mm magasságú Magyarország-címer látható, a címer felett a harcsa faj (Silurus glanis) fehér színű, jobbra néző sematikus ábrázolása helyezkedik el, a címer alatt „ÁLLAMI HALÁSZATI ŐR” félkör felirat található.

V. rész

Halászati őr (társadalmi halőr) szolgálati napló adattartalma

1. „Halászati őr / Társadalmi halőr szolgálati naplója” felirat

2.180 Kiállító halgazdálkodási hatóság megnevezése

3. Sorszám

4. Név

5. Születési helye, ideje

6. Halászati őr, illetve társadalmi halőr szolgálati igazolvány száma

7. Működési terület:

a) Halgazdálkodási vízterület megnevezése

b) Halgazdálkodási vízterület víztérkódja

c) Halastó megnevezése

8. Számozott oldalak száma

9. Kiállítás helye, időpontja

10.181 Kiállító halgazdálkodási hatóság aláírása, bélyegzője

11. A napló belső oldalainak tartalma:

a) Bejegyzés sorszáma

b) A bejegyzés kelte

c) A szolgálati esemény leírása, helye és időpontja

d) A megtett intézkedés leírása, a bejegyzést tevő aláírásával

e) Megjegyzés (ellenőrzés vagy egyéb bejegyzés)

VI. rész182

Társadalmi halőr szolgálati igazolványának adattartalma

Kiállító halgazdálkodási hatóság megnevezése

Sorszám

„Társadalmi halőr szolgálati igazolványa” felirat1 db igazolványkép helye, mellette „P.H.”

Név

Az alábbi szöveg feltüntetése: „A szolgálati igazolvány visszavonásig érvényes.”

Születési hely, idő

Anyja leánykori neve

Lakóhelye

Működés helye (nyilvántartott halgazdálkodási vízterület, víztérkód megjelölése)

Az alábbi szöveg feltüntetése:

„E szolgálati igazolvány tulajdonosa a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 57. § (4) bekezdésében foglalt intézkedések megtételére, valamint intézkedése keretében az intézkedése alapján indult eljárás megindításáig a halfogásra jogosító okmányokban foglalt személyes adatok kezelésére jogosult.”

Kiállítás helye, időpontja

Kiállító halgazdálkodási hatóság aláírása, bélyegzője

12. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez183

Horgászati, halászati és halászati őrzési tevékenységekhez kapcsolódó díjak

1. Állami halászjegy díja 2000  
2. Állami horgászjegy díja 2000  
3. Állami horgászjegy meghosszabbításának díja 2000  
4. Állami halászvizsga díja 7000  
5. Állami horgászvizsga díja 3500  
6.184 Állami horgászvizsga díja gyermek és ifjúsági horgász részére 1000  
7. Turista állami horgászjegy díja 2000  
8. Állami halász és horgász fogási napló díja 200  
9. Fogási tanúsítvány (nyomtatvány tömb) kiadásának díja 1000  
     

13. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez185

1. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal fizetési számlája:

10032000-00289782-00000000

2.186 Halgazdálkodási hatóságok bankszámlaszámai:

 

  A) B)  
  Halgazdálkodási hatóság Számlaszám  
1. Baranya Megyei Kormányhivatal 10024003-00300953-00000000  
2. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal 10025004-00299657-00000000  
3. Békés Megyei Kormányhivatal 10026005-00299578-00000000  
4. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal 10027006-00302797-00000000  
5. Csongrád Megyei Kormányhivatal 10028007-00302618-00000000  
6. Fejér Megyei Kormányhivatal 10029008-00302694-00000000  
7. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal 10033001-00299633-00000000  
8. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal 10034002-00301789-00000000  
9. Heves Megyei Kormányhivatal 10035003-00302065-00000000  
10. Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal 10036004-00301404-00000000  
11. Nógrád Megyei Kormányhivatal 10037005-00302072-00000000  
12. Pest Megyei Kormányhivatal 10023002-00302223-00000000  
13. Somogy Megyei Kormányhivatal 10039007-00301105-00000000  
14. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal 10044001-00302230-00000000  
15. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal 10045002-00301806-00000000  
16. Tolna Megyei Kormányhivatal 10046003-00302412-00000000  
17. Vas Megyei Kormányhivatal 10047004-00301370-00000000  
18. Veszprém Megyei Kormányhivatal 10048005-00299516-00000000  
19. Zala Megyei Kormányhivatal 10049006-00302993-00000000

2013.évi CII.törvény

on . Beküldve: Törvények

2013. évi CII. törvény

a halgazdálkodásról és a hal védelméről1

Az Országgyűlés az állat- és növényvilág természetes sokféleségének fenntartása, folyamatos megújulása, a halgazdálkodási jognak és a haltermelésnek a piacgazdaság követelményeivel, valamint a vízi élővilág és a vizek természeti környezete védelmével összhangban való gyakorlása, továbbá a természetes vízi ökoszisztémák halállományának megóvása, fenntartható hasznosítása és a haltermelés fejlesztésével a hazai étkezési halellátás biztosítása érdekében, a halgazdálkodás és a halvédelem feltételeinek meghatározására a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A törvény hatálya

1. § (1) E törvény a halgazdálkodási jog gyakorlásának feltételeit, a Magyarország területén levő halgazdálkodási vízterületeken és azok partján folyó, a halgazdálkodással, a hal és élőhelyének védelmével összefüggő tevékenységeket, valamint az ezeket végző vagy befolyásoló személyek - különösen a halgazdálkodásra alkalmas vizek és vízilétesítmények üzemeltetői, valamint a halgazdálkodási vízterületet és partját egyéb jogcímen használók, a vízhasználók - jogait és kötelezettségeit, a halgazdálkodási igazgatással összefüggő feladat- és hatásköröket, továbbá a halak és haltermékek kereskedelmének feltételeit szabályozza.

(2) E törvény hatálya a horgászat, a haltermelés, a tiltott eszközök és módok, a halászati őrzés, a halkereskedelem, a halállományt veszélyeztető állatfajok állományának felmérése, riasztása, gyérítése, a Pannon biogeográfiai régión kívülről behozott egyedek telepítése vonatkozásában a haltermelő létesítményre is kiterjed.

(3) Természetvédelmi oltalom alatt álló hal és más hasznos víziállat esetében e törvény rendelkezéseit a természet védelméről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában:

1. bányató: olyan, a bányaművelés befejezését követően fennmaradt állóvíz, amely külszíni és földalatti bányászati tevékenység során az ásványi nyersanyagok feltárása és kitermelése következtében a felszín alatti vízkészletből alakult ki, és amelynek medrét a bányászat során kialakított terepmélyedés képezi;

2. csatorna: egy vagy egyidejűleg több vízgazdálkodási feladat (vízátvezetés, vízpótlás, belvízelvezetés, mezőgazdasági és egyéb vízszolgáltatás) ellátására alkalmas vízilétesítmény;

3. fogási napló: a horgászat vagy halászat során kifogott halak - nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenkénti, halfajonkénti, naponta kifogott mennyiségenkénti - kötelező bejegyzésére rendszeresített nyomtatvány;

4. gereblyézés: a halnak nem a táplálkozási viselkedésére alapozottan, és a szájnyílásán kívüli más testrészébe akasztott horoggal történő zsákmányul ejtésére irányuló módszer;

5. hal: a halak, illetve a körszájúak csoportjába tartozó állatfaj, valamint ezek egyedfejlődési alakjai;

6. hal kifogása: a halnak és más hasznos víziállatnak a halászat vagy a horgászat során történő megfogása és a vízbe vissza nem engedése;

7. halastó: olyan haltermelési létesítmény, amely vízfeltöltést és lecsapolást biztosító műtárgyakkal rendelkezik, ideértve a teleltető és ivadéknevelő tavakat, valamint a táp- és lecsapoló csatornákat;

8. halállomány: a halak és a más hasznos víziállatok összessége;

9. halászat: a halnak vagy más hasznos víziállatnak megengedett módon és eszközzel halgazdálkodási vízterületen történő rekreációs vagy kereskedelmi célú, illetve ökológiai célú, szelektív fogása, továbbá gyűjtése, ide nem értve a horgászatot;

10. halgazdálkodás: a természetes vizek halállományának védelmével, megújításával és hasznosításával összefüggő tevékenységek, valamint az akvakultúra és az egyéb haltermelési tevékenységek gyűjtőfogalma;

11. halgazdálkodási vízterület: az a vízfolyás vagy állóvíz, amely jellegének megváltoztatása nélkül időszakosan vagy állandóan alkalmas a hal életfeltételeinek biztosítására, ide nem értve a haltermelési létesítményt;

12. halgazdálkodási vízterület partja: védművekkel ellátott vízterület esetén a védmű mentetlen oldalának alapjától kifelé számított 100 méteres, védmű nélküli vízterületeknél az aktuális partvonaltól számított 200 méteres sáv területe, továbbá a halgazdálkodási vízterület felé benyúló vagy afelett átívelő híd, átjáró, egyéb építmény, természetes képződmény;

13. haltermelés: az Európai Halászati Alapról szóló 2006. július 27-i 1198/2006/EK rendelet szerinti akvakultúra gyűjtőfogalmon belül valamely halfaj állományának mesterséges módon történő termelése;

14. haltermelési létesítmény: olyan mesterséges létesítmény, amelyet haltermelésre használnak, ilyen célra terveztek és engedélyeztek, továbbá a települések belterületén vagy tanya földterületén fekvő, legnagyobb vízállás esetén 0,5 hektár kiterjedésnél kisebb vízfelületű állóvizek;

15. holtág: a folyóvíz azon mederrésze, amelyet a folyóvíz természetes úton, irányának megváltoztatásával elhagyott, vagy amelyet szabályozási célból leválasztottak róla;

16. horgászat: rekreációs célból a halgazdálkodási vízterületen a halnak megengedett módon és horgászkészséggel vagy a csalihalnak 1 négyzetméternél nem nagyobb emelőhálóval való fogása;

17. horgászkészség: horgászati célú, halfogásra alkalmas eszköz, amely legalább horgászbotból, horgászzsinórból áll, és legfeljebb három horoggal van felszerelve;

18. ívóhely: az ivarérett halak csoportosan vagy párosan felkeresett szaporodási helye, ahol az ívási felület és az ívási feltételek rendelkezésre állnak az eredményes szaporodáshoz;

19. más hasznos víziállat: a rák, a béka, a kagyló, a pióca, a csővájó féreg, az árvaszúnyog, egyéb haltáplálék-szervezet, valamint ezek egyedfejlődési alakjai;

20. meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló természetes mélyedés vagy kiépített terepalakulat, amelyet meghatározott partvonalig a víz rendszeresen elborít;

21. nyakzó háló: olyan állított halászeszköz, amelynek fogási elve a hal megakadásán alapul és a megfogott egyed rövid időn belül történő elpusztulásához vezet;

22. nyilvántartott halgazdálkodási vízterület: olyan halgazdálkodási vízterület, amelyet a halgazdálkodási hatóság nyilvántartásba vett, és amelyre halgazdálkodásra jogosult nyilvántartásba vehető vagy a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási jog jogosultját már rögzítette;

23. telepítés: a hal vagy más hasznos víziállat egyedének vagy állományának hasznosítási céllal történő kihelyezése halgazdálkodási vízterületre;

24. turista állami horgászjegy: olyan, magyar és külföldi állampolgárok számára, meghatározott díj ellenében, meghatározott időszakra, meghatározott szabályok szerinti horgászatra feljogosító állami horgászjegy, amely a törvény hatálya alá tartozó vízterületeken lehetővé teszi a horgászatot;

25. vermelőhely: a vizek azon mederrésze, általában mélyebb mederalakulata, amelyet a halak a téli, hideg vízhőmérsékletű időszakban csoportosan vagy tömegesen felkeresnek, és ahol viszonylagos nyugalmi állapotban töltik a téli időszakot;

26. visszatelepítés: a halgazdálkodási vízterületre jellemző őshonos - de a halgazdálkodásra jogosult által el nem hárítható ok miatt állományában megfogyatkozott vagy eltűnt - halfaj halgazdálkodási vízterületre történő kihelyezése önfenntartó populáció kialakítása céljából;

27. vízfolyás: Minden olyan természetes vagy mesterséges terepalakulat, amelyben állandóan vagy időszakosan víz áramlik;

28. vízhasználat: az a tevékenység, amelynek következménye a víz lefolyási, áramlási viszonyainak, mennyiségének, minőségének, továbbá a medrének, partjának a víz hasznosítása érdekében való befolyásolása;

29. vízhasználó: aki vizet szolgáltatás teljesítésére vagy saját céljaira vesz igénybe;

30. vízilétesítmény: az a mű, műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek rendeltetése, hogy a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát a vizek kártételeinek elhárítása, a vizek hasznosítása, megfigyelése céljából befolyásolja;

31. víztározó: a felszíni vizek időszakonkénti feleslegének összegyűjtésére és tározására épített létesítmény, amely alkalmas az állandó víztartásra.

3. Alapvető rendelkezések

3. § Magyarország halgazdálkodási vízterületeinek halállománya nemzeti kincs, természeti érték és gazdasági erőforrás, amelyet a társadalomnak védenie és természetes megújulását elősegítenie kell, hasznosítását pedig a fenntarthatóság szempontjai szerint kell tervezni és megvalósítani.

4. § (1) A halgazdálkodás a halgazdálkodási vízterületeken történő horgászati és halászati célú halgazdálkodási hasznosítást, valamint a haltermelési létesítményekben megvalósuló akvakultúra-gazdálkodást foglalja magába.

(2) Haltermelés haltermelési létesítményben és nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen folytatható.

5. § (1) A halgazdálkodási vízterületek halgazdálkodási hasznosítása során a horgászat és a horgászturizmus fejlesztése elsőbbséget élvez más hasznosítási módokkal szemben.

(2) A halgazdálkodási jog a halgazdálkodási vízterületen elsősorban horgászati célú halgazdálkodásra jogosít. Halászat vagy haltermelés a horgászat mellett, vagy önállóan akkor végezhető, ha a horgászati célú halgazdálkodás megvalósítására nincs mód.

6. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a Magyarország halgazdálkodási vízterületein élő halállomány az állam tulajdonát képezi. Az e törvény alapján az állam tulajdonát képző halak és más hasznos víziállatok a jogszerű kifogásukkal vagy elhullásukkal kerülnek a halgazdálkodásra jogosult tulajdonába.

(2) A hal kifogására az adott halgazdálkodási vízterületen halgazdálkodásra jogosult, vagy az általa feljogosított, halfogásra jogosító okmányokkal rendelkező személy (a továbbiakban: feljogosított személy) jogosult. A feljogosított személy a jogszerű kifogással és a fogási naplóban való rögzítéssel szerzi meg a hal tulajdonjogát.

(3) A jogosulatlanul kifogott hal, valamint más hasznos víziállat a halgazdálkodásra jogosult tulajdonába kerül, ha a vízbe élve már nem helyezhető vissza.

II. FEJEZET

A HAL ÉS ÉLŐHELYÉNEK ÁLTALÁNOS VÉDELME

4. A hal élőhelyének védelme

7. § A halgazdálkodási vízterületen minden tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a halállományok fennmaradását és természetes módon történő megújulását lehetővé tegye, illetve ne akadályozza.

8. § (1) A halgazdálkodásra jogosult köteles a hasznosított vízterület halállományát, életközösségét, valamint a hal élőhelyét védeni, a hal természetes táplálékszerzését és szaporodását elősegíteni, továbbá áradás vagy a víztest kiszáradásának veszélye esetén az őshonos halfajok mentését elvégezni.

(2) A veszélyeztetett őshonos halállományok mentése a halgazdálkodásra jogosult kötelezettsége. Ha az adott vízterületen nincs halgazdálkodásra jogosult, a halállomány mentését - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - a halgazdálkodási hatóság végezteti el.

9. § (1) A halállományok telelő és szaporodó helyeinek védelméről halgazdálkodási vízterületenként külön kell gondoskodni.

(2) A halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti helyet - ha annak ökológiai szerepe indokolja - halgazdálkodási kíméleti területnek jelöli ki és halfogási tilalmat rendel el.

(3) A halállományok telelő és szaporodó helyein, különösen halgazdálkodási kíméleti területen, a halgazdálkodási hatóság a halállomány védelme érdekében az egyéb vízhasználati módok hatósági korlátozását kezdeményezheti. A kezdeményezésnél a halgazdálkodási hatóság mérlegeli, hogy a vízhasználati módok veszélyeztetik-e az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott védelmi funkció megvalósulását.

10. § (1) A halgazdálkodási hatóság a halállományt veszélyeztető gerinces állatfajok állományának

a) nemzetközi vagy országos program keretében történő felmérésére, illetve

b) riasztásának, gyérítésének (a továbbiakban együtt: gyérítés) elvégzésére vagy elvégeztetésére

kötelezheti a negyven hektárnál nagyobb halgazdálkodási vízterülettel rendelkező halgazdálkodásra jogosultat.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezés abban az esetben adható ki, ha

a) a károkozás ökológiai hatása jelentős,

b) a gyérítésnek a természet védelmére vonatkozó jogszabályokban meghatározott akadálya nincs,

c) a gyérítés közbiztonsági és vadászati feltételei fennállnak.

(3) A halgazdálkodási hatóság az őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen, invazív halfajok állományának felmérésére, illetve az ellenük való védekezés - különösen az ökológiai célú, szelektív halászat - elvégzésére vagy elvégeztetésére kötelezheti a halgazdálkodásra jogosultat vagy a haltermelési létesítmény üzemeltetőjét.

(4) A (3) bekezdés szerinti kötelezés a veszélyeztetés jelentős ökológiai hatása esetén adható ki.

11. § (1) Ha a halállomány vagy élőhelyének védelme indokolja, a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási vízterületen vagy annak meghatározott részén a következő élőhely- és állományvédelmi intézkedéseket rendeli el:

a) a hal élőhelyén kialakult természeti egyensúly megbontására alkalmas szervezet, táplálékanyag, etetőanyag vízbe helyezésének korlátozása vagy tiltása,

b) a halállományban észlelt elhullás esetén a haltetem eltávolítása, megsemmisítése,

c) a gépi meghajtású vízi jármű használatának korlátozása vagy tiltása,

d) erős vízszint-ingadozás miatt kialakult helyzetekben a halállomány, különösen a halivadék a kijelölt nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre való visszajuttatása,

e) a 9. § (2) bekezdés szerinti intézkedés,

f) a 10. § (1) és (3) bekezdése szerinti intézkedés.

(2) Az (1) bekezdés a), c), e) és f) pontja szerinti eljárás a halgazdálkodásra jogosult kérelmére is lefolytatható.

(3) Az élőhely- és állományvédelmi intézkedések halgazdálkodással kapcsolatos költségeit a halgazdálkodásra jogosult köteles viselni.

5. A halak és a halállományok védelme

12. § A természetvédelmi oltalom alatt álló hal, valamint más hasznos víziállat kifogása, illetve gyűjtése - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - tilos.

13. § (1) Halgazdálkodási vízterületről kifogott őshonos halak - a 8. § (1) és (2) bekezdése szerint történő állománymentés és a mesterséges körülmények közötti szaporítási célból fogott halak halgazdálkodási hatóság engedélyével végzett telepítésének kivételével - másik halgazdálkodási vízterületre, illetve haltermelési létesítménybe nem telepíthetők.

(2) Halgazdálkodási vízterületről kifogott nem őshonos halak másik halgazdálkodási vízterületre nem telepíthetők. Halgazdálkodási vízterületről kifogott nem őshonos halak haltermelési létesítménybe halhústermelési vagy takarmányozási célból - a halgazdálkodási hatóság engedélyével - helyezhetők ki.

14. § (1) Halgazdálkodási vízterületre kizárólag a Pannon biogeográfiai régióból származó hal egyede telepíthető.

(2) Haltermelő létesítménybe a Pannon biogeográfiai régión kívülről származó hal a halgazdálkodási hatóság engedélyével, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben szabályozott esetekben, feltételekkel és módon telepíthető.

(3) Az idegen és nem honos fajoknak haltermelő létesítménybe történő telepítése az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról szóló, 2007. június 11-i 708/2007/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: Tanácsi Rendelet) és az e törvény végrehajtására kiadott rendelet alapján végezhető.

(4) A Tanácsi Rendeletben meghatározott halfaj halgazdálkodási vízterületre történő telepítésére - a természet védelméről szóló törvényben meghatározott előírásokra is figyelemmel - engedély csak akkor adható, ha

a) a telepíteni kívánt vízterület teljesen zárt, lefolyástalan, vagy

b) a telepíteni kívánt állomány szaporodásra képtelen és a természetvédelmi hatóság véleménye alapján ökológiai kockázatot nem jelent.

(5) Halgazdálkodási vízterületre és haltermelő létesítménybe hal csak a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló miniszteri rendeletben meghatározott forgalmazási és mentességi igazolásoknak való megfelelés esetén telepíthető.

15. § A halgazdálkodási vízterületen vagy annak meghatározott részén a halgazdálkodási hatóság hivatalból vagy a halgazdálkodásra jogosult kérelmére az őshonos halfajokra jogszabályban meghatározott tilalmi időt meghosszabbíthatja, az őshonos halfajokra további méret-, illetve mennyiségi korlátozást írhat elő vagy általános halászati, illetve horgászati tilalmat rendelhet el, ha

a) az adott halgazdálkodási vízterületen veszélyeztetett állományú halfaj védelme,

b) valamely védett vagy veszélyeztetett halfaj védelme,

c) mentett, visszatelepített vagy telepített egyedek védelme,

d) állategészségügyi vagy ökológiai veszélyhelyzet hatásának mérséklése,

e) túlhasznosítás megakadályozása vagy illegális halászati és horgászati tevékenység felszámolása, vagy

f) kiemelkedően fontos közérdek biztosítása

érdekében indokolt.

16. § (1) A halgazdálkodási hatóság hivatalból vagy a halgazdálkodásra jogosult kérelmére a jogszabályban meghatározott tilalmi időt megrövidítheti, az alól vagy a halászati és horgászati méret- vagy mennyiségi korlátozás alól a halgazdálkodási vízterületre vagy annak egy részére meghatározott időtartamra felmentést engedélyezhet.

(2) A közösségi jelentőségű fogható halfajok esetében a halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti döntéseket a következő esetekben hozhatja meg:

a) közegészségügyi, illetve közbiztonsági okból,

b) a halállományok és a vizek súlyos károsodásának megelőzése érdekében,

c) kutatás és oktatás, állományfeljavítás, visszatelepítés és az ezekhez szükséges tenyésztés céljából,

d) az érintett halállomány nagyságához mérten kis egyedszámú szelektív kifogás, tartás, illetve hasznosítás érdekében,

e) más hasznos víziállatok, valamint a természetes vízi élőhelyek védelme érdekében, vagy

f) más kiemelkedően fontos társadalmi, gazdasági közérdek, valamint a köz- és magántulajdon súlyos károsodástól való megóvása érdekében.

(3) A (2) bekezdés szerinti halgazdálkodási hatósági döntésben meg kell határozni:

a) a halfajt és az egyedek számát,

b) a fogás módját, eszközeit,

c) azt a területet, amelyen a tevékenység gyakorolható,

d) a tevékenység időtartamát, és

e) a tevékenység halgazdálkodási hatóság általi ellenőrzésének módját.

(4) A halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodásra jogosult részére a (3) bekezdés szerinti tevékenység végrehajtásáról jelentéstételi kötelezettséget ír elő.

(5) A közösségi jelentőségűnek nem minősülő fogható halfajok esetében a halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti döntéseket a (2) bekezdésben szereplő eseteken túlmenően

a) az adott vízterületen elhanyagolható mértékben vagy nem szaporodó, telepítéssel fenntartott állományú halfaj hasznosítása,

b) az okszerű gazdálkodás biztosítása, vagy

c) jelentős sportesemény megrendezése

érdekében is meghozhatja.

(6) A halgazdálkodási vízterület közérdekből

a) a génállomány megőrzése érdekében

b) a természetvédelmi érdekek érvényesítése miatt,

c) oktatási és kutatási célból, vagy

d) országos jelentőségű turisztikai érdekek érvényesítése miatt

különleges rendeltetésűvé nyilvánítható.

17. § Általános vagy fajlagos fogási tilalom alá tartozó vagy jogszabályban, illetve hatósági határozatban megjelölt mérettartományon kívüli hal vagy más hasznos víziállat fogása esetén a halat vagy más hasznos víziállatot a fogást követően, haladéktalanul és kíméletesen vissza kell helyezni a vízbe, ilyen egyed kereskedelmi forgalomba nem hozható.

18. § (1) A halgazdálkodási vízterületen bekövetkezett halpusztulást a halgazdálkodásra jogosult köteles a tudomására jutását követően haladéktalanul bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti halpusztulás esetén a meder tulajdonosa, használója, a vízilétesítmény üzemeltetője, a vízparti ingatlan tulajdonosa, használója, valamint a halgazdálkodásra jogosult a vízmintavételt és a szükséges vizsgálat elvégzését köteles lehetővé tenni és tűrni, illetve abban közreműködni.

(3) A halgazdálkodási vízterületen bekövetkező, tömeges jellegű halpusztulás okainak felderítése a halgazdálkodási hatóság feladata, amelyről a halgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kijelölt vízélettani laboratórium útján gondoskodik. Ha a vizsgálat eredményeképpen a halpusztulásért felelős személye megállapítható, a halgazdálkodási hatóság a felelőst a vizsgálat költségeinek a viselésére kötelezi.

(4) A vízminőségi kár elhárítására a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

19. § (1) A vízilétesítmény üzemeltetője köteles a tevékenységét olyan formában végezni, amely a hal szaporodását elősegíti, illetve a halgazdálkodásra jogosultat a víz leeresztésével, feltöltésével járó vagy más, a halgazdálkodási jog gyakorlását akadályozó tevékenységének megkezdéséről és annak várható időtartamáról - az elrendelt ár- és belvízvédekezési, vagy vízminőségi védekezési készültséget kivéve - legalább tíz nappal megelőzően értesíteni.

(2) A nagy értékű természetes vízi halállományok ívási vándorlásának biztosítása érdekében, a halgazdálkodási hatóság a vízfolyásokon, folyókon tervezett vagy megvalósult, a hosszanti átjárhatóságot akadályozó műtárgyak és vízilétesítmények engedélyesének hallépcső létesítését és működtetését írja elő.

(3) A vízilétesítmény üzemeltetője a vízszintszabályozás során - az élet- és vagyonbiztonság védelme körébe eső vízszintszabályozás kivételével - köteles figyelembe venni a halak ívási idejét. Az ökológiai szempontok szerinti vízszinttartási előírásokat a vízilétesítmény vízjogi engedélye határozza meg.

(4) A vízvisszatartási és öntözési célú víztározók halgazdálkodási hasznosítását a vízgazdálkodási feladatokra figyelemmel kell tervezni és végezni.

III. FEJEZET

HALGAZDÁLKODÁS

6. Haltermelés, akvakultúra

20. § (1) Hal és más hasznos víziállat haltermelési létesítményben úgy termelhető, hogy nem veszélyezteti természetes vagy természetközeli vízi élőhelyek őshonos faunáját és flóráját.

(2) A haltermelési létesítmények típusait és a telepíthető halfajokat a miniszter az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben határozza meg.

(3) Forgalmazási céllal halat és más hasznos víziállatot tartó és tenyésztő, illetve annak termékeit előállító természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet a haltermelés során köteles betartani a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állategészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló miniszteri rendeletben foglaltakat.

21. § (1) A halgazdálkodási hatóság által jóváhagyott halgazdálkodási tervben foglaltak alapján, haltermelés a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen vagy annak részén is folytatható. A halgazdálkodási vízterületen vagy annak részén folytatott haltermelés engedélyezését, feltételrendszerét a miniszter az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben határozza meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti haltermelés esetén a telepített hal tulajdonjoga, kifogása és forgalomba hozatala tekintetében - a horgászat kivételével - az adott halgazdálkodási vízterület vagy annak része haltermelési létesítménynek minősül.

(3) A haltermelési létesítményben tartott halállományok a termelési folyamat ideje alatt az üzemeltető tulajdonát képezik.

7. Halgazdálkodási jog

22. § (1) A halgazdálkodási jog, mint vagyoni értékű jog a halgazdálkodási vízterületeken - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az államot illeti meg. A halgazdálkodási joggal kapcsolatos jogokat az állam nevében a miniszter gyakorolja.

(2) A halgazdálkodási jog haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adható.

(3) A halgazdálkodási jog jogosultja:

a) a halgazdálkodási jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérlő,

b) a halgazdálkodási jog vagyonkezelésbe adása esetén a vagyonkezelő,

c) a halgazdálkodási jog haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adására irányuló érvényes szerződés hiányában az állam,

d) a földtulajdonosi haszonbérletben álló halgazdálkodási jog alhaszonbérbe adásának esetében az alhaszonbérlő.

(4) A halgazdálkodási jog gyakorlója köteles

a) a halgazdálkodási tervben előírtak szerint a halállományokat telepítésekkel szinten tartani és fejleszteni,

b) az őshonos halfajok és vad típusú fajták, más őshonos hasznos víziállatok állományát védeni, szükség szerint az eltűnt őshonos halfajokat, halállományokat visszatelepíteni,

c) a vízi életközösség biológiai sokféleségét fenntartani,

d) a vízi élőhelyeket és a természeti környezetet megóvni,

e) a halászati őrzést és a halvédelmet hatékonyan működtetni,

f) a halgazdálkodási vízterületen elhelyezkedő vízilétesítmények rendeltetésszerű üzemeltetéséhez fűződő vízgazdálkodási szempontok figyelembe vételére, és

g) az egyéb társadalmi, gazdasági közérdeket figyelembe venni.

(5) A halgazdálkodásra jogosult - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott halgazdálkodási tevékenységeket maga köteles végezni.

(6) A halgazdálkodási jog gyakorlásával kapcsolatos kötelezettségek és jogok e törvényben foglaltak szerinti teljesítéséért és gyakorlásáért a halgazdálkodásra jogosult felel.

23. § Az önkormányzatot illeti meg a halgazdálkodási jog, ha az ingatlan, amelyen a halgazdálkodási vízterület fekszik, a folyó mentett oldalán helyezkedik el és az önkormányzat többségi tulajdonában áll.

8. A halgazdálkodási jog átengedése

24. § Az államot megillető halgazdálkodási jog átengedhető

a) a 16. § (6) bekezdése szerinti halgazdálkodási vízterületek esetén vagyonkezelési szerződéssel

aa) költségvetési szerv részére,

ab) az állam 100%-os tulajdonában álló olyan gazdálkodó szervezet részére, amely alapító okiratában vagy jogszabályban meghatározott alapfeladata teljesítése érdekében kívánja azt hasznosítani, vagy

b) haszonbérleti szerződéssel természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet részére.

25. § (1) Központi költségvetési szervvel az azt irányító vagy felügyelő szerv egyetértésével köthető vagyonkezelési szerződés.

(2) Vagyonkezelési szerződés határozott időtartamra köthető, amelynek időtartama legalább 5 év, legfeljebb 15 év.

(3) A vagyonkezelő a halgazdálkodási jogot harmadik személynek nem engedheti át.

(4) A vagyonkezelési szerződés egy példányát a vagyonkezelő köteles benyújtani a halgazdálkodási hatóság részére.

26. § (1) A halgazdálkodási jog haszonbérbe adása - a (2) bekezdésben szereplő kivétellel - nyilvános pályázat útján történik.

(2) A halgazdálkodási vízterület fekvése szerinti ingatlan 1/1 tulajdoni hányadú tulajdonosa igényelheti a halgazdálkodási jog haszonbérleti jogát (a továbbiakban: földtulajdonosi haszonbérlet). Földtulajdonosi haszonbérleti szerződés csak akkor köthető, ha a halgazdálkodási jog nincs harmadik személynek haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adva. Ha a halgazdálkodási jog harmadik személy haszonbérletében vagy vagyonkezelésében áll, a földtulajdonosi haszonbérleti szerződés csak ennek megszűnését követően léphet hatályba. A földtulajdonosi haszonbérletben álló halgazdálkodási jog alhaszonbérbe adható.

(3) A halgazdálkodási vízterület medrének 50%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársát előhaszonbérleti jog illeti meg a halgazdálkodási jog haszonbérbe adása során, ide nem értve a földtulajdonosi haszonbérlet esetét.

27. § (1) A halgazdálkodási jog haszonbérletére vonatkozó szerződés határozott időtartamra köthető, amelynek időtartama legalább 5 év, legfeljebb 15 év.

(2) A halgazdálkodási jog haszonbérletéért az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben az egyes víztípusok halgazdálkodási értéke alapján meghatározott haszonbérleti díjat kell megfizetni.

(3) Ha a halgazdálkodási hatóság eljárására visszavezethetően a halgazdálkodásra jogosult tartósan nem tudja gyakorolni a halgazdálkodási jogát, a haszonbérleti díj fizetése alól a miniszter meghatározott időtartamra felmentést adhat vagy díjkedvezményt állapíthat meg.

28. § (1) A halgazdálkodási jog haszonbérletére kiírt pályázatok részletes feltételeit és értékelési pontrendszerét az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben kell meghatározni.

(2) Az értékelési pontrendszert úgy kell meghatározni, hogy

a) védje a természetes vagy természetközeli vízi ökoszisztémákat és segítse a halállományok természetes gyarapodását,

b) elősegítse az etikus sporthorgászat és a horgászturizmus fejlődését,

c) az adott vízterületnek megfelelő, többcélú halgazdálkodás és haszonvétel valósulhasson meg, és

d) támogassa a helyi közösségek részvételét a lakóhelyüket érintő vizek halgazdálkodásában.

29. § (1) A halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló pályázati felhívást a halgazdálkodási hatóság írja ki.

(2) A benyújtott pályázatokról - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben szereplő szempontrendszer alapján - a halgazdálkodási hatóság és a 62. §-ban szereplő testület javaslatának figyelembevételével a miniszter dönt.

(3) Halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló szerződést az állam nevében a miniszter köti meg. A szerződés érvényesen csak írásban köthető meg.

(4) A nyertes pályázó által a pályázatban feltüntetett vállalásokat a haszonbérleti szerződésbe bele kell foglalni.

(5) A halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló szerződés nem köthető azzal, aki

a) csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt áll,

b) tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették,

c) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 20. pontja szerinti, 60 napnál régebben lejárt esedékességű köztartozással rendelkezik, vagy

d) állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi - három évnél nem régebben lezárult - eljárásban hamis adatot szolgáltatott.

(6) Amennyiben a halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló szerződés megkötését követően merül fel az (5) bekezdés a) pontja szerinti felszámolási eljárás vagy végelszámolási eljárás, illetve az (5) bekezdés b) vagy d) pontja szerinti kizáró ok, a miniszter jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

(7) A halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló pályázati kiírás a szerződéskötésre az (5) bekezdésben foglaltakon túl további kizárási okokat is meghatározhat.

30. § (1) A halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló szerződés megszűnik a haszonbérlő

a) felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedését, vagy

b) végelszámolásának kezdő időpontját

követő napon:

(2) A halgazdálkodási jog haszonbérletére vonatkozó haszonbérleti szerződést a miniszter azonnali hatállyal, kártalanítási kötelezettség nélkül felmondhatja, amennyiben a haszonbérlővel szemben 5 éven belül - az adott halgazdálkodási vízterület vonatkozásában - három alkalommal jogerősen halgazdálkodási bírságot szabott ki a halgazdálkodási hatóság.

31. § (1) A halgazdálkodási jog haszonbérletére kötött szerződés megszűnésekor, eltérő megállapodás hiányában a haszonbérlő követelheti

a) az általa létesített, el nem vihető halgazdálkodási berendezéseknek és engedélyezett halgazdálkodási létesítményeknek vagy a hal és élőhelyének javítását célzó vízjogi engedéllyel megvalósított beruházásoknak a szerződés megszűnésekor megállapítható tényleges értékét,

b) az okszerű gazdálkodás mértékéig a hasznos beruházásoknak a szerződés megszűnésekor megállapítható tényleges értékét,

c) a szerződés megszűnésekor fennálló haltelepítés meg nem térült költségeinek az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mértékű részét.

(2) A halgazdálkodási jog hat hónapon belüli ismételt haszonbérbe adása esetén az (1) bekezdés szerinti ellenértéket az új haszonbérlő köteles az előző haszonbérlő részére megfizetni.

32. § A halgazdálkodási jog haszonbérletére egyebekben a Polgári Törvénykönyv mezőgazdasági haszonbérletre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

9. Halgazdálkodásra jogosultak nyilvántartása

33. § (1) A halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási jog jogosultjáról nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza

a) a halgazdálkodási vízterület megnevezését,

b) a halgazdálkodásra jogosult nevét (cégnevét), lakcímét (székhelyét), adóazonosító jelét (adószámát),

c) a halgazdálkodási jog haszonbérlet vagy alhaszonbérlet útján történő hasznosítása esetén a haszonbérlet időtartamát,

d) a halgazdálkodási vízterületté nyilvánítást megállapító hatósági határozat számát,

e) a halgazdálkodási jog gyakorlásának, illetve hasznosításának módját,

f) a korábbi halászati jog átengedésére vonatkozó határozat számát.

(2) A halgazdálkodási jog jogosultjáról vezetett nyilvántartás az (1) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában - a természetes személyazonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(3) A halgazdálkodásra jogosult jogosultsága időpontjától kezdődő hatállyal, illetve az adataiban történt változást követő 15 napon belül köteles az (1) bekezdés szerinti adatait, illetve az adatváltozást bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak.

10. Halgazdálkodási vízterületek és nyilvántartásuk

34. § (1) Azt a halgazdálkodási vízterületet, ahol halgazdálkodási tevékenységet folytatnak vagy a jövőben folytatni kívánnak, a halgazdálkodási hatósághoz be kell jelenteni.

(2) A halgazdálkodási vízterületet a halgazdálkodási hatóság hivatalból, vagy a halgazdálkodási vízterület fekvése szerinti ingatlan tulajdonosának (1) bekezdés szerinti bejelentésére nyilvántartásba veszi.

(3) A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek nyilvántartása tartalmazza

a) a vízterület megnevezését;

b) a vízterülettel érintett ingatlan vagy ingatlanok helyrajzi számát;

c) a vízterület medrének az ingatlan-nyilvántartásban szereplő művelési ágát;

d) a meder tulajdonosának vagy tulajdonosainak nevét, lakcímét (székhelyét), tulajdoni hányadát;

e) a vízterület típusát;

f) a vízterület nagyságát, folyóvizek esetében annak hosszát;

g) az Országos Halgazdálkodási Adattár szerinti víztérkódot;

h) az Európai Unió Víz Keretirányelve szerinti víztestkódot;

i) a különleges rendeltetésűvé nyilvánítást;

j) a halgazdálkodási kíméleti területek kijelölését.

(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás az ott meghatározott adatok vonatkozásában - a természetes személyazonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

35. § (1) A nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken horgászati tevékenység kizárólag a 45. § (5) bekezdésében foglalt feltételek szerint végezhető. E vízterületeken - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - halászati tevékenység nem végezhető.

(2) A folyóvizek árterületének nem mentett oldalán elhelyezkedő, egyedileg nem nyilvántartott állandó vagy időszakos vízterületek a halgazdálkodásra való jogosultság szempontjából a főmeder - mint halgazdálkodási vízterület - részének minősülnek. Ezen hullámtéri vízterületeken halgazdálkodási tevékenységet a vízgazdálkodási és vízkár-elhárítási szempontok elsődlegességének szem előtt tartásával végezhet a halgazdálkodásra jogosult.

(3) Mentett oldali és áradással nem érintett, nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken tilos az őshonos halak kifogása.

11. A halgazdálkodási szolgalmi jog

36. § (1) A halgazdálkodási jog gyakorlásával érintett ingatlan tulajdonosa, használója köteles a halgazdálkodási jog jogosultja által gyakorolt jogokkal és kötelezettségekkel összefüggő halgazdálkodási tevékenységeket - ha e tevékenységek más módon csak aránytalanul nehezebben vagy nagyobb költséggel végezhetőek - tűrni, illetve lehetővé tenni, különösen a halgazdálkodásra jogosultnak az ingatlanon keresztül a vízhez a Polgári Törvénykönyvben meghatározott korlátozások betartásával történő eljutását, az ingatlanon a halgazdálkodási tervben meghatározott tevékenységek végzését.

(2) A vízparti ingatlanra is kiterjedő áradás esetén az érintett ingatlan tulajdonosa köteles tűrni, illetve lehetővé tenni - amennyiben a tevékenység vízgazdálkodási, vízkár-elhárítási érdeket nem sért - a halivadék, halállomány halgazdálkodási vízterületre történő visszajuttatását.

(3) Az ingatlan tulajdonosát, használóját az (1) és (2) bekezdés szerinti jogokból és kötelezettségekből eredő károkozás esetén kártalanítás illeti meg.

12. A halfogásra jogosító okmányok

37. § (1) A halgazdálkodási vízterületeken a hal fogása és a halfogásra irányuló tevékenység

a) kereskedelmi, és ökológiai célú, szelektív halászat esetén halászati engedéllyel,

b) rekreációs célú halászat esetén állami halászjeggyel, vagy

c) horgászat esetén állami horgászjeggyel vagy turista állami horgászjeggyel,

e törvény rendelkezéseinek betartásával folytatható.

(2) A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halfogási tevékenység végzéséhez fogási napló, valamint, ha azt nem a halgazdálkodásra jogosult vagy a halászati engedéllyel rendelkező személy végzi, a halgazdálkodásra jogosult területi jegye is szükséges.

(3) A halászati engedély, az állami halászjegy, az állami horgászjegy, valamint a turista állami horgászjegy nem ruházható át. Egy személynek - az adott típusból - egy naptári évben csak egy adható, kivéve a 43. § (4) bekezdése szerinti eseteket.

38. § (1) A halászati engedély azon nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen jogosít kereskedelmi, és ökológiai célú, szelektív halászat végzésére, amelyre kiadásra kerül.

(2) A halászati engedélyt a halgazdálkodási hatóság adja ki - a halgazdálkodásra jogosulttal írásban kötött szerződés alapján - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott képzettséggel és vizsgával rendelkező kérelmező részére.

(3) A halászati engedélynek rendelkeznie kell az engedélyes által

a) halászható nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezéséről,

b) alkalmazható halászeszközökről, azok

ba) darabszámáról,

bb) szembőségéről, és

bc) egyedi jelöléséről, valamint

c) kifogható egyes halfajok éves mennyiségéről.

(4) A halászati engedéllyel együtt, a halgazdálkodási hatóság fogási naplót, valamint sorszámozott fogási tanúsítvány nyomtatványtömböt ad ki az engedélyesnek. További fogási tanúsítvány nyomtatványokat az engedélyes a halászati engedélyt kiállító halgazdálkodási hatóságtól igényelhet.

(5) A fogási naplót, valamint a fogási tanúsítványokat a halgazdálkodási hatóság díj ellenében állítja ki.

(6) Halászati engedély, fogási napló és fogási tanúsítvány jogi személy számára is kiadható.

(7) Más hasznos víziállat kereskedelmi célú gyűjtése csak halászati engedéllyel végezhető.

39. § (1) Az állami halászjegyet a halgazdálkodási hatóság adja ki és kizárólag rekreációs célú halászatra jogosít.

(2) Állami halászjegyet az a személy kaphat, akinek korábban már volt halászjegye vagy - ha e törvény másképp nem rendelkezik - halászvizsgával rendelkezik. Nem kell halászvizsgát tennie annak, aki halász szakmunkás-képesítéssel, valamint felsőfokú halgazdálkodási, halászati szakirányú végzettséggel rendelkezik.

(3) A rekreációs célú halászat országos rendjét az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.

40. § (1) Állami horgászjegyet a halgazdálkodási hatóság, valamint az általa írásban forgalmazásra feljogosított szervezet adhat ki. Az állami horgászjegy horgászatra jogosít, amelynek országos rendjét az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.

(2) Állami horgászjegyet az a személy kaphat, aki rendelkezik horgászvizsgával vagy korábbi érvényes állami horgászjegyét bemutatja, horgászszervezeti tagságát igazolja és fogási naplóját leadta. Az állami horgászvizsgát a halgazdálkodási hatóság által kiadott vizsgabizonyítvánnyal, más országban tett vizsgát pedig az erről kiállított okirattal vagy horgászati okmánnyal lehet igazolni.

(3) Hároméves kortól az adott év december 31. napjáig a 15. életévét be nem töltött személy részére állami horgászjegy kiadása esetén a (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.

(4)2

(5) A horgászvizsga letétele alól a halgazdálkodási hatóság felmentést ad azon értelmi fogyatékos személy részére, akinek a törvényes képviselője az állapotát igazoló okmányokat benyújtja. A horgászvizsga letétele alól mentesített, halfogásra jogosító okmányokkal rendelkező értelmi fogyatékos személy kizárólag 18. életévét betöltött, állami horgászvizsgával rendelkező személy folyamatos jelenlétében, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint horgászhat.

41. § (1) Az állami halászjegy, az állami horgászjegy, valamint a turista állami horgászjegy díj ellenében váltható.

(2) Mentesül az állami horgászjegy díjának megfizetése alól

a) a 70. életévét betöltött,

b) a 40. § (3) bekezdésében meghatározott,

c) a 40. § (5) bekezdésében meghatározott, és

d) az állapotát igazoló okmányokat benyújtó mozgásszervi vagy hallási fogyatékos

személy.

42. § (1) A kiadott halászati engedélyekről, állami halászjegyekről, állami horgászjegyekről a halgazdálkodási hatóság központi nyilvántartást vezet.

(2) A (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza

a) a jogosult személy

aa) családi és utónevét;

ab) anyja leánykori családi és utónevét;

ac) születési helyét, idejét;

ad) állandó lakcímét;

b) a horgászvizsga-bizonyítvány számát vagy ennek hiányában a horgászvizsga megszerzésének dátumát;

c) állami horgászjegyének, állami halászjegyének, halászati engedélyének számát;

d) a halvédelmi bírságot kiszabó határozat számát;

e) az állami horgászjegy, állami halászjegy, halászati engedély visszavonásának dátumát, valamint annak váltásától való eltiltás időtartamát.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában - a természetes személyazonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

43. § (1) Halászati engedély, állami halászjegy, állami horgászjegy nem adható annak a személynek - a bírság jogerős kiszabásától számított három hónaptól három évig terjedő időtartamra - akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki.

(2) A halászati engedélyt, az állami horgászjegyet, az állami halászjegyet a halgazdálkodási hatóság visszavonja attól a személytől

a) aki ezen okmányát a helyszíni ellenőrzéskor nem tudja felmutatni és mulasztását a halgazdálkodási hatóságnál 10 napon belül nem pótolja,

b) akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki,

c) akinek a horgászattal, a halászattal vagy a hal fogásával összefüggésben szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét megállapították,

d) aki tiltott eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik.

(3) A halászati engedély, állami halászjegy, állami horgászjegy kiadása megtagadásának az (1) bekezdés szerinti időtartamát a halgazdálkodási hatóság az eset összes körülményére - így különösen az érintettek érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre - tekintettel határozza meg a halvédelmi bírságot kiszabó határozatban.

(4) A halászati engedély, állami halászjegy, állami horgászjegy megsemmisülését vagy elvesztését a jogosult haladéktalanul köteles bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak. A halgazdálkodási hatóság - a jogosult kérelmére, díj ellenében - intézkedik az okmányok pótlásáról.

13. A területi jegy

44. § (1) A halgazdálkodásra jogosult területi jegy adásával a feljogosított személy részére horgászati vagy halászati lehetőséget biztosíthat. Területi jegyet két vagy több halgazdálkodásra jogosult együttesen is kiadhat.

(2) Területi jegy csak nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre adható ki.

(3) A területi jegy csak

a) állami halászjeggyel és fogási naplóval, vagy

b) állami horgászjeggyel és fogási naplóval

együtt jogosít halászatra vagy horgászatra.

(4) A területi jegyen a halgazdálkodásra jogosultnak fel kell tüntetnie a halgazdálkodási tervében a hatóság által jóváhagyott korlátozásokat, amelyek betartása a feljogosított személy számára kötelező. A területi jegy részletes tartalmi követelményeit az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.

(5) A halgazdálkodásra jogosult a feljogosított személytől a halászati őr intézkedésével összefüggésben átadott területi jegyet a halvédelmi bírság kiszabása iránt kezdeményezett hatósági, a halászattal, horgászattal, továbbá hal fogásával összefüggésben lefolytatott szabálysértési vagy büntetőeljárás jogerős befejezéséig visszatarthatja, és azt az eljárás eredményétől függően visszaadja vagy visszavonja.

(6) A halgazdálkodásra jogosult köteles nyilvántartást vezetni az általa kiadott területi jegyekről, továbbá köteles a nyilvántartásba a halgazdálkodási hatóság számára betekintést nyújtani, a halgazdálkodási hatóság kérésére adatot szolgáltatni.

14. A horgászat és a halászat rendje

45. § (1) A halfogási tevékenységet végző személy köteles magánál tartani

a) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen folytatott

aa) kereskedelmi célú halászat esetén a halászati engedélyt, a fogási tanúsítvány nyomtatványtömböt és a halász fogási naplót,

ab) rekreációs célú halászat esetén az állami halászjegyet, a területi jegyet és a halász fogási naplót,

ac) horgászat esetén az állami horgászjegyet, a területi jegyet és a horgász fogási naplót;

b) a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen az állami horgászjegyet,

- a továbbiakban együtt: halfogásra jogosító okmányok -, és azokat a halgazdálkodási hatóság, a halgazdálkodásra jogosult, a halászati őr, a mezőőr, a természetvédelmi őr, a társadalmi halőr és a rendvédelmi hatóság ellenőrzésre felhatalmazott képviselőjének felhívására bemutatni és átadni.

(2) A halfogásra jogosító okmányokat a halfogásra irányuló tevékenység végzése közben a jogosult köteles magánál tartani, amelyek csak a személyazonosság igazolására szolgáló arcképes igazolvány birtokában jogosítják az okmányok birtokosát a halfogásra.

(3) Halgazdálkodási vízterületen az érvényes halászati engedély, állami halászjegy, vagy állami horgászjegy birtoklása nélkül történő halfogás, az arra irányuló vagy arra alkalmas tevékenység jogosulatlan halászatnak vagy jogosulatlan horgászatnak minősül.

(4) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a halgazdálkodásra jogosult által kiadott érvényes horgászatra vagy halászatra jogosító területi jegy birtoklása nélkül történő halfogás, vagy az arra irányuló tevékenység jogosulatlan horgászatnak, illetve halászatnak minősül.

(5) A halászat, illetve a horgászat gyakorlása során be kell tartani

a) a halászat és a horgászat rendeletben meghatározott általános rendjére vonatkozóan;

b) az őshonos halfajokra vonatkozóan

ba) az egyes halfajok kifogását tiltó naptári időszakra (fajlagos tilalmi idő),

bb) a halfajonként a kifogható mérettartományra (halászati és horgászati méretkorlátozás),

bc) a halfajonként naponta és évente kifogható összes mennyiségre (halászati és horgászati mennyiségi korlátozás)

e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott rendelkezéseket.

(6) A halgazdálkodásra jogosult az (5) bekezdésben meghatározottaktól eltérő korlátozásokat is meghatározhat a hasznosításában lévő halgazdálkodási vízterületre vonatkozóan, amennyiben ezeket a halgazdálkodási terv részeként a halgazdálkodási hatóság jóváhagyta. E korlátozásokat a területi jegyen fel kell tüntetni.

46. § (1) Tilos a hal fogásához minden olyan fogási eszköz, illetve fogási mód alkalmazása, amely a halállományt vagy annak élőhelyét károsíthatja, veszélyeztetheti.

(2) Halgazdálkodási vízterületen az adott élőhelyen előforduló halfajok fajlagos tilalmi idejével egyező naptári időszakban tilos minden olyan halászeszköz alkalmazása, amelynél nem biztosítható a fajlagos tilalommal érintett egyedek kíméletes visszaengedése.

(3) Halgazdálkodási vízterületen tilos olyan halfogó eszköz vagy készülék, továbbá olyan fogási mód alkalmazása, amely az aktuális vízállás esetén a vízfolyás, az állóvíz, valamint ezek időszakos kapcsolódásaiban létrejövő halátjárók mederszelvényének felénél többet hossz- vagy keresztirányban elzár.

(4) Halgazdálkodási vízterületen tiltott halfogási eszköznek és módnak minősül

a) a hal fogásához olyan eszköz használata, valamint halgazdálkodási vízterületen vagy annak partján történő birtoklása, amelynek működése az elektromos áram halakra kifejtett élettani hatásán alapul,

b) mérgező vagy kábító hatású anyag alkalmazása,

c) robbanóanyag alkalmazása,

d) szúrószerszám alkalmazása,

e) búvárszigony vagy más, halfogásra alkalmas búváreszköz használata,

f) gereblyézés alkalmazása,

g) hurokvető halászati módszer alkalmazása; sorhoroggal, csapóhoroggal történő halfogási módszer alkalmazása,

h) a 2. § 21. pontja szerinti nyakzó háló alkalmazása,

i) a (2) és (3) bekezdésben foglalt tilalom megsértése, valamint

j) az a)-h) pontban foglalt tevékenység megkísérlése.

(5) Kivételt képez a (4) bekezdés a) pontja alól, ha a miniszter egyenáramú elektromos eszköz használatával történő halfogási tevékenység végzésére engedélyt ad.

(6) Az (5) bekezdés szerinti engedély kizárólag elektromos halászgépkezelő képesítéssel rendelkező személynek adható meg.

(7) Az (5)-(6) bekezdés szerint engedélyezett halfogási tevékenység a halgazdálkodási hatóságnál nyilvántartott, minősítési-üzembehelyezési vizsgával rendelkező és évenkénti elektromos érintésvédelmi felülvizsgálaton átesett elektromos eszközzel végezhető.

(8) A miniszter az (5) bekezdés szerinti halfogási engedélyt a 62. § szerinti, halgazdálkodási kérdésekkel foglakozó testület véleményének figyelembevételével adja ki. Az így kiadott engedély alapján végzett halfogási tevékenységről az érintett halgazdálkodásra jogosultat tájékoztatni kell.

47. § (1) A 46. § (2) és (3) bekezdésében foglalt tilalom alóli felmentést a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodásra jogosult kérelmére adhatja meg a 8. § (1) és a 10. § (3) bekezdés szerinti célokat szolgáló intézkedések, vagy tudományos kutatás megvalósításához, vagy a 16. § (6) bekezdése szerinti halgazdálkodási vízterületen.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felmentés, illetve a 46. § (5) bekezdés szerinti engedély - közösségi jelentőségi halfajok esetében a 16. § előírásainak figyelembevételével - a következő okokból adható meg:

a) kutatási célból,

b) keltetőházi szaporításhoz szükséges anyahalak begyűjtése,

c) ártéren végzett halállomány- és halivadékmentés,

d) rendkívüli kár elhárítása miatt szükséges lehalászás,

e) tudományos célt szolgáló vizsgálati anyag begyűjtése, vagy

f) természetvédelmi célú beavatkozás szükségessége.

(3) A 46. § (4) bekezdés h) pontja szerinti eszköz nem minősül tiltott halfogási eszköznek és módnak, amennyiben a 10. § (3) bekezdése szerinti célok megvalósításához, vagy tudományos kutatás, valamint a halállományok felmérése és megőrzése céljából alkalmazzák.

15. A halgazdálkodás tervszerűsége

48. § A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken a halgazdálkodásra jogosult a halállomány és élőhelyének megújulása érdekében köteles az élőhelyre jellemző fajú évenkénti állománypótlás mellett oly módon gazdálkodni, hogy az élőhelynek megfelelő korú és sűrűségű halállomány tartósan fennmaradjon.

49. § (1) A halgazdálkodásra jogosult köteles 5 évre szóló halgazdálkodási tervet készíteni minden olyan nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre, amelyre nézve területi jegyet ad ki, vagy amelyen haltermelést végez. A halgazdálkodási tervet a halgazdálkodási hatóság hagyja jóvá.

(2) Ha a halgazdálkodási terv jóváhagyását követően a halállomány vagy a hal élőhelyének állapotában bekövetkezett változás miatt szükséges, a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodásra jogosult által benyújtott halgazdálkodási terv módosítását jóváhagyja, vagy a halgazdálkodási tervet hivatalból módosítja.

(3) A halgazdálkodási terv tartalmazza

a) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület azonosító adatait, a halgazdálkodásra jogosult nevét, lakcímét vagy székhelyét,

b) a vízterületen tervezett halgazdálkodást és más, halgazdálkodással összefüggő hasznosítási célokat,

c) az alkalmazható horgászati, halászati eszközök és módszerek megjelölését,

d) az évenkénti haltelepítés mennyiségére vonatkozó adatokat, halfaj és korosztály szerinti megosztásban,

e) a víz minőségének és a halállományok védelmét célzó intézkedéseket, beleértve a hal etetését vagy takarmányozását is,

f) a halgazdálkodás érdekében a vízinövényzet és a víziállat-állomány fenntartására tervezett intézkedéseket, valamint a halgazdálkodási kíméleti területek kijelölésére tervezett intézkedéseket,

g) az invazív, nem őshonos halfajok visszaszorítására vonatkozó intézkedési tervet,

h) a halállomány őrzésének módját, a halászati őrök és a társadalmi halőrök létszámát,

i) a területi jegyek típusainak és tervezett mennyiségeinek meghatározását,

j) a helyi horgászrend azon rendelkezéseit, amelyek - ha erre jogszabály lehetőséget ad - a jogszabályban meghatározott előírásoktól eltérnek,

k) a helyi horgászrendben szereplő, e törvényre és végrehajtására kiadott rendeletre hivatkozó szabályozást.

50. § A 200 hektárnál nagyobb összes kiterjedésű nyilvántartott halgazdálkodási vízterülettel rendelkező halgazdálkodásra jogosultnak az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott felsőfokú halászati, halgazdálkodási szakirányú végzettséggel rendelkező személyt kell foglalkoztatnia.

51. § (1) A veszélyeztetett hasznosítható őshonos halfajokat a miniszter rendeletben határozza meg. E halfajok hasznosítása a miniszter által rendeletben kiadott országos fajmegőrzési tervek keretében végezhető.

(2) Az egymással összefüggő halgazdálkodási vízterületek halgazdálkodási hasznosítását a miniszter által rendeletben kiadott többéves halgazdálkodási kezelési tervek alapján kell tervezni.

16. Halgazdálkodási adatok szolgáltatása és gyűjtése

52. § (1) A halgazdálkodásra jogosult minden haltelepítését köteles a telepítés napját megelőzően legalább 3 nappal bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak.

(2) A halgazdálkodási hatóság a haltelepítéseket a helyszínen ellenőrizheti, a dokumentumokba betekinthet.

(3) A halgazdálkodási hatóság a (2) bekezdés szerinti ellenőrzés során észlelt súlyos szabálytalanság esetén

a) állatjóléti,

b) állategészségügyi, vagy

c) természetvédelmi

érdekből a telepítést megtilthatja, felfüggesztheti, a nem engedélyezett telepítő anyagot elkobozhatja.

(4) A (3) bekezdés szerinti döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.

53. § (1) A halgazdálkodási hatóság a halászati engedéllyel, az állami halászjeggyel, az állami horgászjeggyel, valamint a turista állami horgászjeggyel rendelkezők számára fogási naplót ad ki.

(2) A halászati engedéllyel, az állami halászjeggyel, az állami horgászjeggyel, a turista állami horgászjeggyel rendelkező személy a kifogott halmennyiségről fogási naplót köteles vezetni és évente egyszer leadni. A leadott fogási naplók összesítő rovatában szereplő zsákmányadatokat halgazdálkodási vízterületenként összesítik a leadási helyen. A halgazdálkodási hatóság látja el fogási naplóval a halászati engedélyt és az állami halászjegyet váltókat, akiknek a fogási naplójukat a halgazdálkodási hatóságnál kell leadniuk. Az állami horgászjegyet és a turista állami horgászjegyet kibocsátók, illetve forgalmazók látják el az állami horgászjeggyel rendelkezőket fogási naplóval, amelyet az állami horgászjegy kiváltásának helyén kell leadni.

(3) A halászati engedéllyel rendelkező személy a fogási tanúsítványait, és a fogási naplóját félévente köteles bemutatni a halgazdálkodási hatóságnak, amely azokat ellenőrzi, adattartalmát rögzíti.

(4) A halgazdálkodásra jogosult évente köteles az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott tartalommal a fogásokról jelentést készíteni a halgazdálkodási hatóságnak.

54. § (1) A halállomány és a hal élőhelyének védelme érdekében a miniszter Országos Halgazdálkodási Adattárat (a továbbiakban: Adattár) tart fenn, és működtet a halgazdálkodási hatóság által átadott halgazdálkodási adatok nyilvántartása és elemzése céljából.

(2) Az Adattár adatai nyilvánosak. Az Adattárból történő adatszolgáltatásért az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott díjat kell fizetni.

55. § Tudományos kutatás, valamint a halállományok felmérése és megőrzése céljából a miniszter az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint kutatási célú halfogási engedélyt adhat ki. Az így kiadott engedély alapján végzett halfogási tevékenységről az érintett halgazdálkodásra jogosultat tájékoztatni kell.

17. A halászati őrzés

56. § (1) A halgazdálkodásra jogosult köteles a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halállományát és élőhelyét őrizni vagy őrzéséről - halászati őr útján - gondoskodni. Halászati őr halastavon is foglalkoztatható. Halászati őrt több halgazdálkodásra jogosult közösen is foglalkoztathat. A halászati őr feladatainak ellátásával a mezei őrszolgálat is megbízható.

(2) A halászati őr a működési helye szerinti halgazdálkodási hatóságnál - a halászattal és a horgászattal kapcsolatos ismeretekből, a halgazdálkodás és a halvédelem, a halászati őrzés, a mezei őrszolgálattal, valamint a vagyonőrökkel kapcsolatos jogszabályok ismeretéből - halászati őri vizsgát köteles tenni. A halászati őr az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott vizsgát a rendészeti feladatokat ellátó személyek, a segédfelügyelők, valamint a személy- és vagyonőrök képzéséről és vizsgáztatásáról szóló rendeletben kijelölt szerv előtt köteles letenni. A halászati őr a működési helye szerinti halgazdálkodási hatóságnál az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szövegű esküt tesz.

(3) A halászati őrnek az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott szolgálati igazolvánnyal, szolgálati jelvénnyel és egyen- vagy formaruhával kell rendelkeznie, valamint az alkalmazási feltételeknek meg kell felelnie.

(4) A halászati őrzés módját, továbbá a halászati őr foglalkoztatását vagy annak megszűnését a halgazdálkodásra jogosult köteles a halgazdálkodási hatóságnál nyilvántartásba vétel céljából haladéktalanul bejelenteni.

(5) A halászati őr működési területét a halgazdálkodási hatóság az általa kiadott szolgálati naplóban határozza meg. A halászati őr jogosult a működési területén kívüli nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen is eljárni.

(6) Állami alkalmazásban álló halászati őr bármely halgazdálkodási vízterületen eljárhat.

(7) Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerint alkalmazott halászati őr az ott meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásán túl jogosult:

a) azt a személyt, aki a halgazdálkodási vízterületen, annak partján halászik, horgászik, hal kifogására irányuló tevékenységet végez vagy ahhoz előkészül, a halfogásra jogosító okmányok bemutatására felszólítani,

b) a halászó, horgászó személyt a birtokában lévő hal kifogására való jogosultságának igazolására felszólítani, a kifogott halat a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében visszatartani,

c) a kifogható mérettartományon kívüli, a területi jegyen meghatározott mennyiségen felüli, a tilalmi időben kifogott, valamint a védett halat és más hasznos víziállatot a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerint ideiglenesen elvenni,

d) a horgászati vagy halászati jogsértő cselekményt elkövető, helyi horgászrendet megsértő személytől a területi jegyet elvenni és azt a kibocsátónak haladéktalanul megküldeni,

e) a horgászati vagy halászati jogsértő cselekmények alábbi minősített eseteiben az állami horgászjegyet, turista állami horgászjegyet, állami halászjegyet elvenni attól a személytől, aki

ea) tiltott eszközzel vagy tiltott módon horgászik vagy halászik,

eb) nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen területi jegy nélkül horgászik vagy halászik,

ec) kíméleti területen horgászik vagy halászik,

ed) tilalmi időszakban a tilalom alá eső hal egyedét kifogja,

ee) védett hal egyedét kifogja,

ef) általános tilalmi időben horgászik vagy halászik, vagy

eg) a méret-, illetve mennyiségi korlátozásokat megszegi.

(8) A halászati őrök felügyeletét a halgazdálkodási hatóság - a rendőrséggel együtt - látja el.

(9) A halászati őrökről és az 57. § (1) bekezdés szerinti társadalmi halőrökről a halgazdálkodási hatóság nyilvántartást vezet. A halászati őrök nyilvántartása tartalmazza a halászati őr vagy a társadalmi halőr

a) nyilvántartásba vételének időpontját;

b) családi és utónevét;

c) anyja leánykori családi és utónevét;

d) születési helyét, idejét;

e) lakóhelyét;

f) eskütételének időpontját, esküokmányának számát;

g) szolgálati igazolványa, jelvénye, naplója számát;

h) vizsgáinak időpontját és vizsgabizonyítványának sorszámát;

i) működési helyét, a halgazdálkodási vízterület kódját;

j) munkáltatójának, illetve megbízójának megnevezését és címét;

k) alkalmazási jogviszonyának típusát;

l) foglalkoztatásának, megbízásának kezdő, illetve befejező időpontját.

(10) A (9) bekezdésben meghatározott nyilvántartás - a természetes személyazonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(11) A halászati őrök hatósági nyilvántartására, vizsgakövetelményeire, továbbképzésére és működésére vonatkozó részletes szabályokat az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény, valamint annak végrehajtására kiadott rendelet és az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.

57. § (1) A halgazdálkodásra jogosult kérelmére - ha a halászati őrzés és a halállomány-védelem biztosítása érdekében indokolt - a halgazdálkodási hatóság az illetékességi területén társadalmi halőröket bíz meg.

(2) Társadalmi halőr az a büntetlen előéletű személy lehet, aki

a) a működési helye szerinti halgazdálkodási hatóságnál díj ellenében halászati őri vizsgát és az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szövegű esküt tett, és

b) a halgazdálkodási hatóság által kiadott szolgálati igazolvánnyal és az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati naplóval rendelkezik.

(3) A társadalmi halőr kétévente a halgazdálkodási hatóság által szervezett továbbképzésen köteles részt venni.

(4) A társadalmi halőr jogosult

a) a halfogásra jogosító okmányok ellenőrzésére és a 45. § (1) bekezdése alapján azok átvételére,

b) halászati, horgászati jogsértés gyanúja esetén a halfogásra jogosító okmányok visszatartására a halászati őrnek történő átadásáig, illetve bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja esetén a halfogásra jogosító okmányok visszatartására a halászati őr vagy a rendőrség megérkezéséig,

c) a kifogott hal fajának, méretének, tömegének ellenőrzésére, valamint halászati, horgászati jogsértés gyanúja esetén

ca) a hal visszatartására a halászati őr megérkezéséig, vagy

cb) a hal visszaengedésére.

(5) A társadalmi halőr jogosult a (4) bekezdésben foglalt intézkedése keretében a halfogásra jogosító okmányokban foglalt személyes adatok kezelésére az intézkedése alapján indult eljárás megindításáig.

18. Halak és haltermékek kereskedelme

58. §3

59. § Valamennyi halnak és halterméknek a forgalmazás során meg kell felelnie a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak, valamint az Európai Unió közvetlenül is alkalmazandó jogi aktusában meghatározott fogyasztói tájékoztatási követelményeknek.

IV. FEJEZET

A HALGAZDÁLKODÁSI IGAZGATÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ ÁLLAMI FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK

19. A halgazdálkodási igazgatás, a halgazdálkodásért felelős miniszter feladat- és hatásköre

60. § (1) A miniszter a halgazdálkodással összefüggő irányítási, szervezési, valamint szabályozási feladatkörében

a) kidolgozza a halgazdálkodás hosszú távú fejlesztési irányelveit, és gondoskodik ezek megvalósításáról;

b) kidolgozza a halgazdálkodás külön jogszabály szerinti támogatási rendszerét, és gondoskodik a támogatás forrásainak felhasználásáról.

(2) A miniszter a halgazdálkodási igazgatással összefüggő szervezési feladatkörében

a) gondoskodik az Adattár fenntartásáról és működtetéséről;

b) ellátja az állami támogatásokkal kapcsolatos külön jogszabályban előírt feladatokat.

61. § (1) A halgazdálkodási szabályok és a halgazdálkodással összefüggő állami feladatok végrehajtását a halgazdálkodási hatóság végzi.

(2) A halgazdálkodási hatóság hatósági feladatainak ellátása során

a) külön térítés fizetése nélkül a halgazdálkodási vízterületre és az azzal érintett ingatlanra bejárhat;

b) a kerítéssel elzárt magánterületre is beléphet, az ingatlanon, illetve a vízparton szemlét, vizsgálatot tarthat;

c) a halgazdálkodásra jogosulttól, a halásztól, a horgásztól a halgazdálkodási tevékenységgel összefüggésben felvilágosítást, adatot, igazolást kérhet;

d) a halgazdálkodásra jogosultnak a halgazdálkodási joggal kapcsolatos iratait, dokumentumait, - az adatvédelemre, valamint a titoktartásra vonatkozó jogszabályok figyelembevételével - megismerheti és azokról másolatot, illetve kivonatot készíthet, valamint a nyilvántartásaiba betekinthet;

e) a halgazdálkodási vízterületen a halászat állapotáról megfigyelést végez;

f) a halállományt veszélyeztető tevékenység abbahagyását, illetve a tevékenységtől való tartózkodást rendelhet el;

g) halpusztulás esetén a haltetem elszállítását ellenőrizheti;

h) jogosulatlan vagy nem megengedett módon való halászat, horgászat esetén a kifogott halat, valamint a kifogáshoz használt eszközt - elismervény ellenében - visszatarthatja;

i) jogosulatlanul kifogott hal azonnali visszaengedését elrendelheti;

j) a halgazdálkodási jog hasznosításával összefüggő jogszabálysértés észlelése esetén eljár, illetőleg az illetékes hatóságnál eljárást kezdeményez;

k) engedélyezi halfajnak a Pannon biogeográfiai régión kívülről behozott egyede vagy ennek továbbtenyésztéséből származó utódja telepítését;

l) a halgazdálkodással összefüggő berendezéseket, eszközöket ellenőrizheti;

m) eljárása dokumentálására a helyszínen kép-, illetve hangfelvételt készíthet;

n) jogszabálysértés alapos gyanúja esetén jogosult a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is a lezárt ingatlanok területére, üzlethelyiségbe, üzemi helyiségbe belépni és ott az ellenőrzést lefolytatni akkor is, ha azok egyidejűleg lakás céljára szolgálnak, továbbá szállítóeszközöket, dokumentációt, számviteli bizonylatokat ellenőrizni.

(3) A halgazdálkodási hatóságnál kérelemre indult eljárásban az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell megfizetni.

62. § A miniszter munkáját - az e törvényben meghatározott feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben véleményező, javaslattevő tevékenységet ellátó - halgazdálkodási kérdésekkel foglalkozó testület segíti, amely a halgazdálkodási jog gyakorlásával összefüggő egyéni és közérdek közötti összhang megteremtését szolgálja. A miniszter felkérése alapján a halgazdálkodási kérdésekkel foglakozó testület véleményt nyilvánít halgazdálkodási szakmai kérdésekben, valamint az azokra vonatkozó jogalkotási elképzelésekről.

20. A halgazdálkodással összefüggő állami bevételek felhasználása

63. § (1) A halgazdálkodás fejlesztésére felhasználható bevételek:

a) az állami halász- és horgászjegy díja,

b) a halgazdálkodási haszonbérleti díj,

c) a turista állami horgászjegy díja,

d) a fogási tanúsítvány és a fogási napló díja.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott bevételeket a miniszter a következőkre fordítja:

a) a halgazdálkodásra jogosultak e törvényben meghatározott feladatainak támogatása,

b) halpusztulás esetén őshonos fajok, fajták visszatelepítésének támogatása,

c) őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen vagy invazív halfajok és halfogyasztó gerinces állatfajok gyérítése, riasztása;

d) védett vagy veszélyeztetett hasznosítható őshonos halfajok szaporítása, visszatelepítése,

e) természetes ívóhelyek, vermelőhelyek megőrzése, rekonstrukciója,

f) új ívó- és vermelőhelyek kialakítása,

g) természetes partszakaszok megőrzése, helyreállítása,

h) halgazdálkodási kíméleti területek kialakítása, illetve

i) halászati őrzés támogatása, fejlesztése.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján befolyt bevételt a halgazdálkodási hatóság negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig átutalja a miniszter által megjelölt számlára.

(4) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában szereplő díjbevétel a halgazdálkodási hatóság országos illetékességű szervének bevételét képezi, amelyet a következőkre fordít:

a) az e törvény szerinti halgazdálkodási nyilvántartások karbantartása, fejlesztése,

b) országos halgazdálkodási ellenőrzések szervezése, végrehajtásának koordinációja,

c) halgazdálkodási felügyelők továbbképzése, illetve

d) halpusztulások okainak felderítése.

21. A halgazdálkodási hatóság által alkalmazható jogkövetkezmények

64. § (1) A halgazdálkodási hatóság e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott rendelkezés, illetve hatósági határozatban foglaltak megsértése esetén intézkedést hozhat, bírságot szabhat ki vagy figyelmeztetésben részesíti az eljárás alá vont jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetet vagy természetes személyt (a továbbiakban együtt: eljárás alá vont személy).

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezmény alkalmazásának nincs helye, ha a cselekménynek a halgazdálkodási hatóság tudomására jutásától számított egy év, illetve a cselekmény elkövetésétől számított három év eltelt. A határidő számításakor a jogorvoslati eljárás időtartamát nem kell figyelembe venni.

65. § A halgazdálkodási hatóság az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével a következő intézkedéseket hozhatja:

a) tevékenység végzését határozott időre, teljesen vagy részlegesen felfüggesztheti, korlátozhatja, a működést megtilthatja, az újbóli működést feltételhez kötheti;

b) vállalkozás, létesítmény működési engedélyét feltételhez kötheti, módosíthatja, felfüggesztheti, visszavonhatja, illetve kezdeményezheti annak visszavonását;

c) vállalkozás, létesítmény nyilvántartásba vételét feltételhez kötheti, határozott időre vagy véglegesen megtagadhatja, a vállalkozást, létesítményt törölheti nyilvántartásából;

d) az újbóli engedélyezést vagy nyilvántartásba vételt oktatáson való részvételhez, annak igazolásához, illetve vizsgázáshoz kötheti;

e) haltermék előállítását, tárolását, szállítását, felhasználását, forgalomba hozatalát, behozatalát, kivitelét, illetékességi területén való átszállítását feltételhez kötheti, korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja;

f) elrendelheti a halállomány, haltermék lefoglalását, forgalomból való kivonását, visszahívását, ártalmatlanítását, megsemmisítését;

g) megtilthatja gépek, eszközök használatát;

h) halfogásra alkalmas eszközt lefoglalhat, elkobozhat, elrendelheti a tulajdonos költségére történő megsemmisítését.

66. § (1) A halgazdálkodási hatóság halgazdálkodási bírságot szab ki a halgazdálkodásra jogosulttal szemben, ha

a) a halgazdálkodási terv szerinti kötelezettségének a halgazdálkodási hatóság figyelmeztetése ellenére nem tesz eleget;

b) a halgazdálkodási tervtől engedély nélkül eltér;

c) a halgazdálkodási hatóság hozzájárulása nélkül olyan fajú vagy korosztályú halat telepít, amelyet jogszabály tilt vagy a halgazdálkodási terv nem tartalmaz, ha egyidejűleg az 52. § (3) bekezdésben foglalt valamely intézkedésre is sor került;

d) megsérti a hal és élőhelyének védelmére vonatkozó, e törvényben foglalt előírásokat;

e) nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget;

f) állami horgászjeggyel, turista állami horgászjeggyel, állami halászjeggyel nem rendelkező személy számára területi jegyet ad;

g) megszegi a halászati őrök alkalmazásával és bejelentésével kapcsolatos előírásokat.

(2) A halgazdálkodási hatóság halgazdálkodási bírságot szab ki a halgazdálkodási vízterülettel érintett ingatlan tulajdonosára, használójára, ha a halgazdálkodási szolgalmi jog gyakorlását jelentős mértékben akadályozza.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában jelentős mértékűnek minősül az akadályozás, ha az

a) a halászati őrzéssel,

b) a haltelepítéssel, vagy

c) a halállomány védelmével

kapcsolatos feladatok ellátását akadályozza.

(4) A halgazdálkodási bírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege ötmillió forint.

67. § (1) A halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki

a) a jogosulatlanul horgászó,

b) a jogosulatlanul halászó;

c) a fogási napló vezetését elmulasztó;

d) a törvény által nem megengedett módon, eszközzel vagy tilalmi időben horgászó vagy halászó;

e) a természetvédelmi oltalom alatt álló hal és más hasznos víziállat kifogását (gyűjtését) megvalósító;

f) a halgazdálkodási kíméleti területen a tilalom feloldásáig a hal szaporodását és fejlődését zavaró halászati, horgászati vagy egyéb tevékenységet - ideértve gépi meghajtású vízi jármű használatát -, vadászatot, fürdőzést végző;

g) a halfogásra jogosító okmányok nélkül vagy a törvényben foglalt tilalmakat és korlátozásokat megszegve halfogásra alkalmas állapotban lévő eszközzel halgazdálkodási vízterületen vagy annak partján tartózkodó;

h) a halászati engedély, állami horgászjegy, állami halászjegy igénylése során az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott nyilatkozatot valótlan tartalommal megtevő;

i) az igazolatlan eredetű halat vagy halterméket forgalmazó;

j) a hal élőhelyén kialakult természeti egyensúly megbontására alkalmas szervezetet, táplálékanyagot halgazdálkodási vízterületre kijuttató;

k) méret- vagy mennyiségi korlátozással vagy tilalmi idővel védett hal vagy más hasznos víziállat jogosulatlan kifogását megvalósító

személlyel szemben.

(2) Ha a jogsértés súlya azt indokolja, a halgazdálkodási hatóság a vízilétesítmény üzemeltetőjére halvédelmi bírságot szab ki, ha a vízilétesítmény üzemeltetője a 19. § (1) vagy (3) bekezdésben foglaltaknak ismétlődő jelleggel nem tesz eleget és emiatt jelentős halpusztulás következik be.

(3) A halvédelmi bírság legkisebb összege tízezer forint, legmagasabb összege ötszázezer forint.

68. § (1) A halgazdálkodási bírság, halvédelmi bírság mértékét az eset összes körülményére - így különösen az érintettek érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre - tekintettel kell meghatározni.

(2) Azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a bírság összege legalább a korábban kiszabott bírság másfélszerese, legfeljebb az adott jogsértés esetén kiszabható bírság legmagasabb mértéke.

(3) A bírság tételes mértékét és kiszabásának részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.

69. § (1) A bírságot az azt kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenötödik napig meg kell fizetni.

(2) Ha a jogi személyre vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagot, vezető tisztségviselőt, illetve azt a személyt kell kötelezni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet kötelezettségeiért törvény alapján felel.

(3) A bírság kiszabásáról rendelkező határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtása rendelhető el.

70. § Amennyiben a jogsértő állapot megszüntetése érdekében a törvény szerint alkalmazható legalacsonyabb összegű bírság kiszabása is szükségtelen, bírságolás helyett a halgazdálkodási hatóság határozatában figyelmeztetésben részesítheti az eljárás alá vont személyt.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. Felhatalmazó rendelkezések

71. § Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben

1. jelölje ki a halgazdálkodási hatóságot, határozza meg jogállását, részletes feladatkörét és az eljárására vonatkozó szabályokat;

2. határozza meg az e törvény hatálya alá tartozó bírságok kiszámításának módját és a bírság mértékét;

3. jelölje ki a horgászvizsga és halászvizsga lefolytatására jogosult hatóságot, szervezeteket.

72. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg

1. az engedélyezett halász és horgász eszközöket és módokat;

2. a halászati engedély, az állami halászjegy, az állami horgászjegy, a turista állami horgászjegy mintáját, tartalmával és kiadásával összefüggő részletes feltételeket, valamint a halászati engedélyt, az állami halászjegyet, állami horgászjegyet igénylő nyilatkozatának részletes szabályait;

3. az állami halászvizsga és állami horgászvizsga követelményeit és szabályait; az állami horgászvizsga és az állami halászvizsga vizsgadíjának mértékét és megfizetésének módját, az állami horgászvizsga és az állami halászvizsga letétele alóli mentesítés feltételeit, valamint a halászati engedély kiváltásához szükséges vizsga és képzettség követelményeit;

4. a halászati, halgazdálkodási szakirányú végzettséggel rendelkező személy foglalkoztatására vonatkozó előírásokat és a halászati tevékenységekhez kapcsolódó képzettségi előfeltételekre vonatkozó szabályokat;

5. a halgazdálkodási jog haszonbérletére kiírt pályázatok részletes feltételeit és értékelési pontrendszerét; a haszonbérleti szerződés megszűnésekor a haszonbérlő által követelhető haltelepítési költségeket;

6. az Adattárból való adatszolgáltatás rendjét;

7. a halászati tilalmak és korlátozások 17. pont szerinti szabályozással nem érintett körét, valamint a tilalmak alóli felmentés szabályait;

8. a veszélyeztetett hasznosítható őshonos halfajok országos fajmegőrzési tervét;

9. a vízélettani laboratórium halgazdálkodási vízterületek minősítésére, vízszennyezéssel, halpusztulással kapcsolatos halélettani vizsgálatára vonatkozó eljárással összefüggő szabályokat;

10. az állami halászjegy, az állami horgászjegy és a turista állami horgászjegy, valamint a fogási napló és a fogási tanúsítvány díját;

11. az egyenáramú elektromos eszközzel végzett, tudományos kutatási, valamint az egyéb célú halfogási engedély kiadásának részletes szabályait;

12. az idegen és nem honos halfajok telepítésének és haltermelésben történő felhasználásának szabályait; a Pannon biogeográfiai régión kívülről behozott hal haltermelő létesítménybe telepítésének feltételeit és módját, valamint a Pannon biogeográfiai régióból származó hal halgazdálkodási vízterületre történő telepítésének feltételeit és módját;

13. a halgazdálkodási hatóság által vezetett nyilvántartások tartalmával és vezetésével kapcsolatos részletes szabályokat;

14. a halgazdálkodási bírság, a halvédelmi bírság megfizetésére vonatkozó szabályokat;

15. a halak és más hasznos víziállatok gyógykezelésére alkalmazható készítmények, valamint etetésére alkalmazható takarmány, etetőanyag felhasználására vonatkozó szabályokat;

16. a halak és más hasznos víziállatok csoportosítását, különösen a közösségi jelentőségű, természetvédelmi és gazdasági kategóriáit; a veszélyeztetett hasznosítható őshonos halfajok jegyzékét; valamint az idegenhonos, tájidegen, invazív halfajok megnevezését; a hal és más hasznos víziállat halgazdálkodási értékét;

17. a nem halászható, horgászható halfajok és víziállatok körét, a tilalmi időket, valamint a tilalmak alóli felmentés szabályait;

18. halfajonként a kifogható mérettartományt, a korlátozások alóli mentesítés szabályait, valamint a halfajonként naponta és évente kifogható mennyiségeket, az ez alóli mentesség szabályait;

19. a halászati őrök és társadalmi halőrök nyilvántartására, vizsgakövetelményére, továbbképzésére, működésére, esküjének szövegére, valamint a halászati őr szolgálati igazolványára és szolgálati jelvényére vonatkozó szabályokat;

20. a haltermelési létesítmények típusait és a telepíthető halfajokat;

21. a halgazdálkodásra jogosult által kötelezően végzendő halgazdálkodási tevékenységek körét;

22. a területi jegy részletes tartalmi követelményeit; valamint a fogási tanúsítvány nyomtatványtömb részletes formai és tartalmi követelményeit;

23. a horgászat és a rekreációs célú halászat országos rendjét;

24. a halgazdálkodásra jogosult által a halgazdálkodási hatóságnak évente kötelezően benyújtandó, fogásokról készített jelentés formai és tartalmi követelményeit;

25. a veszélyeztetett halállományok mentésének részletes szabályait, az állománymentést végző szervezet kijelölését, és a felmerült költségek viselésére vonatkozó rendelkezéseket;

26. a halfogásra jogosító okmányokkal rendelkező értelmi fogyatékos személy horgászatára vonatkozó szabályokat;

27. a többéves halgazdálkodási kezelési tervek tartalmi elemeit;

28. a halgazdálkodásra jogosult által évente kötelezően elkészítendő fogási jelentés tartalmi elemeit;

29. a halgazdálkodási vízterületen vagy annak részén folytatott haltermelés feltételeit, továbbá az engedélyezésére vonatkozó szabályokat;

30. a fogási napló tartalmi elemeit, leadási határidejét, feldolgozásának, összesítésének és adatszolgáltatásának módját;

31. a halgazdálkodási hatóság által elvégeztetett halállománymentésre vonatkozó szabályokat;

32. a halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánításának szempontjait és

33. az egyes víztípusok halgazdálkodási értéke alapján a halgazdálkodási jog haszonbérletéért fizetendő haszonbérleti díj mértékét, valamint a haszonbérleti díj megfizetése alóli felmentés és a haszonbérleti díjkedvezmény szabályait.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy

1. a határrendészetért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg az országhatár mentén lévő halgazdálkodási vízterületre a horgászat, a halászat rendjét;

2. az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg a halgazdálkodási hatósági eljárásokért, valamint az Adattárból történő adatszolgáltatásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és megfizetésének módját.

23. Hatályba léptető rendelkezés

73. § (1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 58. §-a 2014. január 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 40. § (4) bekezdése 2014. május 1-jén lép hatályba.

24. Átmeneti rendelkezések

74. § (1) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) E törvény hatálybalépésével a halgazdálkodási vízterületeken a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény szerint szerzett halászati jog, valamint társult halászati jog jogosultja a halgazdálkodási jog jogosultjává válik.

(3) A halgazdálkodási jog az érvényes haszonbérleti szerződés lejártáig megilleti a halgazdálkodásra jogosultat.

(4) A halgazdálkodási jog e törvény hatálybalépését követő 15 évig illeti meg azt a személyt, aki 2013. augusztus 31-én az adott halgazdálkodási vízterületen nem haszonbérleti jogviszony alapján volt jogosult a halászatra jogosultat megillető jogok gyakorlására.

(5) Azon halgazdálkodási vízterület, amelyet e törvény hatálybalépése előtt - a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény szerint - a halászati hatóság halászati vízterületté nyilvánított, nyilvántartott halgazdálkodási vízterületnek minősül.

(6) Az e törvény hatálybalépése előtt megváltott - a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény szerinti - állami halászjegy, állami horgászjegy, területi engedély, fogási napló, továbbá kiadott kutatási engedély az érvényességi idejének lejártáig, legkésőbb 2013. december 31-ig érvényes.

(7) A halászati engedélyes részére a fogási tanúsítvány nyomtatványtömböt a 2013. évben a halgazdálkodási hatóság 2013. december 31. napjáig adja ki.

25. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

75. § A 22-32. § az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

26. Az Európai Unió jogának való megfelelés

76. § Ez a törvény a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 15. cikkének és a VI. számú mellékletének való megfelelést szolgálja.

Alapszabály

on . Beküldve: Alapszabály

KŐSZEGI SPORTHORGÁSZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

(hatályos 2016.november 19-től)

Általános rendelkezések

1. §

Az egyesület neve: Kőszegi Sporthorgász Egyesület (a továbbiakban: egyesület)

2. §

Székhelye:9730. Kőszeg, Kossuth Lajos utca 3.

3. §

Működési területe: Kőszeg város és környéke.

4. §

(1) Az egyesület körbélyegzője: Körívben Kőszegi Sporthorgász Egyesület felírat, középen halábra, alul az alapítás éve, 1973.

(2) Az Egyesület jogállása: Az Egyesület önálló jogi személy

(3) TEÁOR szerinti besorolás: 9319 Egyéb sporttevékenység

(4) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap. Közvetlen politikai tevékenységnek minősül a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, városi önkormányzati, valamint az Európa Parlamenti választásokon jelölt állítása.

(5) Az Egyesület alapcél szerinti közhasznú tevékenysége a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló közfeladatot kijelölő 2013. évi CII tv. 3. § - a alapján meghatározott  halgazdálkodási és halvédelmi közfeladat ellátása.

Az egyesület célja

5. §

Az egyesület célja:

-  a  horgászsport  fejlesztése,  népszerűsítése, kiemelten  az  ifjúsági-  és  gyermekhorgászok  körében

- a kezelésében lévő vizeken és az azokhoz tartozó területeken környezetvédelmi, természetvédelmi, halvédelmi és halgazdálkodási, valamint parlagfű elleni védekezési feladatok elvégezése.

-  a  horgászok  részére  igényes  környezetben,  megfelelő  horgászati lehetőségek  biztosítása

-  a  szabadidő  hasznos  eltöltésének  segítése

- horgászvizsgára felkészítés és vizsgáztatás

Az egyesület tevékenysége

6.  §

(l) Az egyesület

- biztosítja tagjai számára a sporthorgászat lehetőségét

- segíti a sportszerű és eredményes horgászathoz szükséges ismeretek megszerzését

- közreműködik az országos és helyi horgászrend megtartásában, megtartatásában

- segíti a hatóságokat a jogszabálysértő halfogás, a környezet és természetvédelmi szabálysértések megelőzésében, felderítésében

- szervezi az egyesület közösségi életét

- gyermek és ifjúsági horgászok képzésével horgászrendezvények, versenyek szervezésével népszerűsíti a horgászsportot.

- a kezelésében lévő területeken természet- és környezetvédelmi feladatokat lát el. Az Egyesület a természet védelmén nemcsak a védetté nyilvánított természeti értékek megóvását érti, hanem tevékenysége kiterjed a nem védett fajok és területek természetes környezetének megőrzésére, valamint a természethez való korszerű, humánus viszony kialakítására.

- Ellátja horgászok képzését és vizsgáztatását.

- Pályázatokat nyújt be és projekteket valósít meg. 

- Önkénteseket foglalkoztathat.

(2)  Halgazdálkodási jogot gyakorol az egyesület vízterületein.

(3)  Az egyesület vállalkozási tevékenységet a közgyűlés külön felhatalmazásával folytathat.

(4)  Az egyesület tevékenysége nyilvános, - a személyi, fegyelmi, esetleges alkalmazási iratokat kivéve - minden egyesületi tag betekintési jogot gyakorolhat, információt kérhet.

(5) az egyesület a saját kezeléseiben lévő vízterületekre évente maximum 170 éves területi jegyet ad ki, amelynek megvásárlásában a tárgyévet megelőző évben területi jeggyel rendelkezők élveznek elsőbbséget a tárgyév május 01. napjáig.

(6) az egyesület elnöke tárgyévenként a /5/ bekezdésben foglalt mennyiségen felül 30 db. éves területi jegy kiadásáról dönthet, amelyről a közgyűlésnek beszámol.

7.  §

Az egyesület a Sporthorgász Egyesületek Vas megyei Szövetségének tagja.

Az egyesület tagjai

8.  §.

(l) Az egyesületnek tagja lehet minden magánszemély, aki Egyesület alapszabályát elfogadja és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja, nem áll kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt, nem tartozik az 2013 évi CII tv.  43.  § tiltó rendelkezései alá, illetve írásban kéri tagfelvételét.

(2)  A tagfelvételről az egyesület elnöke, maximum 8 napon belül írásban dönt.  Az elutasító döntéssel szemben a felvételt kérő írásban a vezetőséghez fordulhat jogorvoslatért, a kézhez vételt követő 15 napon belül.

(3)  Az egyesületnek pártoló tagja lehet az a természetes, vagy jogi személy, aki az egyesület céljaival egyetért és pénzbeli adománnyal, természetben, vagy egyéb személyes közreműködéssel segíti az egyesület működését, céljainak megvalósulását.

A Pártoló tag:

- az egyesület szerveibe nem választható

- az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehet részt

- az egyesület szolgáltatásait igénybe veheti

Az egyesület közgyűlésén tanácskozási joggal vehetnek részt.

(4)  Az egyesület tagja:

- jogosult részt venni az egyesület tevékenységében és rendezvényein

- szavazati joggal részt vesznek a közgyűlésen és az egyesületvezető szerveinek megválasztásában,

- bármely – életkorának megfelelő - tisztségre megválasztható, amennyiben az egyéb törvényes feltételeknek megfelel,

- jogosultak egész éven át az egyesülettől állami horgászjegyet és annak birtokában a horgászatra jogosító engedélyeket megváltani, illetve a horgászrend szabályainak betartásával horgászni az engedély szerinti vízterületeken.

- igénybe vehetik az egyesület, illetve a szövetség szolgáltatásait

- köteles az alapszabály és egyéb egyesületi szabályzók rendelkezéseit, illetőleg a közgyűlés által hozott határozatokat betartani, és az egyesület céljainak megvalósítását elősegíteni.

-  köteles fizetni  minden  év  május  15.  napjáig  a  közgyűlés  által  megállapított  tagdíjat,  egyéb  hozzájárulást,

- köteles megtéríti az egyesületnek, illetve annak létesítményeiben okozott kárt, továbbá felróható magatartásából eredő költségeket.

9.  §

(l) a tagsági jogviszony megszűnik

a.)  kilépéssel

b.) törléssel

c.) kizárással

d.) az egyesületi tag halálával

(2)  Az egyesületi tag köteles kilépését a vezetőségnek bejelenteni. A kilépés a felek részéről feltételhez nem köthető.

(3)  Az egyesület vezetősége törli azt, aki szeptember 15. napjáig nem tesz eleget tagsági díj befizetésének, vagy nem teljesíti egyéb fizetési kötelezettségét.  Az egyesületi tagság törléséről a vezetőség határozatot hoz, melyet 8 napon belül az érintettel írásban közöl.  Amennyiben ezt követően 15 napon belül a tag, a tagsági díjat megfizeti, illetve egyéb fizetési kötelezettségét teljesíti, úgy tagsága fennmarad, ennek hiányában az egyesület elnöke törli a tagok sorából. A törölt tag a döntéssel szemben panaszt nyújthat be a közgyűlésnek.

(4)  Kizárással szűnik meg annak a tagsága, akit az illetékes egyesületi fegyelmi szerv, az egyesület fegyelmi szabályzatában meghatározott eljárásában, a Kőszegi Sporthorgász Egyesület által kezelt vízterületekről egy évre, illetve azt meghaladóan a horgászattól eltiltással, vagy kizárásbüntetéssel súlyt.

Közösségi munkavégzés

10.§

(1)  Az egyesület ifjúsági és felnőtt éves területi jeggyel rendelkező tagjai, kötelesek minden évben közösségi munkát végezni.

(2)  A vezetőség előterjesztése alapján, a Közgyűlés határozza meg az egyesület érdekében évente elvégzendő közösségi munka módját, mértékét, illetőleg pénzbeli megváltásának rendjét, a tárgyévet követő évben fizetendő díjak, jegyár megállapításakor.

(3)  Az elvégzett közösségi munkákról jegyzőkönyvet kell felvenni, melyről a vezetőség gondoskodik.

(4)A Közgyűlés által meghatározott közösségi munka pénzben való megváltása mindazoknak kötelező, akik a meghatározott munkában nem tudnak, vagy nem akarnak részt venni.

(5)  A Közgyűlés által meghatározott közösségi munka pénzbeli megváltás díja, a tavak körüli munkavégzésekre, fejlesztésekre, halasításra, illetve, az 5.  §. szerinti célok megvalósítására fordítható.

Az egyesület szervei és működésük

11.  §

(l) Az egyesület szervei:

a.) közgyűlés

b.) vezetőség

c.) ellenőrző bizottság

d.) fegyelmi bizottság

e.) jelölőbizottság

(2)  Az (1) bekezdés szerinti szervekbe megválasztani magyar állampolgárt, Magyarországon letelepedett, illetőleg tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgárt lehet, feltéve, ha nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától, illetve a fiatalkorú (18 év alatti) tag csak életkorának megfelelő tisztségre választható.

(3)  A közgyűlés és a vezetőség eseti döntéssel az (1) bekezdésbe foglaltakon túl feladatának ellátása segítésére állandó vagy ideiglenes bizottságot, munkacsoportot hozhat létre.

(4)  A választott szervek és tisztségviselők mandátuma négy év, függetlenül a testületek esetleges ciklus közbeni kiegészítésétől, részleges újraválasztásától.

(5)  A tisztségviselők mandátuma megszűnik:

a.)  lemondással

b.) a közgyűlés visszahívást tartalmazó döntése alapján

c.) a közügyektől eltiltó jogerős bírósági ítélet alapján a jogerőre emelkedés napjától

d.) a tisztségviselő halálával

e.) az egyesületi tagsági jogviszony megszűnésével.

Visszahívás alapja a tisztségviselő alapszabály ellenes tevékenysége, vállalt megbízatásának vétkes nem teljesítése, illetve fegyelmi döntés következménye lehet.

Visszahívást a tagság 15%-ának kezdeményezésére összehívott, vagy soros évi közgyűlésen lehet alkalmazni, bizalmi szavazással.

(6) A tisztségviselők az egyesület érdekében végzett tevékenységük igazolt költségeinek megtérítésére tarthatnak igényt a mindenkori hatályos jogszabályok alapján, továbbá a vezetőség, a választott funkciójuk ellátásáért, évente, díjmentes egyszeri 15 darabos területi engedélyre tarthatnak igényt.

(7) Összeférhetetlenség:

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:22. §-ban meghatározott kizáró és összeférhetetlenségi körülmények, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 61.§ (2) bekezdés i) pontja alapján nem állhat közügyek eltiltásának hatálya alatt a tisztségviselő. Továbbá közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezetvezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be- annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozást nem egyenlítette ki.

Közgyűlés

12.  §

(l) Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés.

(2)  A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az

- alapszabály elfogadása, módosítása

- az egyesület 7 fős vezetőségének, a 3 fős ellenőrző bizottság tagjainak, a 3 fős fegyelmi bizottság tagjainak, és a 3 fős jelölőbizottság tagjainak, 4 évre történő megválasztása, visszahívása, lemondásuk tudomásul vétele,

- az egyesület előző évi tevékenységének, gazdálkodásának, előterjesztett számviteli beszámolójának, szerveinek beszámoltatása, értékelése, megvitatása határozathozatallal, tárgyévi költségvetési terv megtárgyalása, jóváhagyása.

- az egyesületi tagdíj, éves engedélyek, valamint egyéb fizetési kötelezettség, vagyoni hozzájárulás megállapítása, költségvetés elfogadása.

- dönt az egyesülés, szétválás, szövetséghez való csatlakozás, kilépés, kiválás valamint az egyesület megszűnésének ügyében.

- megsemmisíti a vezetőség jogszabályba, vagy alapszabályba ütköző döntését

- eljár a fegyelmi szabályzatban hatáskörébe utalt fegyelmi ügyekben.

- anyagi, erkölcsi elismerésben részesítheti az egyesület tagjait, tisztségviselőit

- az egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés.

- a végelszámoló kijelölése.

- az egyesület által haszonbérben működtetett horgászvizek esetében jóváhagyja a szerződést, meghatározza a horgászat feltételeit, és a horgászat rendjét.

 (3) A közgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

13.  §

(l) Az egyesület évente egy alkalommal rendes közgyűlést tart, melynek helye – a tagok létszámára tekintettel- az egyesület közigazgatási székhelyén lévő más helyiség.

(2) Rendkívüli közgyűlést tart, az egyesület, ha:

a.) az  egyesület  tagságának  15%-az  írásban  az  ülés  céljának,  napirendjének  megjelölésével  kéri. Aláírás gyűjtésekor az aláírók kérhetik adataiknak zártan történő kezelését, melynek hitelesítését az Ellenőrző Bizottság végzi.

b.) az ellenőrző bizottság feladatkörében eljárva azt indokoltnak tartja,

c.) a vezetőség szükségesnek tartja.

d.) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

e.) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

f.) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

A a.)-f.) .pontok alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

(3) A közgyűlés határozatképes, ha az egyesület tagjainak több mint fele jelen van.

(4) Amennyiben a közgyűlést annak határozatképtelensége miatt el kell halasztani, azt az eredeti napirendi pontokkal ugyanazon helyre és napon összehívhatja. A megismételt közgyűlésre legkorábban 30 perc elteltével kerülhet sor.  Ez a közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes.  Erről a tagságot a kiküldött, vagy közzétett meghívóban tájékoztatni kell.

(5) A közgyűlést a (2) bek. a.) - f.) pontja szerinti esetekben az indítványtól számított  30 napon belüli  időpontra az  egyesület  elnöke, akadályoztatása esetén a titkár hívja össze. Együttes akadályoztatásuk, vagy jog, illetve alapszabály-ellenes tevékenységük esetén bármely vezetőségi tag az ellenőrző bizottság elnökének ellenjegyzésével. E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés összehívására az ellenőrző bizottság elnöke is jogosult.

(6) A közgyűlést a napirend megjelölésével úgy kell összehívni, hogy minden egyesületi tag arról az ülést 10 nappal megelőzően tudomást szerezhessen.  A meghívó közlésére az egyesület www.koszegitavak.hu  című honlapján és a kezelésében lévő vízterületeken kihelyezett hirdetőtáblákon kerül sor. A tájékoztatásra további tömegkommunikációs eszközök is igénybe vehetők. A meghívó tartalmazza a közgyűlés helyét, időpontját, a tervezett napirendi pontokat, a napirend kiegészítésének szabályait, valamint a határozatképtelenség esetén, a megismételt közgyűlés (4) bekezdésben írt feltételeit, szabályait.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 5 napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

(7) A közgyűlést az elnök vagy titkár vezeti, tisztújításkor, bizalmi szavazáskor, illetve tisztségviselővel szembeni összeférhetetlenségi eljárás lefolytatásakor, helyi többségi döntéssel a közgyűlés levezetésére bármely tag felkérhető.

(8)  A közgyűlésről az elhangzottak lényegét tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet alkalmanként választott – két jegyzőkönyv hitelesítő jegyez ellen.  A jegyzőkönyv vezetéséről az egyesület titkára gondoskodik.

(9)  A közgyűlés alatt az egyesület kezelésében lévő vízterületeken horgászati tilalom van érvényben.

14.  §

(1)  A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van. Szavazni csak személyesen lehet. A közgyűlés döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az egyesület szerveinek, tisztségviselőinek megválasztása titkos szavazással történik. Választás esetben 3 fős szavazatszámláló bizottságot –egy elnök, kettő tag) kell megválasztani a közgyűlésen jelen lévő tagok közül. A szavazatszámláló bizottság végzi a szavazatok összeszámolását, melynek eredményéről a bizottság elnöke szóban jelentést tesz a közgyűlésnek.

(2)  Titkos szavazást indítványozhat minden egyesületi tag. A kezdeményezésről a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3)  Az egyesület alapszabályának módosításához, egyesüléshez, szétváláshoz valamint szövetséghez való csatlakozáshoz, illetve kiváláshoz a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A határozatképességet minden határozatnál vizsgálni kell.

(4) A közgyűlés határozatait a „Határozatok Könyve” nyilvántartásba kell foglalni, amely tartalmazza

- a határozat számát,

- a határozat tartalmát,

 -a határozat időbeli hatályát,

(5) A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója élettársa a határozat alapján

a.) Kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b.) Bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás

(6) A Közgyűlés határozatait a vezetőség a döntés időpontját követő 30 napon belül közli az érintettekkel az egyesület honlapján (www.koszegitavak.hu) vagy e-mailben, vagy postai úton.

Vezetőség

15.§

(1)  Az egyesület általános hatáskörű ügyintéző szerve a vezetőség.

(2) Vezetőségi tag az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak

(3) A vezetőség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

(4)  A vezetőség:

- előkészíti, összehívja a közgyűlést

- irányítja, szervezi az egyesület folyamatos működését

- gondoskodik a közgyűlés határozatának végrehajtásáról

- dönt minden olyan kérdésben, ami nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe

- felelős az egyesület szabályszerű gazdálkodásának megszervezéséért

- megbízhat, arra szakosodott szervezetet, vállalkozást az egyesület, könyv és számviteli feladatainak ellátására

- határozattal, erkölcsi és - egy naptári évben - legfeljebb 20.000.-Ft értékhatárig terjedő anyagi, természetbeni elismerésben részesítheti az egyesület arra érdemes tagjait, valamint a 10.§-ban foglalt közösségi munkavégzésben kitűnteket.

- az egyesületben tartósan kiemelkedő munkát végző tagokat, állami, önkormányzati, szövetségi kitüntetésre terjeszti fel.

- az országos horgászrendtől eltérően kíméleti időt, kíméleti területet állapíthat meg az egyesület vízterületein,

- meghirdeti az egyesületi sporthorgász és halfogó versenyeit

- kijelöli az egyesületet képviselő versenycsapatokat

- eljár a fegyelmi bizottság - közgyűlési hatáskörbe nem tartozó – határozataival, illetve az elnök tagfelvételi ügyben hozott döntésével szemben benyújtott fellebbezések ügyében 15 napon belül határozatot hoz.

- kérelmezi a területileg illetékes halgazdálkodási hatóságnál a hivatásos és társadalmi halőrök megbízatását, indokolt esetben a megbízatás visszavonását.

- megbízza az egyesület vízterületein ellenőrzésre jogosultakat, indokolt esetben a megbízatásukat visszavonja

-  Előre meghatározott időpontokban és helyen, rendszeresen ügyfélfogadást tart, a horgászokkal való kapcsolattartás, jegyváltás, egyéb ügyintézés érdekében.

- a 6.  §. (4) bekezdésében foglalt jogok gyakorlására, a beérkező panaszokra, javaslatokra, szóban vagy 15 napon belül kérelemre írásban kell válaszolni.

(5)  A vezetőség üléseit szükség szerint, de legalább évi négy alkalommal tartja.

(6)  A vezetőség az egyesület életét jövőjét meghatározó döntések előkészítésére kibővített vezetőségi ülést tart, amelyre az összes tisztségviselőt, halőrt meghívja, szakértők tevékenységét veheti igénybe.  A döntéshozatalban a meghívottak szavazati joggal nem rendelkeznek.

(7)  A vezetőség ülésein az Ellenőrző Bizottság elnöke és a Fegyelmi Bizottság elnöke állandó meghívottként tanácskozási joggal vesz részt, személyüket bármely bizottsági tag képviselheti.

(8)  A vezetőség üléseit az elnök, akadályoztatása esetén a titkár hívja össze.

(9)  A vezetőség határozatképes, ha tagjainak több mint fele az ülésen megjelent.  Határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg.  Titkos szavazást kezdeményezhet minden vezetőségi tag, melyről a vezetőség egyszerű szótöbbséggel dönt. Vezetőségi ülésekről jegyzőkönyv készül.

(10)  A vezetőség gondoskodik minden beérkező, és kimenő, valamint helyben keletkezett iratok folyamatos iktatásáról, megőrzéséről.

16.  §

(1) Az egyesület vezetőségének hét tagja van:

- Elnök

- Titkár

- Gazdasági felelős

- Ifjúsági és versenyfelelős

- Környezetvédelmi felelős

- Tógazda

- Tógazda

(2)  Az egyesület elnöke:

- a bankszámla feletti rendelkezés kivételével önállóan képviseli az egyesületet

- dönt a tagfelvételről

- levezeti a vezetőség üléseit

- eseti megbízást ad a vezetőség tagjainak az egyesület képviseletére

- kapcsolatot tart az együttműködő szervekkel, helyi önkormányzattal, a hatóságokkal, sporthorgász szövetséggel és más egyesületekkel, civil szervezetekkel.

- irányítja, ellenőrzi, szervezi a vezetőség és közgyűlés határozatainak végrehajtását, az egyesület működését

- kötelezettséget vállalhat a költségvetési előirányzatok betartásával és utalványozza a kifizetéseket .

- az elnök gyakorolja az utalványozási jogot azon kifizetések esetében, melyek az elnök személyét, gazdasági érdekeltségeit nem érintik. 

- Bankszámla feletti rendelkezés jogát az elnök és a gazdasági felelős, az elnök és a tiktár, valamint a titkár és a gazdasági felelős egyidejű aláírásával gyakorolják.

(3) Az egyesület titkára

-  Az elnököt munkájában a titkár segíti, aki az elnököt akadályoztatása, távolléte esetén teljes jogkörrel helyettesíti

-  az elnök személyét, érdekeltségeit érintő kifizetéseket a titkár utalványozza.

- szervezi az egyesületi rendezvényeket.

- szükség szerint testületi előterjesztést készít

- gondoskodik a közgyűlések, illetve vezetőségi ülések jegyzőkönyveinek elkészítéséről, azok 15 napon belüli hitelesítéséről, és egy példány átadásáról az ellenőrző bizottság részére.

- irányítja, illetve ellátja az egyesület adminisztratív tevékenységét

(4)  Az egyesület gazdasági felelőse:

- Ellátja az egyesület, gazdálkodásának lebonyolításával kapcsolatos feladatokat.

- Gondoskodik a készpénzforgalom szabályszerűségéről, a pénzügyi bizonylatok kezeléséről, a könyvelő vállalkozás részére történő átadásról.

- Felelős a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás, érvényesítés szabályainak külön szabályzat szerinti megvalósításáért, szabályzatok elkészítéséért és karbantartásáért. 

- Biztosítja az egyesületi vagyontárgyak leltár szerinti nyilvántartását.

- Az előirányzat felhasználás, illetve egyéb szabálytalanság esetén köteles jelzéssel élni a vezetőség felé.

-Előkészíti az egyesület költségvetését és tárgyévi beszámolót a közgyűlés elé terjeszti.

(5) Az ifjúsági és verseny versenyfelelős:

-  Előkészíti, megszervezi az egyesületi versenyeket, gondoskodik azok színvonalas lebonyolításáról.

- Segíti a gyermek és ifjúsági horgászok szakismereteinek gyarapítását, közreműködik társ egyesületek rendezvényeinek közös megszervezésében, az egyesületi képviselet megvalósításában.

-  Az évet záró közgyűlésen beszámolót tart.

(6) A környezetvédelmi felelős:

-  Koordinálja egyesület kezelésében lévő vízterületekkel kapcsolatos környezetvédelmi munkáikat.

-  A vízmintavételek megrendeléséről gondoskodik, a mintavételeknél jelen van

-  Az elpusztult haltetemek szakszerű elszállítását megszervezi.

-  Az évet záró közgyűlésen beszámol az egész évi tevékenységéről.

(7)  Tógazdák

- A környezetvédelmi felelős egyetértésével szervezik, irányítják, végzik az egyesület kezelésében lévő vízterületek környezetének karbantartását.

- Figyelemmel kísérik az egyesület kezelésében lévő vízterületek vízszintjét, a tóparti tárgyak zsilipek, padok, asztalok, hulladékgyűjtők állapotát, a partok tisztaságát, a halhullást.

- Részt vesznek a telepítéseken.

(8) A vezetőségi tagok az alapszabályban meghatározott feladataikat önállóan látják el. A feladatellátást az elnök, vagy a titkár a vezetőség más tagjai között megoszthatja. A vezetőség tagjai más feladatait nem vonhatják el.

(9) A vezetőségi tag tartós akadályoztatása esetén az elnök írásbeli meghatalmazással kijelöli a helyettesítő vezetőségi tagot.

Ellenőrző Bizottság

17.  §

(l)Az egyesület és szervei, tisztségviselői jog és alapszabályszerű tevékenységének, a gazdálkodás szabályszerűségének felügyeletét, ellenőrzését az ellenőrző bizottság látja el.

(2) Az ellenőrző bizottságnak elnöke és két tagja van, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

(3) A bizottság tagjai, továbbá közeli hozzátartozói egyidejűleg nem tölthetnek be az egyesületben más választott tisztséget, nem vehetnek részt az egyesület gazdálkodásának, adminisztratív tevékenységének lebonyolításában.

(4) A bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van.  Két fő esetében egyhangú döntéssel hozzák meg határozatukat.

(5) A bizottság működési rendjét, ellenőrzéseinek módját maga állapítja meg. Ellenőrzéséhez, vizsgálatához indokolt esetben szakértőt vehet igénybe. vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

(6) A bizottság jog, illetve alapszabálysértés esetén felhívja a felelőst a jog és szabályszerű állapot helyreállítására, szükség szerint tájékoztatja a vezetőséget, közgyűlést. Amennyiben a jog és (vagy) alapszabálysértés megszüntetésére más mód nincs a 13. § (2) bek. b. pontja szerint kezdeményezi a rendkívüli közgyűlés összehívását. Amennyiben a közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az ellenőrző bizottság elnöke köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

(7) A bizottság évente beszámol a közgyűlésnek ellenőrzési tapasztalatairól, megállapításairól.

(8) A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

(9) Nem lehet a felügyelőbizottság tagja az,

a./ akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn,

b./ aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

c./ a szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

d./ a szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott alapcél szerinti juttatást.

Fegyelmi Bizottság

18.  §

(l) Az egyesületi élet és a horgászrend szabályainak megsértése esetén a fegyelmi eljárást az egyesület fegyelmi bizottsága folytatja le.

(2) A fegyelmi bizottságnak elnöke és két tagja van, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

(3) A bizottság tagjai egyidejűleg nem tölthetnek be az egyesületben más választott tisztséget.

(4) A fegyelmi bizottság határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van.  Két fő esetében egyhangú döntéssel hozzák meg határozatukat.

(5) A fegyelmi bizottság évente beszámol a közgyűlésen tapasztalatairól, az egyesület fegyelmi helyzetéről.

(6) A fegyelmi eljárás lefolytatására a Kőszegi Sporthorgász Egyesület mindenkor hatályos Fegyelmi Szabályzatát kell alkalmazni.

(7) Fegyelmi eljárás szabályszerű, törvényes lefolytatásáért, adat és személyiségvédelmi előírások betartásáért fegyelmi, büntetőjogi felelősséggel tartoznak.

Jelölő Bizottság

19.§

(1)  A bizottságnak három tagja van.

(2)  Tevékenységével előkészíti az egyesület szerveinek és a tisztségviselőinek megválasztását.  A tagok javaslatait összesítve terjeszti a közgyűlés elé.  Minden jelöltnek nyilatkoznia kell, a bizottságnak, hogy a jelölést vállalja-e.

Halászati őrzés és védelem

20. §

(1) Az egyesület vízterületein a jogszabályokban meghatározottak szerinti halászati őrzést végez hivatásos és társadalmi halőrökön keresztül.  Az egyesület tulajdonának és az egyesület kezelésében lévő területek természeti és környezeti védelme érdekében azok őrzését ellenőrök útján végzi.

(2) Az egyesület részéről ellenőrzésre jogosultak az általa kezelt területeken, a hivatásos - és társadalmi halőrök, az egyesület tisztségviselői, valamint a vezetőség által megbízott személyek.

Egyesület gazdálkodása

21.§.

(l) Az egyesület működéséhez szükséges pénzeszközöket a következő forrásokból biztosítja:

- tagdíjakból

- vagyoni hozzájárulásokból

- jogi személyek hozzájárulásaiból

- pályázatokból

- adományokból

- alapítványi támogatásból

- gazdasági-vállalkozási tevékenységből

- állami- és területi horgászjegy értékesítési bevételei

- egyéb célszerinti bevételek

(2) Egyesület kiadásai:

- Alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó költségek.

 -Gazdasági-vállalkozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek,

- A civil szervezet működési költségei.

- Egyéb költségek.

(3) Az Egyesületnek az alapcél szerinti tevékenységéből, illetve gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. Az Egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző évi gazdálkodásról szóló beszámolót az elnök terjeszti a Közgyűlés elé jóváhagyás végett.

(4) Az egyesület gazdálkodásáról a vezetőség, gazdasági vezető évente beszámol a költségvetés végrehajtásáról, egyidejűleg beterjeszti a tárgyévi költségvetést.

(5) Az egyesület könyvelését szakosított vállalkozás, vagy gazdálkodó szervezet végzi az egyesület vezetőségének megbízása alapján.

(6) Az egyesület közgyűlése, az előző évi gazdálkodásáról szóló (mindenkor hatályos számvitelről szóló törvény, valamint végrehajtására kiadott rendeletek szerint készítendő) számviteli beszámolót (egyszerűsített beszámoló) a tárgyévet követő május 31-ig megtárgyalja, és elfogadja.

(7) Az egyesület jogutód nélkül történő megszűnése esetén, az egyesület vagyona, a megszűnést kimondó közgyűlés által meghatározott módon, tagsági viszonnyal rendelkezők között osztható fel.

Az egyesület megszűnése:

21/A.§

(1) Az Egyesület megszűnik jogutódlással - ha az egyesület egy másik egyesülettel egyesül, összeolvad, beolvad .

(2) Jogutód nélküli megszűnéssel:

- a közgyűlés az egyesület feloszlásáról határoz,

- az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

- a bíróság feloszlatja

- a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti vagy megállapítja megszűnését

- a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti és az Egyesületet a nyilvántartásból törlik.

(3) Az a) - c) pontban foglalt esetben végelszámolási eljárást, a d) - e) pontban foglalt esetekben pedig kényszer-végelszámolást kell lefolytatni.

(4) Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesületvezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

(5) A Közgyűlés nem dönthet az Egyesület feloszlásáról, ha az egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy az egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.

Vegyes és záró rendelkezések

22.§

(1) Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény, valamint a polgári törvénykönyv előírásait kell alkalmazni.

(2) Jelen alapszabályt a 2007. június 3-án megtartott közgyűlés megtárgyalta és elfogadta.  Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 2004-ben elfogadott többször módosított egyesületi alapszabály.

(3) Az alapszabály a bírósági nyilvántartásba vétellel lép hatályba.

Az egységes szerkezetbe foglalt jelen Alapszabály szövegét az Egyesület Közgyűlése a 2016. november 19. napján megtartott ülésén, az 1 /3 - 1 /2016 számú határozatával fogadta el.

Kőszeg 2016. november 19.

                                                                                           Kelemen Péter sk

                                                                                                 elnök

Az alapszabály egységes szerkezetbe foglalat szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján, annak  hatályos tartalmának.

Kőszeg, 2016.november 19.

                                                                                              Kelemen Péter sk

                                                                                                     elnök

Fegyelmi szabályzat

on . Beküldve: Fegyelmi szabályzat

KŐSZEGI SPORTHORGÁSZ EGYESÜLET

FEGYELMI SZABÁLYZATA

(2014. MÁRCIUS 03-tól hatályos állapot)

A horgászattal kapcsolatos jogszabályok és egyéb rendelkezések érvényre juttatása, érdekében, a fegyelmi vétséget elkövetők felelősségre vonásának módjára és mértékére az egyesület közgyűlése az alábbi szabályzatot fogadja el:

1.§.

A FEGYELMI ELJÁRÁS CÉLJA

A fegyelmi eljárás célja a horgászatra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, az alapszabály, az egyesület testületi szervei által megállapított horgászrendek, szabályok, a társadalmi együttélés szabályai megtartásának, valamint a szervezeti élet tisztaságának biztosítása, illetve a cselekménnyel arányban álló elmarasztalással az elkövető egyesületi tag és horgászati tagság visszatartása hasonló magatartástól.

2.§.

FEGYELMI VÉTSÉGEK

Fegyelmi vétséget követ el az egyesületi tag:

a) aki ellen halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) összefüggő szándékos bűncselekmény miatt a bűnüldöző, illetve igazságügyi szervek jogerős marasztaló határozatot hoztak;

b) akit halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) kapcsolatos cselekményért az illetékes hatóság jogerősen halgazdálkodási vagy halvédelmi bírsággal sújtott, illetve akit a horgászattal összefüggő környezet- és természetvédelmi szabálysértés elkövetésében jogerősen vétkesnek találtak;

c) akit a halászattal és horgászattal, illetőleg a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok megsértésében a halászati őrök, társadalmi halőrök, ellenőrzésre jogosultak tetten értek és az arra illetékes szabálysértési hatóságnál eljárást kezdeményeztek,

d) aki a vízhasznosító egyesületek, horgászszervezetek által megszabott és közzétett horgászrendi előírásokat megszegi,

e) aki az egyesületi alapszabály, a választott szervek határozatai, a társadalmi együttélés szabályai ellen vét, vagy az egyesülete, horgászszervezete alapszabályszerű működését veszélyezteti,

f) aki, mint a választott testület tagja vagy megbízott tisztségviselő kötelességét felróható okból nem teljesíti, illetve kárt okozóan elhanyagolja;

g) aki az egyesülettel szemben fennálló anyagi és természeti kötelességeit az előírt határidőn belül nem teljesíti, illetve a fegyelmi szerv idézésére a fegyelmi tárgyaláson, mint elkövető vagy tanú, kellő indok nélkül nem jelenik meg, vagy ott rosszhiszeműen valótlant állít.

h) aki az ellenőrzést végző személynek a személyét igazoló okmányát, a horgászathoz szükséges  okmányait, felszólításra  nem adja át. A kifogott halat, gyanú esetén a táskáját, bottartó zsákját, járművét nem hajlandó megmutatni.

i) aki a vezetőség részére fenntartott, a horgászok informálására szolgáló hirdető táblára bármilyen írást kirak, vagy fontos információközlő lapot leszed.

3.§.

FEGYELMI BÜNTETÉSEK

/1/ Fegyelmi büntetések:

a) írásbeli figyelmeztetés,

b) az egyesület vizein a horgászattól való meghatározott idejű eltiltás, mely korlátozható a területi engedély, napijegy használatára, váltására.

c) az eljáró egyesületben a tagsági jogok meghatározott ideig való felfüggesztése,

d) kizárás.

/2/ Az egyesület választott testületének tagja, illetőleg megbízott tisztségviselője által elkövetett a 2. §. f.) pontja szerinti fegyelmi vétség esetében a fegyelmi büntetések mellett, indítványozni lehet az eljárás alá vont személy tisztségéből való visszahívását.

/3/ A 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti horgászattól való eltiltás fegyelmi büntetés leghosszabb időtartama három év.

/4/ A 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti a tagsági jogok felfüggesztése fegyelmi büntetés leghosszabb időtartama két év.

/5/ A 3. § (1) bekezdése alapján kiszabható büntetés végrehajtása – rendkívüli méltánylást érdemlő esetben – legfeljebb kétévi próbaidőre felfüggeszthető. Nem kerülhet sor azonban felfüggesztésre, ha kirótt büntetés időtartama az egy évet meghaladja. Ha a próbaidő eredményesen telt el, a büntetés hatályát veszti.

/6/ Amennyiben azonban a fegyelmi eljárás alá vont tag a próbaidő alatt újabb fegyelmi vétséget követ el és emiatt újabb fegyelmi büntetés kiszabására kerül sor, ebben a határozatban el kell rendelni a korábban kiszabott, de próbaidőre felfüggesztett büntetés végrehajtását is.

4.§.

HATÁSKÖRÖK

/1/ Az egyesület fegyelmi szervei:

a) fegyelmi bizottság,

b) vezetőség,

c) közgyűlés.

/2/ Az egyesület fegyelmi szerveinek hatáskörébe tartozik minden fegyelmi vétség elbírálása, a 14. §- ban foglalt kivétellel.

/3/ A tisztséget be nem töltő egyesületi tagokkal szembeni fegyelmi ügyekben első fokon az egyesület fegyelmi bizottsága, másod fokon a vezetőség jár el.

/4/ Fegyelmi Bizottság tagjainak fegyelmi ügyében első fokon az egyesület vezetősége, másod fokon a közgyűlés jár el.

/5/ Vezetőség és az Ellenőrző Bizottság tagjainak fegyelmi ügyeiben a közgyűlés jár el.

/6/ Fegyelmi ügyekben a fegyelmi bizottság, vezetőség Alapszabályban, illetve a Fegyelmi Szabályzatban előírt kötelezettségeit nem teljesíti, működésének feltétele nem áll fenn, fegyelmi bizottság esetében első fokon az egyesület vezetősége, másod fokon a közgyűlés, vezetőség esetében a közgyűlés jár el

5.§.

ELLENŐRZÉSRE JOGOSULT SZEMÉLYEK

/1/ Az egyesület kezelésében lévő zárt vizeken illetve azok partján ellenőrzésre jogosultak:

a) jogszabályok által felhatalmazott vagy megbízott személyek,

b) az egyesület vezetősége, tisztséget betöltő tagjai az egyesület alapszabályban foglaltak szerint.

/2/ Az 5. § (1) bekezdés a) pontjában megbízott személyek, hatóság által kiállított ellenőrzésre jogosító igazolvánnyal rendelkeznek.

/3/ Az 5. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt személyeket a vízhasznosítónak kell ellátni ellenőrzésre jogosító igazolvánnyal.

/4/ Az 5. § (3) bekezdésben meghatározott igazolványnak tartalmaznia kell:

a) az ellenőrzéssel megbízott személy nevét;

b) személyi azonosító okmány megnevezését, számát;

c) egyesület, vízterületek megnevezése, víztérkódja,

d) egyesületben betöltött tisztségét,

c) az igazolvány érvényességi idejét;

d) a kiállító egyesület bélyegzőjét;

e) a kiállító aláírását;

f) a kiállítás dátumát.

/5/  Az ellenőrzést végzőnek az ellenőrzéskor az erre jogosító igazolványát  magánál kell tartania, és azt ellenőrzésekor felmutatni köteles.

/6/ Az egyesület által megbízott halászati őr jogosult, az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására. A megbízott halászati őr (fentieken túlmenően), valamint a társadalmi halőr az egyesület halgazdálkodási vízterületein és annak partján jogosult a mindenkor hatályos halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvényben valamint annak végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott ellenőrzési feladatok végrehajtására.

/7/ Az 5. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt ellenőrzésre jogosult személyek az egyesület halgazdálkodási vízterületein és annak partján jogosultak a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvényben valamint annak végrehajtására kiadott jogszabályokban, továbbá az egyesület horgászrendjében meghatározottak betartatására, jogsértő cselekmények megakadályozására. E tevékenységük keretében jogosultak:

a) a halfogásra jogosító okmányok ellenőrzésére, átvételére,

b) halászati, horgászati jogsértés gyanúja esetén a halfogásra jogosító okmányok visszatartására a halászati őr, vagy társadalmi halőrnek történő átadásáig, illetve bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja esetén a halfogásra jogosító okmányok visszatartására a halászati őr vagy a rendőrség megérkezéséig,

c) a kifogott hal fajának, méretének, tömegének ellenőrzésére, valamint halászati, horgászati jogsértés gyanúja esetén a hal visszatartására a halászati őr, vagy társadalmi halőr megérkezéséig.

AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA

6. §

/1/ A fegyelmi eljárást kezdeményezheti:

a) az 5. § (1) bekezdés a), b) pontjaiban megjelölt ellenőrzésre jogosult személyek;

b) vízhasznosító, területi engedélyt kibocsátó szervezet;

c) megalapozottan, bizonyítékokkal alátámasztottan bármely más horgász;

d) a halászati, a vízügyi, a környezetvédelmi, a természetvédelmi és más hatóságok.

/2/ Fegyelmi eljárás csak egyesületi tag ellen és kizárólag írásban rendelhető el. Az értesítésben részletesen ismertetni kell vele szemben az általa elkövetett fegyelmi vétséget.

/3/ Elrendelésre jogosultak: az illetékes egyesület elnöke, vezetősége tagjai vagy közgyűlése.

/4/ Az egyesület elnöke (akadályoztatása esetén a vezetőség tagjai) a tudomására jutott fegyelmi vétségek kivizsgálásáról vagy a fegyelmi eljárás elrendeléséről – tudomására jutását, illetve az írásos anyag kézhezvételét követően 8 napon belül gondoskodni köteles. Ha a horgászegyesület tagja a 2. §-ban foglalt cselekményeket követte el, az egyesületi fegyelmi eljárás megindítása kötelező. A 2. §-ban írtak elkövetésének alapos gyanúja esetén, indokolt esetben a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult szerv a fegyelmi ügy jogerős befejezéséig terjedő időre felfüggesztheti a fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsított személy tisztségének betöltését, illetve az adott vízre (egyesületi vízre vagy a fegyelmi vétséget kezdeményező vízhasznosító vízére) vonatkozó horgászati jogát.

ELÉVÜLÉS

7. §

Ha a fegyelmi vétség elkövetése óta több mint egy év, vagy ha az eljárás elrendelésére hivatott személy vagy szerv tudomására jutásától három hónap eltelt, fegyelmi eljárás nem indítható, kivéve, ha az ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás indult. Ez utóbbi esetben az egy év elévülési idő a büntető vagy szabálysértési eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedését követő napon kezdődik.

A FEGYELMI SZERVEK MŰKÖDÉSE

8. §

A fegyelmi bizottság határozatképes, ha az ügy tárgyalásán a szerv tagjaiból 3 fős bizottság esetén teljes létszámban, de nyomos indokkal távol lévő tag esetében két fő, míg több fős fegyelmi szerv esetén a tagok több mint fele jelen van.

Nem járhat el konkrét ügyben a fegyelmi szerv tagjaként a sértett, továbbá aki a fegyelmi eljárás alá vont tagnak, avagy sértettnek egyenes ágbeli rokona, házas- vagy élettársa, vagy testvére, illetve aki az eljárás alá vont taggal vagy sértettel munkajogi alá- vagy fölérendeltségi, vagy egyéb függőségi kapcsolatban áll. Nem működhet közre a fegyelmi bizottság tagjaként az sem, akitől az ügyben tárgyilagos megítélése egyéb okból (elfogultság) nem várható.

A másodfokú eljárásban nem vehet részt az, aki a felülvizsgált határozat meghozatalában, illetőleg – vizsgálóként – az azt megelőző eljárásban részt vett.

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

9. §

/1/ A fegyelmi bizottság elnöke gondoskodik az eljárás szabályszerű lefolytatásáról. Bonyolultabb ügyekben a tényállás tisztázása céljából a bizottság tagjai közül vizsgálóbiztost jelölhet ki, vagy a kivizsgálást maga is foganatosíthatja.

/2/ Az bizottság elnöke a fegyelmi ügy tárgyalását az iratok beérkezésétől számított 30 napon belül köteles kitűzni, vagy – szükség esetén – annak kivizsgálását elrendelni. A kivizsgálás legfeljebb 30 napig tarthat.  A bizottság az iratok beérkezésétől számított 60 napon belül köteles érdemi határozatot hoznia.

/3/ A fegyelmi bizottság elnöke, ha az ügyben más hatósági szerv megkeresése, illetve az adott ügy elbírálásához más hatósági szerv jogerős döntése szükséges fegyelmi eljárást felfüggesztheti. Az eljárás felfüggesztéséről a fegyelmi ügyben érintett személyt értesíteni kell. Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor az ügyintézési határidő kivételével, újra kezdődik.

/4/ Az eljárás alá vont tagot tértivevényes ajánlott levélben, vagy más igazolt módon, azzal a figyelmeztetéssel kell a kitűzött tárgyalásra megidézni, hogy távolmaradásával a tárgyalás megtartását nem akadályozza, bizonyítékait, tanúit legkésőbb a kitűzött tárgyaláson bejelentheti, illetve tanúit magával hozhatja.

/5/ Ha az elkövető a terhére rótt fegyelmi vétség elkövetését az ellenőrzés során elismerte és ezt a feljelentésen aláírásával tanúsítja, a bizonyítási eljárást mellőzni lehet, így az illetékes fegyelmi szerv, tárgyalás tartása nélkül hozhatja meg határozatát. Az elkövető elismerésének hiányában is mellőzni lehet a bizonyítási eljárást csekélyebb jelentőségű fegyelmi vétségek esetén, ha a feljelentést hivatalos személy (rendőr, halászati őr, társadalmi ellenőr stb.) tette és a fegyelmi vétség elkövetését rajta kívül legalább egy tanú aláírása bizonyítja.

/6/ Az illetékes fegyelmi szervek kötelesek alkalmazni a fegyelmi szabályzat mellékletében meghatározott egyes konkrét fegyelmi vétségeknél alkalmazandó előírt büntetési tételeket (eltiltási időket).

/7/ Azok közül, akiknek a tárgyaláson való meghallgatása szükséges az egyesület tagjai – a felmerülő költségek megtérítése mellett – megidézhetők, mások pedig meghívhatók. Az idézés kézhezvétele és a tárgyalás megtartása közötti minimális határidő nyolc nap.

/8/ A fegyelmi ügyekben tartott tárgyalások nyilvánosak a tagság előtt. Az elkövető kérésére, vagy ha azt erkölcsi okok indokolják zárt tárgyalás rendelhető el.

/9/ A tárgyalást az elnök nyitja meg, vezeti és gondoskodik a rend fenntartásáról. Azt, aki a tárgyalás rendjét közbeszólásával vagy egyébként megzavarja, a teremből – figyelmeztetés után – kiutasíthatja és ellene az elrendelésre jogosult szervnél vagy személynél fegyelmi eljárást vagy a szükségesnek látszó intézkedést kezdeményezheti. Az elnök megállapítja a tárgyalás megtartásának szabályszerű feltételeit, számba veszi a megjelenteket, felveszi az eljárás alá vont tag személyi adatait, tisztázza az esetleges elfogultsági körülményeket. Elfogultsági kifogás előterjesztése estén, a kifogásolt tag nyilatkozata, valamint az esetleges bizonyítás felvétele után – a kifogásolt tag és az eljárás alá vont személy távollétében – a szerv kellő indoklással dönt az elfogultsági indítvány elfogadásáról vagy elvetéséről. Ezután következik az ügy ismertetése, majd az elnök meghallgatja az eljárás alá vont tagot, akihez a szerv tagjai is intézhetnek kérdéseket. Ezután kerül sor a szerv által szükségesnek tartott bizonyítás felvételére.

/10/ Ha az eljáró fegyelmi szerv úgy ítéli meg, hogy a határozathozatalhoz elegendő alap áll rendelkezésre, a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja és a további esetleges bizonyítékok vizsgálatától eltekint. A szerv a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli és az ezen alapuló meggyőződése alapján állapítja meg a tényállást. A közgyűlés által lefolytatott fegyelmi eljárást az elnök, érintettsége esetén a titkár, vagy a közgyűlés által felkért személy vezeti, a fegyelmi határozatot a taggyűlés szótöbbséggel hozza. A közgyűlés döntésével szemben a marasztalt személy bírósághoz fordulhat.

A HATÁROZAT

10. §.

/1/ A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek az eljáró szerv nevét, a jegyzőkönyvvezető és a hivatalból megjelenő más személyek nevét, az eljárás alá vont tag nevét lakcímét, foglalkozását, egyesületének nevét, horgászigazolványának és állami horgászjegyének számát, esetleges viselt tisztségét, az eljárás alá vont tag érdemi nyilatkozatát a terhére rótt fegyelmi vétség tekintetében, védekezését, a tanúk vallomásának lényegét és az itt elhangzott indítványokat kell tartalmaznia.

/2/ A jegyzőkönyvet az eljáró szerv tagjai és – amennyiben a jegyzőkönyvet nem a szerv valamelyik tagja vezeti – a jegyzőkönyvvezető írja alá.

/3/ A bizottság zárt ülésén hozza meg határozatát, amelyet a bizottság elnöke azonnal kihirdet vagy a kihirdetésre legfeljebb nyolc napon belül újabb határnapot tűz ki.

/4/ Ha az eljáró szerv a bizonyítási eljárás során azt állapítja meg az eljárás alá vont személyről, hogy:

a) a terhére rótt cselekmény nem fegyelmi vétség;

b) a terhére rótt cselekményt nem követte el,

c) a terhére rótt cselekmény elkövetése megnyugtató módon nem bizonyítható;

d) a terhére rótt fegyelmi vétség elévült

az eljárást megszünteti.

/5/ A határozatot írásba kell foglalni. A határozat három részből áll. Az első rész az eljáró szerv megjelölését, az ügy számát, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, egyesületének nevét, esetleges viselt tisztségét, horgászigazolványának és állami horgászjegyének számát, a tárgyalás helyét és idejét tartalmazza. A határozat második – rendelkező – részének az eljárás alapját, a fegyelmi ügyben hozott érdemi döntést és a fellebbezési jog tekintetében nyújtott tájékoztatást kell megjelölni.

Emellett rendelkezni kell:

a) az eljárás megszüntetése esetén az esetleg korábban bevont, kizárólag az eljáró egyesület vízére érvényes területi engedély, illetve a korábban bizonyítékként elvett, az elkövetéshez használt eszközök visszaadása felől;

b) elmarasztaló határozat esetén:

- az egyesület vízterületére érvényes területi engedély visszaadása felől, ha azt korábban tévesen vonták be, illetőleg ha a területi engedély visszavonása a kiszabott büntetésnek nem velejáró következménye;

- a területi engedély visszavonása felől, ha a 3. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott büntetést alkalmazták;

- annak az időszaknak a kiszabott – hónapokban vagy években megállapított – büntetésbe való beszámítása felől, amely időszakban az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban érintett jogát valamely előzetes intézkedés (pl. a területi engedély bevonása) folytán ténylegesen nem gyakorolhatta;

- a büntetés próbaidőre történt felfüggesztésével összefüggésben a próbaidő eredménytelen elteltének jogkövetkezményére való figyelmeztetés iránt;

- az eljárás alá vont egyesületi választott testületi tag, illetőleg megbízott tisztségviselő tisztségéből való visszahívásának indítványozása felől, ha azt a fegyelmi szerv indokoltnak tartja;

- a korábban bizonyítékként elvett, elkövetéshez használt eszközök visszaadása felől, ha az egyesület, a vízhasznosító, a fegyelmi szerv nem kezdeményezi a halászati vagy más, rendőrségi vagy szabálysértési hatóság eljárását.

A határozat harmadik – indoklási – része a fegyelmi szerv által megállapított tényállást, a bizonyítékok megjelölését, azok mérlegelését, lényegében a szerv meggyőződésének indokait, továbbá a súlyosbító és enyhítő körülményeket tartalmazza.

/6/ Az indoklást is tartalmazó határozatot az eljárás alá vont taggal a kihirdetéskor kell átvetetni vagy 8 napon belül igazolt módon részére meg kell küldeni. Határozatot, az eljárást kezdeményező és elrendelő szervnek vagy személynek szintén, 8 napon belül igazolt módon meg kell küldeni.

/7/ Az elsőfokú határozat fellebbezés hiányában a kézbesítést követő tizenhatodik napon, ha pedig a fellebbezésre jogosultak az elsőfokú határozat kihirdetése után fellebbezésről valamennyien lemondtak, a lemondáskor jogerőre emelkedik. A jogerős fegyelmi határozatot a fegyelmi szerv elnöke jogerősítő záradékkal látja el.

/8/ Ha a 3. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a horgászt nem az egyesület, hanem az eljárást kezdeményező vízhasznosító területéről tiltották el, a határozat egy példányát meg kell küldeni ezen hasznosítónak is.

/9/ A 3. § (1) bekezdésének d) g) pontjában meghatározott fegyelmi büntetéseket a határozat jogerőre emelkedése után haladéktalanul be kell jegyezni az eljárás alá vont személy egyesületi tagnyilvántartó kartonjára. A bejegyzésben dátumszerűen fel kell tüntetni a fegyelmi büntetés hatályának első és utolsó napját.

/10/ A hónapokban, illetőleg években megállapított fegyelmi büntetés kezdő napja az a nap, amelytől kezdődően az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban megjelölt jogát ténylegesen nem gyakorolhatta. Ha tehát pl. az eljárás során felfüggesztették az elkövetőnek az egyesület vízén és az eljárást kezdeményező vízhasznosító vízén a horgászathoz való jogát és területi engedélyét is bevonták, a bevonást követő idő is beszámít a jogerős fegyelmi határozatban megállapított időtartamba. Amennyiben viszont az eljárás során ilyen intézkedésre nem került sor, a fegyelmi büntetés letöltése akkor kezdődik, amikor a jogerős határozat alapján az elkövetőt ténylegesen is megfosztják a joggyakorlás lehetőségétől.

Az eljáró egyesület vízterületén a horgászattól való eltiltás nem érinti az állami horgászjegy váltásának törvényi szabályozottságát. Tehát az egyesületnek joga van akár több évig is az egyesület vízéről való eltiltáshoz, ami nem az állami horgászjegy váltásának lehetőségét érinti (ebben az ügyben csak a halászati hatóság rendelkezhet), hanem kizárólag az adott víz területi engedélyének megváltási korlátozását.

/11/ A (9) bekezdésben meghatározott bejegyzést – ha arra lehetőség van – a másodfokú határozatot hozó fegyelmi szerv határozatának kihirdetése után azonnal bevezetik az elkövető tagnyilvántartó kartonjára és egyben bevonják a meghatározott okmányokat is. Amennyiben erre nincs lehetőség –mert pl. az elkövető nem jelent meg a tárgyaláson – ezeket az intézkedéseket a jogerős határozat kézhezvétele után az ügyben első fokon eljárt fegyelmi szerv köteles megtenni, illetve ha a fegyelmi határozat első fokon jogerőre emelkedett az e bekezdésben szabályozott kötelezettség az elsőfokú határozatot hozó fegyelmi bizottságot valamint az egyesület vezetőségét terheli.

/12/ A jogerős fegyelmi határozat rendelkező részét kivonatosan a közgyűlésen ki kell hirdetni. Ugyanezen rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell az egyesületi vezetőség által lefolytatandó első- és másodfokú eljárásban is.

FELLEBBEZÉS

11. §

/1/ Az első fokon hozott határozat ellen, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye.

/2/ Fellebbezésre jogosultak: az eljárás alá vont egyesületi tag és az eljárást elrendelő szerv vagy személy. A fellebbezés halasztó hatályú.

/3/ A fellebbezést a fegyelmi bizottság elnöke – az ügy irataival együtt – a fellebbezési határidő lejártától számított nyolc napon belül köteles megküldeni a másodfokon eljáró szervnek.

/4/ Ha a fellebbezési eljárásban eljáró szerv a fellebbezést alaptalannak találja, azt elutasítja, ellenkező esetben az elsőfokú határozatot részben vagy egészében megváltoztathatja, vagy a határozat hatályon kívül helyezése mellett az első fokú szervet új eljárásra és új határozathozatalra utasíthatja.

/5/ A fellebbezési eljárásban eljáró szerv az elsőfokú határozatában kiszabott büntetést csak erre irányuló fellebbezés esetén súlyosbíthatja. A másodfokú eljárásban nem vehet részt az a személy, aki a fellebbezést kezdeményezte!

/6/ Ha a fellebbezési eljárásban eljáró szerv a fellebbezést érdemben elbírálta, a hozott határozat a kihirdetéssel jogerőre emelkedik. A másodfokú határozat ellen az egyesületi fegyelmi szerveknél további fellebbezésnek helye nincs.

/7/ Amennyiben a hozott határozatokban fegyelmileg vétkesnek bizonyult személy a másodfokú határozatban foglaltakat nem fogadja el, jogorvoslatért bírósághoz fordulhat.

FEGYELMI SZABÁLYSÉRTÉS ÚJRATÁRGYALÁSA

12. §

A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónap alatt fegyelmileg sújtott személy az ügy perújítását kérheti, ha olyan új bizonyítékot jelöl meg, amely az alapeljárásban terhére megállapított tényállás megdöntésére és ennek eredményeként kedvezőbb határozat hozatalára alkalmas. Az újratárgyalás elrendelése vagy az újratárgyalási kérelem elutasítása az alapeljárást lefolytató fegyelmi bizottság, egyesületi vezetőségének, illetve az ügyben legfelsőbb szinten eljárt fegyelmi szervnek a hatáskörébe tartozik. Az újratárgyalást elrendelő, illetve elutasító határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Egyébként erre az eljárásra is a fegyelmi eljárás általános rendelkezései az irányadók.

FEGYELMI BÜNTETÉS TOVÁBBI VÉGREHAJTÁSÁNAK MELLŐZÉSE

13. §

A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől, a kirótt büntetés felének letelte után az eljárás alá vont tag a kiszabott fegyelmi büntetés további végrehajtásának mellőzését, írásban kérheti, a határozatot hozó fegyelmi szervnél. A büntetés további végrehajtásának mellőzésére csak akkor kerülhet sor, ha az elkövető a büntetés tartama alatt tanúsított magatartásával erre érdemesnek bizonyult. A fegyelmi büntetés további végrehajtásának mellőzésére irányuló eljárás szabályaira a fegyelmi eljárás szabályait kell alkalmazni.

ELJÁRÁS IFJÚSÁGI ÉS GYERMEKHORGÁSZ TAGGAL SZEMBEN

14. §

/1/ Ifjúsági és gyermek taggal szembeni eljárás elsődleges célja a nevelés, ezért a fegyelmi eljárás elrendelése előtt a fegyelmi eljárás elrendelésre jogosult szerv, személy – súlyos elbírálás alá eső esetek kivételével – a fegyelmi eljárás mellőzésével saját hatáskörben alkalmazhatja a 3.§. /1/ bekezdés a) pontjában foglalt fegyelmi büntetést. Az ifjúsági és gyerek tag  megkeresésével egyidejűleg fel kell kérni a szülőt vagy gyámot is a megjelenésre.

/2/ Az ifjúsági és gyerek tag elleni intézkedések előtt ki kell kérni az ifjúsági felelős véleményét is.

ELJÁRÁS NEM EGYESÜLETI TAGGAL SZEMBEN

15. §

/1/ Ha az egyesület vizein, nem egyesületi tag sérti meg a horgászatra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, kapcsolódó jogszabályokat, az egyesület testületi szervei által megállapított jogi normákat, horgászrendet, a cselekmény jellege és súlyára való tekintettel az illetékes hatóságoknál, szerveknél eljárást lehet kezdeményezni.

/2/ A szabályszegésen tetten ért, nem egyesületi tag részére az egyesület kezelésében lévő zárt vizekre minimum 1 évig területi engedély kiadása korlátozható. nem adható ki.Kártérítésre, költségtérítésre kötelezhető.

Kőszegi Sporthorgász Egyesület Fegyelmi Szabályzat

1. számú melléklete

A Kőszegi Sporthorgász Egyesület kezelésében lévő vízterületeken, a fegyelemsértő cselekmények csökkentése, visszatartása érdekében, egyes konkrét fegyelmi vétségek esetén - enyhítő és súlyosbító körülményeket figyelembe véve - az alábbi mértékű eltiltási időket kell alkalmazni a fegyelmi eljárások során.

Ssz.:

Fegyelmi vétség megnevezése

Eltiltás mértéke

1. Tilalmi időben a tilalommal védett halfaj zsákmányként megtartása (darabonként).

2 év

2. Méreten aluli, vagy felüli hal zsákmányként megtartása (darabonként).

2 év

3. Érvényes területi jegy, napijegy nélküli horgászat esetén, egyesületi tagságból eltiltás, egyéb esetben tagsági jogok kezdeményezésének eltiltási ideje.

2 év

4. Engedélyezett horgászkészségnél (horgászbot), a több horgászkészséggel (bottal), történő horgászat, készségenként.

1 év

5. A zsákmány bejegyzésének elmulasztása a fogási naplóba (halanként), vagy a fogási naplóban bármilyen nem egyértelmű, nem igazolt javítás.

2 év

A fenti esetekben, illetve egyéb fegyelmi eljárás során, amennyiben egy évet vagy az azt meghaladó fegyelmi büntetés kerül kiszabásra, automatikusan az egyesület alapszabályában meghatározott kizárást is maga után vonja!

A Kőszegi Sporthorgász Egyesület alapszabályának, fegyelmi szabályának, valamint horgászrendjének nem ismerete, vagy erre való hivatkozása nem mentesítő körülmény, az intézkedés, az eljárás lefolytatása (büntetés) alól.

Horgászrend 2017. évi

on . Beküldve: Horgászrendek

A KŐSZEGI SPORTHORGÁSZ EGYESÜLET HORGÁSZRENDJE 2017 ÉVRE

1 / 2 - 6. / 2016.  számú közgyűlési határozat

A Kőszegi Sporthorgász Egyesület (továbbiakban: KSHE) közgyűlése, a horgászat jogi szabályozását figyelembe véve, illetve, az országos horgászrenddel összhangban, azok betartása mellett, az egyesület tavain folytatott sporthorgászat rendjét az alábbiak szerint szabályozza. E szabályok elősegítik a horgászat céljának érvényesülését: a sportszerű eszközökkel és módszerekkel történő horgászatot, a kifogott hallal való ésszerű kíméletes bánásmódot, a szabadidő kulturált eltöltését, az egészséges kikapcsolódást a természetben. A horgászrendben nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok, rendeletek, valamint a MOHOSZ országos horgászrendje az irányadó.

I. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. Horgászni a KSHE kezelésében lévő vízterületeken az jogosult, aki érvényes állami horgászjeggyel és fogási naplóval, valamint KSHE által kiállított területi engedéllyel, vagy érvényes napijeggyel rendelkezik.

2. A horgászatra jogosult horgászás közben köteles magánál tartani, személyi azonosításra alkalmas okmányát, horgászigazolványát, tagsági lapját, állami horgászjegyét és fogási naplóját, valamint a területi engedélyét, vagy napijegyét. Az ellenőrzésre jogosult személyek (halászati őr, társadalmi halőr, rendőr és más hatósági közegek, egyesület által felhatalmazott személyek) felszólítására ellenőrzésre át kell adnia, és lehetővé kell tennie a horgászeszközök és a zsákmány megvizsgálását.

3. Az ellenőrzésre jogosult személyek azt a járművet, amelyen feltehetően halzsákmány van, működési területükön feltartóztathatják, átvizsgálhatják és jogosulatlan halzsákmány esetén az elkövetők ellen intézkedhetnek.

4. A faj szerinti tilalom alá eső, vagy a méreten aluli kifogott halat, valamint a természetvédelmi célból védett halfajokat, illetve azt a faj szerint tilalom alá nem eső és méretes halat, amelyet a horgász nem kíván megtartani, haladéktalanul és kíméletesen kell a vízbe visszahelyezni. Ha valahol sorozatosan méreten aluli hal akad horogra, a halállomány kímélése érdekében változtassunk helyet. Ez akkor is indokolt, ha szabályosan horgászva is sorozatosan kívülről akad halba a horog.

5. A vízszennyezés, halpusztulás esetén a horgász kötelessége, hogy arról haladéktalanul tájékoztassa az egyesület vezetőségét, vagy a halászati őröket/társadalmi halőröket. Minden horgász köteles a vízből az elpusztult halat kiemelni – ha az, lehetséges - és olyan helyen elhelyezni, hogy az a kirándulókat, sétálókat nem zavarja és biztonsággal elszállítható.

6.  Foglalt, etetett hely érvényesítésére – 7. pont kivételével - lehetőség nincs, érkezési sorrendben, a szomszédos horgászt nem zavaró módon lehet a helyeket elfoglalni. Tilos a vízi és vízparti növényzetnek a horgászhely fenntartásához elengedhetetlenül szükséges mértékét meghaladó csonkítása, illetve irtása; a partvédelmi létesítmények megbontása, engedély nélküli építése. A horgász, kizárólag tiszta horgászhelyen kezdheti meg a horgászatot, köteles a horgászhelyét tisztán tartani és azt a horgászat befejeztével tisztán hátrahagyni.

7. A Csónakázó tó északnyugati részén az oszlopok által határolt területen tilos a horgászat. A Téglagyári tavon, horgászstég, horgászállás létesítése, a vezetőséghez benyújtott írásos kérelem alapján, vezetőségi határozat birtokában lehetséges. A horgászstégen a vezetőség által kiadott stéghasználati engedéllyel rendelkező horgász horgászhat. A jogosult távollétében, a horgászstégen érkezési sorrendben más horgásznak is engedélyezett a horgászat.

8. Az egyesületi közgyűlések idején, a vezetőség által közzétett időszakban az egyesület tavain horgászni tilos!

9. A horgász sötétedés után köteles horgászhelyét folytonosan megvilágítani, oly módon, hogy az jól látható legyen, és másokat ne zavarjon.

10. Az egyesület vizein - a tulajdonosi döntés értelmében - fürödni tilos!

11. A tavak mellett sátrazni, horgászat céljából, a horgászat időtartamára, a tó körüli gyalogút külső (tóval ellentétes) oldalán a tó északi oldala kivételével, az egyéb tűzvédelmi, közegészségügyi stb. szabályokban foglaltaknak megfelelően lehet. A sátor, horgászfelszerelés, a horgászhely foglalása nélkül, maximum két óra időtartamra hagyható el.  

12. Gépjárművel parkolni csak a kijelölt parkolóhelyeken lehet.

13. ESETLEGES BALESETEKÉRT, KÁROKÉRT AZ EGYESÜLET FELELŐSSÉGET NEM VÁLLAL!

II. A HORGÁSZAT RENDJE

1. A területi jeggyel, napijeggyel rendelkező

1.1. felnőtt horgászok egyidejűleg két készséggel (bottal) készségenként legfeljebb 2 horoggal,

1.2. ifjúsági horgászok egy készséggel (bottal) legfeljebb 2 horoggal,

1.3. a gyermekhorgász egyidejűleg egy készséggel (bottal), egy horoggal

horgászhat.

A bojlis horgászat során pontymatrac használata kötelező, pontymatrac hiányában bojlis horgászmódszer alkalmazása tilos. Felnőtt és Ifjúsági horgász egész évben pergethet, gyermekhorgásznak a pergetés tilos. A tavakon csónakból horgászni tilos. Az egyesület vizeinek partján tilos halat pucolni!

2. HORGÁSZATI ÍDŐ:

Éves területi jeggyel és a KSHE tagja napijeggyel:

mindkét tavon:           március 1-től – november30-ig 00.00 órától - 24.00 óráig,

december 01-től - február 28- ig., 07.00 órától - 18.00 óráig.

Napijeggyel:

Csónakázó tavon :      március 1-től – november 30-ig 00.00 órától - 24.00 óráig,

december 01-től - február 28- ig., 07.00 órától - 18.00 óráig.

Téglagyári tavon csak a Kőszegi Sporthorgász Egyesület tagjai horgászhatnak.

A horgászati időn kívül, illetve a kíméleti időben horgászkészséggel a vízparton tartózkodni tilos!

3. MÉRETKORLÁTOZÁSOK, TILALMI, KÍMÉLETI IDŐK:

A./ A fajlagos tilalmi időszak, kifogható méret-tartomány, naponta kifogható maximális mennyiség a hatályos jogszabályokban foglaltakkal azonosak, az alábbi kivételekkel:

- Pontyra az egyesület tavain nincs általános tilalmi idő!

- Pontyot 50 cm felett kötelező visszaengedni (nem vihető el)!

- Amurt 40 cm alatt, valamint 70 cm felett kötelező visszaengedni (nem vihető el)!

- Keszeg (valamennyi fajtáját)30 cm felett kötelező visszaengedni (nem vihető el)!

- Keszeg (valamennyi fajtája ) fajlagos tilalmi ideje április 15 –május 31.

- Csuka 45 cm mérettől fogható.

- Egész évben tilos elvinni a koi pontyot, compót.

B./ Kíméleti idők:

- Békés hal, ragadozó hal telepítésének időpontját követően a vezetőség kíméleti időt állapíthat meg, mely legfeljebb 15 napig terjedőn időszak lehet.

- Fogási korlátozásról a vezetőség a hirdetőtáblákon és más lehetőségeket kihasználva a tagságot a lehető legszélesebb körben tájékoztatja. Amennyiben a közzététel megtörtént senki nem hivatkozhat az ismeret hiányára

4. FOGHATÓ/ELVIHETŐ MENNYISÉGEK:

A KSHE kezelésében lévő vízterületeken

NEMES HAL MEGFOGALMAZÁS ALATT a hatályos jogszabályokban foglalt kifogható méret-tartománnyal védett halfajták (MÁRNA, PONTY, BALIN, COMPÓ, HARCSA, CSUKA, SEBESPISZTRÁNG, MENYHAL, FOGASSÜLLŐ, KŐSÜLLŐ), továbbá az AMUR ÉRTENDŐ.

EGYÉB HAL MEGFOGALMAZÁS ALATT a hatályos jogszabályban foglalt kifogható méret-tartománnyal NEM védett halfajták ÉRTENDŐK, a kapcsolódó jogszabályokban védett és fokozottan védett természetvédelmi szempontból jelentős halfajok, körszájúak, valamint nem fogható őshonos halfajok KIVÉTELÉVEL.

Az egyesület kezelésében lévő vízterületeken kifogható maximális mennyiség területi jegytípus bontásban az alábbiak:

A./ Éves felnőtt KSHE területi jeggyel rendelkező horgászok (méret, tilalmi korlátozás alá nem eső halfajok kivételével):

- napi 2 db nemes halat (összesen: heti 6 db nemes halat, éves szinten a váltott területi engedély szerinti (15 db vagy 30 db) halmennyiséget)

- napi 3.- kg egyéb halat (összesen: heti 15 kg, évi 30 kg egyéb hal, kivétel busa és törpeharcsa, amelyeket korlátozás nélkül lehet elvinni)

foghatnak/vihetnek el az egyesület vizeiről.

B./ Éves ifjúsági KSHE területi jeggyel rendelkező horgászok (méret, tilalmi korlátozás alá nem eső halfajok kivételével):

- napi 1 db nemes halat (összesen: heti 2 db nemes halat, éves szinten a váltott területi engedély szerinti 7 db halmennyiséget,

- napi 3.- kg egyéb halat (összesen: heti 15 kg, évi 30 kg egyéb hal, kivétel busa és törpeharcsa, amelyeket korlátozás nélkül lehet elvinni)

foghatnak/vihetnek el az egyesület vizeiről.

C./ Éves KSHE területi gyermekjeggyel, rendelkező horgászok (méret, tilalmi korlátozás alá nem eső halfajok kivételével):

- napi 1 db nemes halat (éves szinten összesen 3 db nemes halat)

- napi 3.- kg egyéb halat (összesen: heti 15 kg, évi 30 kg egyéb hal, kivétel busa és törpeharcsa, amelyeket korlátozás nélkül lehet elvinni)

foghatnak/vihetnek el  az egyesület vizeiről.

D./ Napijeggyel rendelkező horgászok (érvényes, a horgászati idő figyelembevételével: az igényelt egybefüggő 12 óra időtartamra), méret, tilalmi korlátozás alá nem eső halfajok kivételével:

- 1 db nemes halat foghatnak/ vihetnek el az egyesület vizeiről. A napijegy egyéb hal elvitelére nem jogosít.

Nem adható ki napijegy annak, akinek a Kőszegi Sporthorgász Egyesület vízterületein elkövetett jogsértés miatt, a halászati hatóság jogerős végzésében megállapította vétkességét, a jogerőre emelkedéstől számítva 2 évig.

E./ A napijegy kiadását az egyesület vezetősége korlátozhatja

F./ Az A –D. pontokban meghatározott, vissza nem engedett halat, a horgász köteles életben tartani, de később fogott más hallal kicserélnie tilos. A vissza nem engedett nemes halat, a fogási naplóba, a horgászat folytatása előtt köteles bejegyezni a horgász, becsült kerekített súly, hó, nap, óra, perc feltüntetésével, továbbá köteles a területi jegyen meghatározott adattartalommal rögzíteni. Az egyéb halat pedig, a horgászat befejezésekor kell a fogási naplóba bejegyezni. A 4. pont A és B bekezdésében szereplő, érvényes éves területi jeggyel rendelkező horgász (felnőtt, ifi), jogosult az A – D pontokban felsorolt jegytípussal rendelkező horgász halzsákmányát méret, tilalmi korlátozás tekintetében ellenőrizni - az etikai normák betartásával -, melyet az ellenőrzött nem tagadhat meg. Területi jegy újraváltása esetén, az igénybe nem vett hal mennyisége nem vihető át.

G./ A fogási naplót az engedélyes legkésőbb a tárgyévet követő év FEBRUÁR 28. NAPJÁIG, de legkésőbb a tárgyévi állami horgászjegy kiváltásáig köteles leadni. Késedelmes leadás esetén a vonatkozó jogszabályban meghatározott szankciót követően adható ki állami horgászjegy a tárgyévre.

5. JEGYÁRAK:

A jegy árakat, fizetendő egyéb díjak összegét, évente a vezetőség előterjesztésére, a közgyűlés állapítja meg a fenti változatokban.

III. ETIKAI SZABÁLYOK

A  horgászattal kapcsolatos mindenkori etikai szabályokat a KSHE kezelésében lévő vízterületen kötelező betartani.

IV. JOGKÖVETKEZMÉNYEK

A horgászat jogi szabályozásai, valamint jelen horgászrendben foglalt szabályok megsértése fegyelmi eljárást von maga után. Amennyiben a cselekmény a szabályzat megsértésén túl egyéb jogi szabályba is ütközik, a szükséges intézkedéseket meg kell tenni az illetékes jog és hatáskörrel rendelkező szerv felé!

Kapcsolat

logo

  Kossuth 3,
   H-9730 Kőszeg

  Mobile: +36 20 285 8808, +36 20 285 8787

  info@koszegitavak.hu

Rólunk

Kőszeg legnagyobb civil szervezeteként működünk 1973 óta. Horgász egyesületként elkötelezett, néha már már harcos, ugyanakkor reális, mértéktartó természet- és környezetvédők vagyunk. Egyesületünkben és két tavunkon szívesen látunk mindenkit, aki ezen célokat magáévá tudja tenni és egy jól működő, rendezvényekben, programokban gazdag egyesület tagja szeretne lenni, vagy egyszeűen csak jól akarja magát érzeni. 

team1
team2
team3
team4
team5